A NASA 2001-ben a Windows XP-re való átállással lehetett elfoglalva, mert egy amatőr csillagász is hamarabb szúrta ki a Föld felé tartó, marha nagy aszteroidát, mint ők. Carter szakmai szolidaritásból próbál falazni nekik, hogy hát a kavics nem átlagos pályán mozog, és az aszteroidaövön kívülre esik. Maga a kavics úgy 137 km hosszú, és nem szokványos az alakja. Szerencsére O’Neill látta az Armageddont, úgyhogy nyugalomra int, nem kell telerakni a gatyát, Párizsba fog becsapódni. Nem rossz, nem rossz, de Carter inkább Grönlandra saccol.
Ideje körbetelefonálni bolygóközi barátainkat. A tok’rákat hazavágták a múltkori duplarészben, de küldtünk üzenetet; az asgardok tartoznak nekünk, de az egyezmény miatt nem avatkozhatnak be. És itt véget is ért a lista, mert a tollanok kihaltak, a Noxról lószart sem tudunk egy ideje, a többi szövetségesünket meg költséghatékonyság miatt hanyagoljuk (Oma? Quetzalcoatl? McKay?). Mindenesetre megpróbálkozunk az asgardoknál, akik nemmel válaszolnak, erre Jack elküldi Freyrt az anyjába, és ezzel a találkozónak vége lesz.