A Showtime múlt hét végén megerősítette, hogy az újonnan berendelt ötödik évad lesz egyben az utolsó is. A sorozat jelenleg a negyedik évadot koptatja, az évad befejező résza augusztus 19-én kerül adásba, míg az ötödik évadot 2019 nyárra tervezik az alkotók. 

Part One: Juliette
Őszintén szólva először kissé meglepett, hogy az évadzáróban Juliette saját szegmenst kap, de a sztori ismeretében a csodálkozásom végül elmúlt. Szóval.

Hosszabb idő eltelt az előző rész óta (ami rögtön látszik, hiszen hősünk sebe egészen begyógyult), Noah és Juliska immár szeretők, épp Párizsban tartózkodnak egy kis panzióban – pontosabban a férfi lakik itt, az asszony csak szobára jár. Ma nehéz napja lesz, be kell mennie az egyetemre, és megmagyaráznia, mégis hol van a férje (Etienne). Amikor ugyanis az öreg először produkálta a demencia jeleit, hamisított a nevében egy kérvényt, melyben hosszabb alkotói szabadságot kért, és az az idő most letelt. Még nem tudja hogyan fognak a melóhelyén minderre reagálni, de bízik a pozitív kimenetben.

Part One: Helen
A volt férjével töltött éjszaka után Helen saját hálószobájában ébred – a nem éppen a várakozásának megfelelően alakult kamaty után megértem, hogy nem Noah mellett aludt. Lebattyog a földszintre, ahol gyerekei Vic-ről kérdezik. Megelőzendő a faggatózást, úgy dönt leviszi a családot a nagyszülőkhöz. Útközben elhajt a hely mellett, ahol Scotty meghalt, és ez eléggé megrázza.

A Vic témától Montaukban sem tud szabadulni, szülei folyton róla beszélnek, így nincs más hátra be kell ismernie, hogy a férfi elhagyta. Az ősök azonnal vigasztalni kezdik, ám ő ezen inkább ledöbben, egyáltalán nem tart igényt az együttérzésükre. Pedig még koránt sincs vége: szülei ugyanis terápiára járnak, ahol az okosok rádöbbentették őket, hogy Helent ők cseszték el, amiért most ünnepélyesen bocsánatot kérnek. Hősnőnk kábé úgy néz rájuk, mintha legalább ufók lennének, és érdemi társalgás helyett inkább összetrombitálja a gyerekeket és elmennek ebédelni. Lockhartékhoz, hova máshova.

Part One: Alison
Folyik per, melyben Alison azt szeretné elérni, hogy felügyelet nélkül láthassa a lányát; a tárgyaláson Luisa tesz éppen vallomást. A nő – mindenki számára teljesen váratlanul – azt nyilatkozza, hogy szerinte inkább arra lenne szükség, hogy Alison és Cole közösen felügyeljék a gyereket, ami ugye jóval több szabadságot adna az anyának, mint a szimpla láthatás. Hősnőnk padlót fog a ténytől, hogy Luisa ebben a témában kérés nélkül mellé állt és sokkal többet javasol, mint amit ő egyáltalán remélni mert.

Az exférj ügyvédje rövid szünetet kér megbeszélni a dolgokat, ami alatt a Lockhart házaspár a bíróság épülete előtt vitázik egymással a váratlan fordulat miatt, a bíró pedig a hallottakat mérlegeli. Alison ügyvédje kicsivel később jelenti, hogy az apa végül beleegyezett a közös felügyeletbe, így a bíró is eszerint döntött.

Part One: Helen
Az asszony tovább játssza az irgalmas Szamaritánust exférje mellett, miután összeszedte apja házánál, jobb híján hazaviszi, és Vic egykori lakhelyén, azaz az alagsorban vet neki ágyat (ami valljuk be elég érdekes szitu, lévén anno Noah volt a „ház ura”). Közben Ninát hívja, ám hősünk testvére nem elérhető, ezért csak a rögzítőjére tud rábeszélni.

Noah a zuhany alatt felejti magát, ezért Helen bemegy hozzá; a teljesen magába roskadt férfit a kádban ülve találja, miközben ömlik rá a víz. Nagy nehezen összevakarja, de ő inkább egyedül intézné a dolgait, ezért magára hagyja. Vic is hazatért, már tud hősünk állapotáról, arról azonban csak most értesül, hogy jobb híján itt fog héderezni. Maradjunk annyiban, hogy nem csápol az ötlet hallatán. Az asszony kínjában megígéri, hogy még ma talál valami megoldást, amivel kiebrudalhatja exét.

Part One: Helen
Hősnőnk családi vacsorán vesz részt párjával – édesapja szándékozik bemutatni nekik új nőjét. Előzetesen nem mondott róla semmit, most meg késik, Helen oldalát majd’ kiböki a kíváncsiság, ki a „nagy ő”. Mikor megjelenik, kis híján lefordul a székről: apja új nője ugyanis nem más, mint az anyja, Margaret. Eddig ugyan ölték egymást, sőt az öreg elhagyta az asszonyt fiatalkori szerelméért, de minderre fátylat borítottak, és szent a béka. Helen alig tudja moderálni magát, hogy ne szúrjon oda valami gúnyosat, mert hát valljuk be elég fura azzal a szájjal csókolni valakit, amivel nemrég kígyót-békát kiabáltál rá. Ugye. Téma váltásként verbálisan megrugdossák kicsit Noaht, amin Helen ugyancsak kiborul – nem éppen ilyen vacsorára vágyott.

Hazafelé meg is jegyzi Vicnek, hogy nem érti szülei hirtelen nagy egymásra találását, mire a férfi elsüti, hogy akár tarthatnának dupla esküvőt. Ezen végképp borul a bili, ha Vic nem akar a feje nélkül tovább sétálni, inkább visszakozik, és kijelenti, hogy az ötlet csak vicc volt.

Part One: Alison
Ott folytatjuk a történetet, ahol az előző rész végén abbahagytuk: Alison és Noah találkoznak. A férfi fékez, kipattan az autóból és feleségéhez lép, aki nem látszik túl boldognak a viszontlátástól. Főleg azért morcos, mert fél, hogy meglátják őket együtt, így kénytelen férjét a lakásához irányítani azzal, hogy 15 perc múlva ott találkoznak.

A konyhában beszélgetnek némileg feszengve, Noah elmeséli leszúrásának történetét, aztán ledől a kanapéra. Alison szeretne pár dolgot tisztázni, de erre nem most fog sor kerülni, mert férje szó nélkül kidől, ülve elalszik.

Part One: Cole
Hősünk vadul szeretkezik exnejével, de mielőtt felszaladna a homlokunk a kérdés közben, hogy „már megint?” kiderül, hogy csak álmodja az egészet. A felesége mellett fekve, úgy az igazi. Freud biztos érdekes dolgokat mondana erről. Arra ébred, hogy kislánya, Joanie trappol be a hálószobába.

Reggeli készülődés közben a házaspár a gyerek holnapi szülinapi partiját beszéli meg, most lesz öt éves, nagy bulit tartanak neki. Amire meghívták anyut is, csak épp arra nem számítottak, hogy eljön. Luisa morcos is emiatt, de Cole nyugtatja – végülis ő a gyerek anyja, nem rakhatják csak úgy be a sarokba.

Part One: Juliette
Bevallom őszintén arra nem számítottam, hogy új karakter is kaphat nézőpontot; és azt is, hogy az eddigiek alapján nem ő az új kedvencem, de nézzük nála mi van a felszín mögött.

A Noah elleni támadás napját látjuk az ő szemszögéből, délutántól kezdve. Először a könyvtárban vizslat középkori szöveget, majd az egyetem udvarán egy padon olvasgatva eszi az ebédjét. Diákjai lépnek oda hozzá, megerősítve az ismert tényt, miszerint az ember minden életkorban és szituációban szeret szaros nyelvvel szaladgálni (kolléganőim sokat mesélhetnének erről) – és körbe hízelgik kicsit tanárnőjüket. Megdicsérik az óráját és kérdezik mit olvas, de az asszony gyorsan, elegánsan lerázza őket. Mi azért megtudjuk mibe merült bele ennyire: naná, hogy Noah könyvébe.