Tíz kínkeserves rész után, amikre idén valószínűleg nem öntik majd dézsából az Emmy-díjakat (legalábbis ha olvassák az internet népének véleményét), végre történik is valami: erre már itt is van az évadzáró – meg egy három héttel korábbi hír, ami eddig is nyilvánvaló volt, de azért most megnéztem hogy tuti legyen - jön a negyedik évad!

Nyomasztó flashback a nyitány, abból az időkből, mikor a nőket épp összefogdosták, majd egy telepen szúrva-bökve terelték fel őket egy elsötétített kamionba, mint a vágóhídra szánt marhákat, és June még nem tudta, hogy itt nem hat se a szép szó, se a könyörgés.

June az érkezők zajait hallgatva már vizionálja a kötelet a nyakán, szorosan markolja a Lawrence parancsnoktól kapott pisztolyt, ahogy egyre közelebb érnek léptek az ajtó túloldalán.. de csak Mrs. Lawrence az, aki közli hogy vendégek jöttek, úgyhogy menjen segíteni Beth-nek, majd a világ legtermészetesebb hangján megjegyzi, hogy tán jó lenne, ha itt hagyná azt a fegyvert. Beth elképedve adja tovább az infót, miszerint a szőkének sikerült meggyőznie a repülős ázsiai faszit a szöktetésről, egy hét múlva itt a gép! A szalonban épp a parancsnokok hogyvoltoznak a kanadai incidensről, hogy Waterfordékat lecsukták, valószínűleg Winslow-t is ők kapták el és ez vért követel, úgyhogy Lawrence parancsnok azonnal csináljon valamit, hisz még mindig vannak támogatói – a férfi erre gúnyolódik, majd helyreutasítja a két vezetőt, hogy ha a segítségére van szükség, első körben nem ártana visszaadni a teljes körű hatalmát, aztán majd átgondolja a dolgot. A férfiak távozta után a helyzetet összefoglalva fordul a szolgálólányhoz:

Fel a fejjel! Frednek és Serenának lőttek, te meg megúsztál egy gyilkosságot. Összességében nem rossz egy reggelre.

June próbál 10-et elosztani 52-vel, így áll ugyanis a hely/kiszöktetendő gyerek arány, de sehogy sem jön ki a matek, amikor házastársi kiabálásra lesz figyelmes. Belépve a nappaliba az alábbi kép fogadja:

June totyog hazafelé Lydia nénivel a nyomában, az egész jelenet kísértetiesen hasonlít arra a Kinder Pingui reklámra. A Lawrence kúria időközben nagy változáson esett át, Lydia nénitől megtudjuk hogy Gileád átveszi a wasingtoni divatot, így minden ház úgy lesz berendezve, ahogy az ottaniak, Waterford parancsnok óhajának megfelelően. Szeretném tudni, hol volt az a rész, ahol az évad elején tollfosztott, megleckéztetett Fred Waterfordból ismét akkora arc lett, aki egyet prüszköl és rögvest mindenki kidobja a nappaliból a TV-jét.

Unfit

Születés Day van egy Andy nevű parancsnok házában, a szülőszoba dugig van töltve kántáló szolgálólányokkal, akik mondják ugyan a kismamának, hogy meddig tartsa bent a levegőt, de szerintem meg nem nagyon van mit bent tartani, tekintve hogy húszan szívják el épp előle. June nem vágom, mikor lépett elő Keresztapává, de a piros gúnyás közösség egy emberként közösíti ki Ofmatthew-t a múltkori árulása miatt, még olyan gyerekes dolgokat is bevállalva, mint hogy beleköpnek a vizébe.

Elnézést a zavarásért késésért, családi nyaraláson voltam, bár ahogy látom, nem ez alatt írták a gileádi történelmet. A hetedik rész nyitása viszont erős, akasztással kezdünk.

A leginkább féreg dolog Gileádban, hogy az államot működtető rezsim látszólag sosem piszkolja be a kezét, és ez akkor is rohadt dühítő, ha nyilvánvalóan tisztában vagyunk vele, hogy a szolgálólányoknak nincs más választásuk, mint meghúzni azt az istenverte kötelet, amivel felakasztják a nevetséges indok miatt halálra ítélteket.

Közösségi imanap van Gileádban, a többség azért imádkozik, hogy térjen haza a kis Nichole, June meg azért, hogy Serena lépjen túl a saját önzőségén és Fredet is győzze meg erről, de ha ez nem megy, úgy is jó, csak akkor legalább ütné el őket egy istenverte teherautó.

June flashbackel a boltban, egyik gyerekem kint van Gileádból, a másik ugyan nincs, de milyen jó is volt az az este a diszkóban, amikor összehozták Hannaht – az álmodozásból visszarántja ahogy sípol a mérleg, hogy 33 dkg a lencse, kérem a következőt. Nichole megmenekülésének egyöntetűen örül mindenki, egy embert kivéve

- Imádkozom a férjedért.

- Kedved tőled, Ofmatthew.

- Imádkozom, hogy visszaküldje Nichole-t az igazi otthonába.

… mire June elküldi végre a már régen érő picsába. 

Keresztelőre igyekszik Gileád népe, Lydia néni oldalról - egy olyan járműről ami miatt Eric Cartman kénytelen volt még tovább hízni, hogy kaphasson egyet és ne kelljen többé gyalogolnia – osztja az igét, miszerint Isten figyel, úgyhogy tessék szépen viselkedni a templomban és nem a hátsó padban vihorászni meg húzgálni az előtted ülők haját. A jó kislányoknak (=aki már minimum egyet szült Gileád fejeseinek, és látszólag nincs vele gondja hogy tenyészkancának használják) lefoglalt helyek vannak elöl, a többi meg állhat egymás lábára, ha látni akarják ahogy Janine meg a többiek porontyaira csorgatják a vizet. 

Gileád főterén márta fát állított az önkormányzat, az akasztott asszonyok alatt azt találgatja June, vajon Cora köztük van-e, de végül arra a következtetésre jut, hogy Lawrence Parancsnok úgysem tenne ilyet. Olyat viszont igen, hogy próbára teszi a háza népét, így Beth és az új márta, Sienna is rémülten rezzen össze, valahányszor csak elfingja magát a férfi – aki persze rá is tesz egy lapáttal a dologra, és szándékosan vegzálja a nőket. Nagy mulatság készül egyébként a házban, a kis indiai lány elpletykálja hogy hallotta az előző helyén, miszerint Lawrence sosem megy el a találkozókra, és hát ha Mohamed nem megy a hegyhez..