8 évad, 177 epizód és egyetlen 1 beteg, akinek valóban lupusa volt. A „tovább” mögött hogyvoltozzuk a House utolsó epizódját.

A Hattyúdalt május 21-én adták Amerikában az utolsó House epizód előtt, felvezetésként. Az egy normál House rész hosszúságú film Hugh Laurie búcsúja a sorozattól. Láthatunk benne mindenkit, aki csak egy kicsit is részt vett a House készítésében. Bárhogy kutatom is, nem találom nyomát, hogy a tv2 műsorra akarná tűzni a Hattyúdalt. A lényeg, hogy mi hogyvoltozzuk, még szép. Úgyhogy most House, Wilson, Chase, Foreman, Adams, Park és Taub helyett következik Hugh, Robert, Jesse, Omar, Odette, Charlyne és Peter. Búcsúzzunk el mi is a House-tól.

Áradó, ünnepélyes zene, közben látjuk, hogy nagy vörösszőnyeges parti készül itt. Hugh Laurie hangját halljuk. Az ókori görögök hite szerint a hattyú csak egyszer énekel életében, a halála előtti percben. Egyetlen utolsó, gyönyörű siratódalt. Ez most Hugh utolsó dala, mielőtt vége a House-nak. Megjelenik Robert Sean Leonard teljes díszben, és hamisítatlan wilsoni „hol a fancban van már House” arccal pislog az órájára. Nos, Hugh már közeledik, motorral cikázik keresztül a városon. De várjunk csak, a motoros alak nem is Hugh Laurie, hanem egy nő! Az egyik stábtag, aki azért felel, hogy a forgatáson dolgozó 200-500 ember kapjon enni. Szikrázó vakuk kereszttüzében visz egy dobozt a vörösszőnyegen várakozó Hugh-nak. A dobozban torta van. A torta ínycsiklandó, természetesen az van ráírva: House hattyúdala.

Minél többet nézem ezt a részt, annál inkább nem értem a címét. Sokkal inkább szól a görcsös ragaszkodásról, mint a kitartásról. De oké, tartsunk ki, nézzük meg, hogy volt. Előre szólok, embert próbáló epizód következik.  Wilsonnal nyitunk, aki az ágyban fekszik, az ébresztő órát bámulja, ami mindjárt csörögni fog, és az arcán látszik, hogy egy szemhunyást nem aludt az éjjel. Wilson valamin nagyon gondolkodott éjszaka, és most azt kívánja, bár ne kellene fölkelnie. De végül csak összeszedi magát, és a következő pillanatban már House ajtaján kopogtat.

Amikor House ajtót nyit, Wilson nem megy be, csak áll ott mereven, és kimondja, amit éjszaka elhatározott: nem csinálok végig még egy kemoterápiát, House. Inkább 5 hónap boldogan, úgy, hogy megvalósítom még néhány álmomat, mint egy év a kórházban, kínok között. Sajnálom. Gratulálok a döntéshez, hogy rövidúton megölöd magad, mondja House. Én úgy se fogom hagyni, hogy csakúgy meghalj. Na, ebben biztosak lehetünk. De egyelőre Wilson szó nélkül elmegy, House pedig becsapja az ajtót.

Már csak három rész van az egész sorozatból, és a készítők tudják, hogyan kell House-t elbúcsúztatni. Én ezután az epizód után úgy álltam föl, hogyha ilyen a színvonal, akkor akarok még egy 9. évadot is, de rögtön. Az eset érdekes, House és Wilson kirándulni megy, Chase sokat szerepel és a csodás fényképezésnek köszönhetően arra is rájöhetünk – már megint – hogy Hugh Laurie-nak babonázóan gyönyörű kék szeme van. Kell ennél több?

Az első jelenetben meghal egy nő, és lekerül a patológiára. Fiatal patológus, Dr. Treiber érkezik, azonnal látszik, hogy megszálltja a munkájának. Tisztaság, rend és fegyelem uralják az életét. Az is biztos, hogy a kollégái gyűlölik. Dr. Treiber, a kórház minden dolgozóját éles szemmel figyeli, és ha valaki hibázik, azt gondosan följegyzi, sok orvos vesztette már el miatta az állását. Nem mintha egy patológusnak nem lenne kötelessége jelenteni, amit a holttestek vizsgálata során tapasztal, de Treiber nem egy szeretnivaló ember, az tuti. És igen, ő lesz a hetibeteg. Már éppen az előbb meghalt nő agyát vizsgálná, amikor teljesen megzavarodik. A saját koponyáját kezdi el szakszerű mozdulatokkal fölvágni, szerencsére ekkor megjelenik egy munkatársa. Mehetnek is föl, a diagnosztikai osztályra.

A magyar változat munkatársai nem finomkodtak. Semmi, az „R-betűs szó”, vagy ilyesmi. Tudjuk meg már azelőtt, hogy leülnénk a tv elé, ez a House epizód nagy részben Wilson rák elleni küzdelméről fog szólni. Robert Sean Leonard jutalomjátéka következik, Hugh Laurie rendezésében. Ez a második, és egyben utolsó olyan rész a House történetében, amelynél Hugh Laurie állt a kamera mögött is. Azt már most elmondhatom, hogy ezúttal a forgatókönyvírók is maradéktalanul jó munkát végeztek, nem úgy, mint a múltkor. A rendezésben természetesen most sem volt semmi hiba, most már csak azt kell megnéznünk, hogy volt.

Játszótéren nyitunk, apuka, aki hiper jófej akar lenni, megengedi a 6 éves kislányának, hogy egyedül fölüljön a kőrhintára, de anyának egy szót se. Ezek után a kislány, Emily persze, hogy jól leesik a félelmetes, köröző lovacskáról. Az orra meg durván el kezd vérezni, és elveszti az eszméletét. Apuka rohan érte, mint az őrült. Anya mérges lesz, az már biztos. Eközben egy másik városban Wilson éppen a csecsemőmirigy-daganatáról készült számos felvétel egyikét bámulja, és igyekszik fölfogni a fölfoghatatlant, hogy rákos. Érkezik House, teljes buli hangulatban. Utazáshoz tökéletes összecsukható pohár, cuki papírnapernyő és beláthatatlan mennyiségű pia. Éljen, Wilson, nyaralunk! House észrevétlenül követte országos cimboráját, hogy mellette legyen. Jimmy se ment el soha, amikor a segítségre szoruló House elküldte a fenébe. Hát most House sem mozdul, visszaadja a kölcsönt.

Szörnyű rémálmot látó kisfiúval indul ez a rész. Volt már ilyen epizód a második évadban, az nagyon jó volt, lássuk, ez milyen. Jé, föl se tűnt, hogy Foreman az előző két részben nem szerepelt. De most itt van, és lohol House után, a mester meg látványosan leszarja, hogy egy kisfiú annyira rosszat álmodott éjszaka, hogy levegőt se kapott. Foremannek azonban van még egy kártyája, amit kijátszhat: a kisfiú hmong. A hmongok hite szerint létezik egy démon, a Dab, amely eljön hozzánk álmunkban, hogy megfojtson. A kisfiú konkrétan azt álmodta, hogy egy rémségesen ronda nőszemély fojtogatja. Na, ez már tetszik House-nak, lehet szólni a csapatnak, hogy új eset van. 

Eddig kb. 100 ilyen esetet jegyezett föl az orvostudomány, éjszakai hirtelen halál szindróma, ami a hosszú orvosi elnevezése annak, hogy még senki nem jött rá, mi az igazi baj. Az áldozatok mind hmongok, mind férfiak és mind teljesen egészségesek voltak, egészen addig még hirtelen meg nem haltak álmukban. House hoz egy csomó régi följegyzést a csapatnak. Olvassatok, nekünk rá kell jönnünk, mi a baj! Park kezdésként gyorsan és nagyon határozottan kijelenti, hogy az álmoknak semmi jelentőségük. Na, mesélj csak, Park, mit álmodtál? Ezek után remekül elvitatkoznak álmokról, démonokról, toxinokról és szívelégtelenségekről. A vége az, hogy House elküldi Chase-t és Parkot, antibiotikumot adni a betegnek, Taubot és Adamst pedig hátkutatást végezni. Park engedélyt kér, hadd menjen inkább ő Taubbal. Ezt nem kellett volna. House máris tudja, hogy ez a kérés csak egyet jelenthet: Park mostanában egy ausztrállal kalandozik álmában. Egészen pontosan egy Robert Chase nevű ausztrállal. Azt már meg sem kell kérdeznünk, hogy milyen kalandokba keverednek.

Eszembe jutott az a régi vicc – nyilván ismerik – amikor az egyszeri ember elmegy a pszichológushoz és azt mondja: doktor úr a bátyám bolond, tyúkanyónak képzeli magát.
Mire a doktor: mért nem hozta el hozzám?
-Én elhoznám, de akkor ki kelti ki a kiscsibéket?
Hát valahogy így gondolkodom én is a szerelemről. Teljesen irracionális, őrült, abszurd dolognak tartom, de elmondhatatlanul vágyom utána….szóval azok a kiscsibék kellenek.

/Woody Allen: Annie Hall/

Nyomasztóan furcsa randin kezdünk ma. Egy kedves, de nagyon különös férfi éppen célba lő a vidámparkban. A nő, Molly, akivel jött lelkesen biztatja. Henry, merthogy így hívják a férfit, lő is mindjárt egy plüssmacit. Szerinted melyik macinak örülne a barátnőm, kérdezi ártatlanul Mollyt. A céllövölde tulajdonosa WTF-szemeket mereszt, de Henry, immár egy hatalmas macival a kezében, csak csevegne tovább a nagypapa-paradoxonról. Molly gyorsan leállítja. Henry ez így nem mehet tovább neked barátnőd van, mit keresünk mi itt? Henry a szavakat keresi, nem tud mit mondani, s ekkor VÉRT KEZD KÖNNYEZNI. Félelmetes, de House-nak tetszeni fog, az biztos.

Kérdezi is a csapatot rögtön, 35 éves férfi vért könnyezett, és nem vámpír, mi baja lehet? Csakhogy a csapat nem nagyon tud koncentrálni, egy csinos nő próbál kávét főzni mellettük, a folyosón további nők várakoznak. Hogy miért? Egyszerű! House-t otthagyta a kedvenc prostija, kell egy új. House-nak pedig meg kell bizonyosodnia róla, hogy az új nő képes 57 percig egyfolytában hasznos/szórakoztató lenni. A lényegen 3 perc alatt túl vannak, de ő egy órát fizet, szeretne kapni is valamit a pénzéért. Most tehát X-Faktor válogatást tart prostiknak. Jelenleg az általános képességek, műveltség felmérése zajlik. Az egyik fontos kérdés: tudsz turmixgépet javítani? És igen, itt most tényleg turmixgépről beszélünk. A másik: mi a kedvenc Woody Allen filmed, s miért? Az egyik jelentkező képes azt mondani, hogy azért szereti az Annie Hallt, mert az a legnépszerűbb. Mehet is a francba, beszélt volna inkább a kiscsibékről. Adams háborog, hogy House szexjátszóteret csinál a munkahelyéből. House tiltakozik, és mondana valamit a nedves cappuccinóról, de aztán észbe kap. Az arckifejezését sajnos nem igazán adja vissza az első kép, de azért el tudjátok képzelni.

Magyar jelenléttel nyit az eheti House. Hokimeccs van, és egy jól láthatóan Szabó vezetéknevű játékost ver éppen péppé az ellenfélcsapat keményfiúja. Szegény Szabó a földre kerül, de sajna nem ő lesz a betegünk. Keményfiú kezd el vért köhögni. Ezt hosszan és alaposan meg is mutatják, gondolom azért, mert a vörös vér jól mutat a jégen. És tényleg, de attól még szörnyű látvány, jó, hogy jön a főcím.

House mély, gyermeki átéléssel hokizik az irodájában, ő a kommentátor is, nagyon profi. A játék, amivel játszik, az meg nagyon pöpec. Olyan, mint a csocsó, csak hokizni lehet vele. Van ennek valami magyar neve? Ó, és most látom csak, az egyik miniatűr játékos szája tiszta vér, ne már! House egyébként egy utolsó szemét, egy rákos kisgyerektől lopta a játékot. Érkezik a csapat. House üdvözlése: 22 éves verekedő, vértköpött, ötletek? Hokijátékos, kérdez vissza Adams. Nem szuperhős, mondja House, haladjunk már. Taub az első perctől kezdve ellenséges, nem bírja, hogy a beteg ideje nagy részében mások bordáját töri. Most biztos a sajátját is eltörte, kilyukadt a tüdeje, vért köhögött, ennyi. A sürgősségin is ezt mondták, de nem ilyen egyszerű, vág közbe House, téged, Taub meg tuti gúnyoltak gyerekkorodban, mert nem voltál elég magas. Szokásos hétköznap reggel a Princeton-Plainsboro Oktató Kórház Diagnosztikai Osztályán.

A 177 House rész közül 4 van, amit nagyon nem bírok. Ez az epizód az egyik. Komolyan, ha akad még ember a környezetetekben, akit vérbeli House rajongóvá szeretnétek tenni, ne ezt a részt mutassátok meg neki elsőnek, mert abból csak baj lesz. Ebben a részben Doktor House alulmúlja önmagát, csipetcsapat és Wilson pedig lelkesen segít neki. Lássuk, hogy volt.

Az első jelentekben az a színész látható, aki Michael Gallantot alakította a Vészhelyzetben, hogy itt mi a neve, azt nem is tudom, úgyhogy marad Gallant. Amúgy is, itt megint hős katonát játszik, akárcsak az ER-ben. Gallant az öccsét várja a repülőtéren. Az öccse, akit Brantnek hívnak, szintén katona, most jön haza Afganisztánból. Illetve hozzák. Gallant legnagyobb döbbenetére Brantet árulással vádolják. Már vinnék is a börtönbe, ha nem kapna éppen durva görcsrohamot. Így egyelőre nem börtönbe, hanem House osztályára kerül.

Aktuális hetibetegünk egy kedves, fiatal néger srác, Will. Will születése óta vak és még cukorbeteg is. De egy percig sem kell őt sajnálnunk, a nyitójelenetben éppen csinos eljegyzési gyűrűt vesz a barátnőjének. Gyémántot, ahogy kell. Amikor aztán kilép az utcára, Willt hirtelen minden zaj zavarni kezdi. Iszonyatosan. Üvölt fájdalmában, az úttestre esik, majdnem elütik. Nagy baj van, most már aggódhatunk érte.

A kórházban már folyik is a differenciál, de valami egészen furcsán. House bujkál valaki vagy valami elől, ezért nem az irodájában van a csapattal. Egy csini, fülre szerelhető telefon segítségével távdiagnosztizál, miközben rejtekhelyéről dühösen figyeli, mit csinál Wilson meg egy idősebb nő. Olyanokat mond, hogy országos cimborája őt bizony hátba szúrta, ezért most a Gonosz elöl menekül, egyébként meg, ha bárki kérdezi, ő most egy másik államban van, egy rendkívül fontos orvosi konferencián. Az elmúlt egy évben meg afrikai gyerekek tucatjait mentette meg az Orvosok Határok Nélkül csapatának tagjaként. Hogy mi van?