A nyúlünnep utáni első munkanapon köszöntök mindenkit, végre meg fog íródni a JLB utolsó része, ami igazából nem is JLB, hanem JLGY, mert bizony Vivi itt Jött, Látott és Győzött.
Anikó szerint is így van ez, hisz a JLGY az bizony a JLB különkiadása..ám legyen. Könnyebb lesz címet adni ennek a 39 percnek.
Emlékszik még valaki erre az egészre? Tudjátok, VV10, Vivi, én pedig Fálki vagyok, csapjunk bele a mindennél utolsóbb utolsó részbe, aztán decemberig felejtsük el tényleg ezt az egészet.

Beste Leben!

Hagyományainkhoz híven idén is olvashattok tőlünk egy végső összefoglalót, azaz így láttuk mi a Hogy volt Online magazin súlyos grafomániában és beteges közléskényszerben szenvedő önkéntesei a Való Világ Pávered báj Brigbráder tizedik, dzsudi dzsubileumi évadát. 

Helló és halló minden kedves és kevésbé kedves olvasónak így a VV után, van egy kis újabb rágcsálnivaló az agynak, bármennyire is furcsa kifejezés ez. Jöjjünk, lássunk, bukjunk együtt Danival, VV11Proli úrral, a magyar rap egyetlen olyan jövőbeli sztárjával, aki két sort sem képes megjegyezni, a proliszámláló-verseny múltheti győztesével, Virágprücsök mentorával és mást már tényleg nem tudok elmondani erről a verébről.

A jeles alkalomra Péter és Anikó is szabaddá tette magát, így együtt vezetik a finálét, szép lezárást adva azok számára, akik szeretik elemezgetni a két műsorvezető közötti különbségeket, míg VV Puskás Bemindenezett Péter úgy döntött, hogy a mai adásba tényleg mindent belead, és dupla adag mindennel a szervezetében táncol a kameráknak, addig Anikó neki háttal állva, rezzenéstelen mosollyal konferálja fel a műsort. A stúdióban mindenki üvölt, leghangosabban talán Merci nevét kántálják, de én hallani vélek egy kósza Bálint-ot is felhangzani valahonnan a közönség soraiból, remélem szegény nem lesz nagyon csalódott, amikor rájön, hogy Bálint ott ül mögötte két sorral. A hagyományokhoz híven szót ejtenék az öltözékeről is: Anikó ruhája olyan, mint egy C kategóriás jelmezkölcsönző kissé megfáradt darabja, Péter meg kivételesen egyben van, sehol egy női csipkés elem, sehol egy kivillanó bokalánc vagy meglepetés rózsaszín, kicsit csalódott is vagyok. Kapunk egy pillanatnyi állást is, de mielőtt nagyon belemelegednénk, nézzük meg mi történt Mó és Vivcsó párbaja óta (spoiler alert: nagy büdös telibevert semmi).

Azt hittem újabb hosszú párbajos adásról tudósítok majd de úgy látszik már a szerkesztők is nyíltan vállalják, hogy így a véghajrában még annyira sem foglalják le az ápoltakat, mint az elmúlt bő száz napban, így csak tippelni tudunk, hogy a villalakók csütörtöki napja masszív seggvakarással telt. Nem látunk beállást a párbajozók mögé, se feladatokat és az ezzel járó kötelező köröket, amit mondjuk a legkevésbé sem bánok és valljuk be, feszültség sincs már nagyon odabent. Erre a párbajra is gyakorlatilag teljesen fölöslegesen jönnek ki, le lehetne tolni a kanapéról az egészet. Ezek szerint már beküldték az összes olyan korábbi villalakót, aki pozitív irányba változott szereplése óta/vállalhatóan képes és hajlandó is megjelenni a képernyőn, így én nem írhatok olyan nagyágyúkról, mint Kárszeg, Debílió vagy a szegény ember Pumped Gabója (bár ugyanennyi erővel lehetne PG is a szegény ember Farkas Somája, egyik sem egy nagy elismerés). Cérnalábú Anikó köszönt minket ismét, HÁT PERSZE, HOGY Ő, HÁT Ő ANNO EBBEN A FÁZISBAN ESETT KI, ÉPP A DÖNTŐ ELŐTT EGY NAPPAL, HA VALAKI AKKOR Ő AZTÁN PONTOSAN TUDJA MILYEN ÉRZÉS ILYENKOR KIESNI.

Helló és halló minden kedves és kevésbe kedves olvasónak, itt van a tavasz a nyakunkon, süt a nap, 20 fok van, lassan véget ér ez a csodálatos évad, gondolom Ti is mindannyian tudjátok mi lesz ebből márciusban? Hó.
Szóval lesz még ebből rábaszás, most viszont annyi dolgunk van, hogy nem is látom a végét, mert itt ma bizony exlegjobbbarátok párbaja a főfogás, utána kiválasztódás és a kihívogatás, tehát mindenki kaphat elég adásidőt.

Puskás Pózoló Pizsamás Péter porondmesterkedik és fátyolos tekintetű hercegnőként vonul be valami olyan zenére, amit ismét nem ismerek és bizony, ezt is kitalálhattátok, be van mindenezve.

Ancsa köszönt mindenkit a mai (tegnapi) összefoglaló elején széles kézmozdulatokkal és még szélesebb jókedvvel és gyorsan elhadarja, hogy csütörtökön párbaj, pénteken párbaj, szombaton pedig Lö Finálö, szóval ebből a kis stúdióból utoljára jelentkezik be, mert mostantól igazán felpörögnek az események. 3 nappal a vége előtt el is várom, hogy történjen valami.
Onnan folytatjuk ahol tegnap abbahagytuk. Bálint felkérdezi Robit. Na mit gondolsz? Azt, hogy nem vagyok gyáva. Ahha, jó, akkor hazug vagy. Kb. ezen a vonalon megy a vita. Bálint provokálja Robit, először a kiválasztásról kérdezi, majd amikor ez Robiról lepattan, utána témát vált és hazugnak nevezi. Robi a hazugozásra azzal válaszol, hogy nem akarta Bálintot megbántani és jobbnak látta, ha nem kezdeményez beszélgetést. Bálint őszintézik, nem fogadja el az érvelést és lehet egy véleményezik és van egy véleményemezik, majd megint a 8 milliós feladásos lemezt kezdi pörgetni. Bálint küzdésről beszél, arról, hogy Robi nem tett semmit a 8 millióért, aztán meg mártírkodásról és nem érdemled meg a 36 milliótról, mert elvitted volna a többiektől a 8 milliót. Azért azt fontos megjegyezni, hogy ez a pénz még nincs, teoretikus az egész és mindegyik összepisilné magát a gyönyörűségtől, ha csak 28 milliót is hozzávágnának. Elhangzik az is hogy „emberként jöttem be és úgy is megyek ki”, ami végképp túlzás. Kezdem azt érezni, hogy Bálint csak azért mondja a hülyeségét, hogy Robi kikeljen magából. Amikor a mocsárlényekkel párbajozott egyikkel sem beszélt így, bármikor bármilyen vitája volt, nem viselkedett így. Sőt tovább megyek, kezdi elérni vita közben az általa lenézettek (és azóta btw már kiesett játékosok) szintjét. Robi ugyan ingerült, de továbbra is értelmesen beszél és jól érvel. Bálint nem tudja elviselni, hogy rajta kívül senki nem köt bele Robi döntésébe és juszt is folyamatosan kóstolgatja. Azt felejti el, hogy előtte sokan estek ki emiatt a stílus miatt és nagyon kilóg a vakok között a félszemű a király szerepből, amiben egészen eddig tetszelgett.
Az első blokk vége Robi riportjával zárul, ahol a könnyeivel küszködve beszél a létbizonytalanságról. Arról, hogy milyen nehézzé vált az élet mikor elkezdődött a járvány és igazán sokat jelentett volna neki ez a 8 millió forint. Egészen egyszerűen: a biztonságot.

Az előző adás kínzóan égető kérdést hagyott megválaszolatlanul, ami miatt nézők milliói forgolódtak álmatlanul egy éjszakán keresztül, s nem találták helyüket egészen a 102. adás kezdetéig: mi történt Aprajafalván??? Törp papa miért gerjedt éktelen haragra, mit csinálhatott Indián-Táncos Törp? Nos, az egész egy feladattal kezdődött.
A lakóknak arra a kérdésre kellett választ adni, hogy a főnyereményhez képest mennyi pénzért hagynák abba a játékot azonnal? Mindannyian egy papírra írták fel az összeget, amivel hajlandóak lennének kisétálni az ajtón. Természetesen ez az összeg a megnyerhető 36 millió pénzből kerül(ne) levonásra. Ami engem illet simán írtam volna 15 misit. Azért nem többet, mert adózás után ez is szép összeg és a nyertesnek mégis jusson több mint nekem. Ehhez képest mindenki beszariskodott (kivéve Robit), még úgy is, hogy (számomra) egyértelmű volt, hogy ezzel konfliktust akarnak generálni. Jött is a következő levél: valaki a lakók közül 8 millióval gondolkodás nélkül elindulna haza, mielőtt bárki azt mondhatná igazából megmondom az őszintét, de mivel nem eszik olyan forrón a krumpli levest, így a Nagy Testvér szavazásra bocsátotta a kérdést, hisz ez a Való Világ eddig is olyan demokratikus képződmény volt. A többség természetesen úgy szavazott, hogy a(z) - eddig még ismeretlen – delikvens ne kaphassa meg a kívánt összeget, majd jött Róbertünk és elmondta, hogy 1.) én kérném a pénzt, 2.) azért, mert konkrét célokkal érkeztem ide, amik közül az egyik, hogy ezzel az összeggel segíthetnék anyukámon, akinek így ki tudom fizetni a hitelét, 3.) a büszkeségemet és a többi tervemet félre tudom tenni azért, aki nekem a legfontosabb.
Ezután jött a vihar a biliben.

Helló és halló minden kedves és kevésbé kedves olvasónak, neveket most nem sorolnák, mert így is elég nagy szenvedés lesz a tegnapi adásról írni bármit is. Az egészségem helyreállt, ezt így kérdés nélkül is közlöm, mert tisztában vagyok vele, hogy ez mekkora tömegeket foglalkoztat, mint a párbaj utáni szokásos semmiről sem szóló epizód.

Ez az utolsó vasárnapi adás hogyvoltja hétfőn a szombati napról, úgy készüljetek! Mentolos szaloncukornak öltöztetett Puskás Vőlegény Péter van ma is – itt is gratulálok -, aki felhívja a figyelmünket arra, hogy ez bizony a századik adás, tehát száz napja van bezárva az az öt nyomorult, aki eddig túlélte az Éhezők Viadalát.