A legutóbbi, számmal rendelkező címet alapul véve, nem kell nagy ész hozzá, hogy tudjuk itten mostan a jövőből fogunk csuda dolgokat látni. Kezdésnek rögtön egy újság címlapot tolnak az arcunkba, amin nagy betűkkel virít, hogy az aschenek az egész világnak öregedés elleni vakcinát ígérnek. Akkor itt a Loreal részvények nem sokat érhetnek. Az újságot egy eminens fejű fazon olvassa egy étteremben, akit az érkező Carter Édesemnek szólít. Édesem fontos ember, már benyomta a babgulyást és rohanna is, de Samnek valami nyomja a lelkét. Valami nem jött össze, pedig Édesem biztos volt benne, hogy most sikerült. Carter szerint azt mondták (valakik), hogy nem velük van a baj, csak próbálkozni kell. Édesem szomorú, mert azt hitte eddigre már két gyerekük is lesz. Nincs idő búslakodni, menni kell a terminálhoz.

Egy épület mellé sugározzák őket, miközben arról beszélgetnek, hogy talán másik véleményt is kéne kérni. Carter szerint felesleges, hisz az aschen orvoslás évszázadokkal fejlettebb. Az épület a belseje alapján olyan, mint egy reptér és a háttér zajokból ítélve ez az új indítócsarnok, ahonnan Édesem elutazik, de az évfordulós ünnepségre mindenképpen vissza jön, hisz Carter érdeme, hogy találkoztunk az aschenekkel. A vágány mellett kérjük vigyázni, szövetséges bolygókra induló féregjárat érkezik, szól a hangosbemondó, mire szerelmetes búcsú után eminensünk elindul a csillagkapuhoz.

Évfordulós ünnepség közönséggel, díszhuszárokkal, ahogy az kell. Egy kivetítőről Kinsey elnök szól az ő fellow americanjeihez, amitől ez a jövő egyre csak elcseszettebbnek tűnik. Fotelben terpeszkedik egy kandalló mellett, mint a megtestesült mesemondó ideál, és felolvas O’Neill jelentéséből a 10 évvel korábbi kapcsolatfelvételről. E szerint: „Ezek a srácok túl jók, hogy igazak legyenek.” Továbbá képesek és hajlandóak megmenteni a hátsójukat a goa’uldoktól, amit az elhangzottak alapján meg is tettek. Az elnök szavai szerint Jack nem lehet jelen, de Fraiser doki és a többi CSK-1 tag ott van. Utóbbiakat színpadra (a kapu előtti lépcső) is szólítják, hogy a nyakukba akasszák a „Fasza gyerekek vagytok!” érdemérmet, majd sortüzet zúdítsanak rájuk a díszesebb fajtából.

Ismerőseink és Édesem Hammond tábornokra isznak, aki hat éve elhunyt. Daniel O’Neill után érdeklődik, aki úgy tűnik nem meghalt, csak a tőle idézettek ellenér nem szimpatizál az aschenekkel. Fraiser közli, hogy majdnem ő sem jött, hisz úgy érzi a munkája idejétmúlttá vált. A csevegést az aschen Mollem szakítja meg, mert valami nagykutyák beszélni szeretnének Édesem nagykövettel. Miután ő lelépett, Sam rögtön arról érdeklődik, hogy hova mennek kocsmázni, de végül csak egy ebédben maradnak. Teal’c (akinek hiányzik a homlokáról a kígyó) és Daniel balra el, Fraiser doki, pedig arról panaszkodik Samnek, hogy az öregedés- és rák-elleni vakcinák, meg csoda orvosi masinák miatt gyakorlatilag nincs rá szükség. Carter is megtapasztalta már milyen, ha nem ő a legokosabb a Földön.

A gyerek kérdésre terelődik a szó, kiderül, hogy már három éve próbálkoznak, és azt is megtudjuk, hogy Édesem-et valójában Joenak hívják. Abban maradnak, hogy Frasier is megvizsgálja egykori paciensét. Az eredmény meglepi Samet, mert bár az Aschen orvosok szerint minden rendben, valójában nem lehet gyereke. Kíváncsi, miért hazudtak neki, barátnője pedig megígéri, hogy segít kideríteni. Később Carter a laborban találkozik a karót nyelt Mollemmel, akivel a Jupiter csillaggá alakításán dolgoznak együtt. Számolgatni kéne, és kikuncsorogja, hogy ehhez megint használhassa az aschen számítógépet, ami sokkal-sokkal jobb, mint a földi.

Persze esze ágában sincs dolgozni, mert amint egyedül marad, beoson Fraiser doktornő, és az orvosi adatbázisban kezdenek kutakodni. Azonban nagyobb dologra bukkannak, mint amire számítottak. A statisztikák szerint a születések száma két év alatt világ szerte 91%-al csökkent, és mindez egybeesik az aschen öregedés gátló megjelenésével. Egy vacsora keretében elmondják Teal’céknek, amit megtudtak. Daniel szerint ilyesmit senki nem tudna titokban tartani, de az aschenek nyilván felvásárolták a pelenka és bébiétel gyártókat. Fraiser doktornőnek eszébe jut, hogy a halála előtt Hammond tábornok találkozni akart vele egy fontos ügy miatt. Másnapra azonban szívinfarktust kapott, pedig szerinte egészséges volt. Sam el akarja mondani Joenak, de végül abban maradnak, hogy titokban tartják, hiszen nyíltan semmi esélyük szembe szállni az aschenekkel.

Másfél perc depresszió után azért Carter újra régi önmaga lesz és előrukkol egy világmegmentő tervvel. Az aschen számítógéppel előre jeleznek egy napkitörést, és a csillagkapun keresztül megüzenik maguknak a múltba, hogy szar van a palacsintában. Carter elmegy O’Neill horgászós házához. Kár, hogy ehhez tíz év, meg az emberiség fenyegetettsége kellett. Jack erősen borostás, ebből tudjuk, hogy ő bizony most vagy nagyon laza, vagy nagyon oda van. Még nem egy Szakállas Dzsekk, de jó úton halad. Sajnálja, hogy Samnek nem lehet gyereke, de egyébként magasról tesz az egészre, hisz ő előre megmondta, hogy gebasz lesz. Különben meg, neki tök jó tíz éve volt a halnélküli tavával, és most is az a legnagyobb gondja, hogy vegyen-e kutyát vagy sem.

Teal’c haza megy a Chulakra, amíg Sam és Daniel megszerzik az egyetlen használható jeladót a CSKP-ról. Ehhez végig kell szenvedniük egy túravezetését a múzeummá alakított bázison, egy irritálóan nyivákoló hangú idegenvezető csajjal, aki olyan okosságokkal fárasztja a közönséget, hogy az indítócsarnokot hivatalosan beszálló szobának hívták. Daniel mindezt teljesen feltűnésmentesen napszemüvegben, fekete kalapban és kabátban teszi, amitől úgy néz ki, mintha egy ’40-es évekbeli gengszterfilmből lépett volna ki. Jack csak nem tud kimaradni a világmegmentésből, így rövidesen már a régi eligazítóban beszélgetnek. Összeszedett pár zatet, de a jeladó sajnos csak másolat. Azonban a felbukkanó Waltertől megtudják, hogy az eredeti az Ovális Irodában van, az elnök asztalán. Végül csak be kell avatni Joet.

Sam otthon elmondja élete párjának a saját vizsgálati eredményét és a születés visszaesést is. Joe erre kinyögi, hogy csak egyharmadnak kellett volna lennie, mert a pókerarcú megmentők szerint csak úgy lett volna biztosítható a Föld fenntartása. Rövid vita után belátja, hogy rendesen átkúrták a palánkon, Sam pedig elmondja, hogy kell nekik a jeladó. Másnap a csapat Sam laborjában találkozik, hogy megfelelő napkitörést keressenek. Joe megszerezte az igazi jeladót, de csak akkor hajlandó átadni Jacknek, ha a műsorból kihagyják Samet. Szerencsére az egész tervet nem kötötték az orrára, biztos nem ment volna bele, hogy eltöröljék a karrierjét. Egy óra múlva lesz egy megfelelő napkitörés, nincs sok idejük.

Jacknél a jeladó, Fraiser megy Teal’cért, Joe lelépne, de Sam közli, hogy ő marad. O’Neill váratlanul összefut Mollemmel, és amíg csevegnek megérkezik Teal’c menetrendszerű féregjárata. A biztonsági őr szeretné elkobozni tőle és a társától a botfegyvert, mire ő jól fejbe lövi. Daniel lezattol egy másikat, Jack meg Mollemmel teszi ugyanezt. Aztán a táskájába rejtett szigony puskával egy kábelt lő a kapu fölé. Teal’c tárcsáz, de közben a falon lévő lézerágyúk tüzet nyitnak rá. A jaffa haverral leszednek párat, de a sok lövés leteríti őket. Daniel is dolgozik a zattal, de túl sok van. Sam lerázza Joet és rohan az épületbe. Jack csúszik a kötélen, de őt is eltalálják, leesik és nem ér el a kapuig az üzenettel. Daniel két lépcsővel feljebb jut, de az kevés. Carter kezében a világ sorsa, fut is rendesen. Kérem kapcsolja ki, ordítozik Joe és szalad utána. Sam kikapja Jack kezéből a cetlit, a lövések azonban őt is eltalálják. Pont úgy esik el, hogy a kezéből kihulló papírt a lendület átviszi a kapun.

Jelen. Walter közli, hogy utazó érkezik ráadásul a CSK-1 azonosítójával, pedig ők ott állnak az irányítóban. Írisz kinyit, levél megérkezik. Rajta egy véres üzenet Jack kéz- és aláírásával, hogy semmilyen körülmények között se menjenek a P4C970-re. Hammond tábornok azonnal törölteti a címet a tárcsázó számítógépből, az epizód, pedig a furcsa üzeneten töprengő CSK-1 képével zárul.