Remélem, van elég óvóhely és pince Stars Hollow-ban, ugyanis tornádó közelít a város felé! Jess névre hallgat, nyomában pusztulás, felfordulás és síró tinilányok. És nincs menekvés előle, ugyanis Jess nem más, mint Luke unokaöccse, akit Luke sajátos humorú húga szabadít a városra, mondván, hogy ő már nem bír vele, vesződjön vele a nagybácsi. Jess dióhéjban: a klasszikus lázadó kamasz archetípusát képviseli, persze sokkal összetettebb és érdekesebb, mint amit a felszínen mutat, ő viszont gondosan ügyes rá, hogy felületes szemlélő csak egy bunkót lásson benne. Leggyakrabban használt kifejezése a „whatever”, pedig akadémiai szókinccsel rendelkezik, de úgy van vele, hogy ezt arra érdemteleneknek nem prezentálja. Ugyanis még csak 17 éves, de már több könyvet olvasott, mint Rory Gilmore, Hermione Granger és James Ford együttvéve. Ezt persze nem tudja róla senki. Még.

Luke-nak pedig fogalma sincs, mit vállalt, amikor családi kötelezettség címén az első szóra beleegyezett, hogy a srác meghatározatlan időre hozzá költözzön, úgy gondolta ugyanis, hogy 17 éves korára már mindenki túl van legproblémásabb korszakán. Ez tökéletesen példázza Luke Danes ismereteit a kamaszokról. Most majd tanul egyet s mást kínról és szenvedésről, előre sajnálom; a rajongók viszont csápolhatnak, ugyanis Jess személyében a sorozat egyik legkirályabb karaktere érkezik most a menetrendszerinti busszal.

Daniel Baldwin oson egy autószerelő műhelyben, kezében pisztoly, Frankie-t keresi, akit rövidesen meg is talál, felakasztva/kibelezve. Daniel Baldwin az egyetlen a Baldwin-tesók közül, akit még nem jelöltek Arany Málna díjra valamelyik égő alakításáért, de úgy tűnik, most ő is beáll a sorba. Egy autóból hentesbárd-kezű lény lép elő… Igen, ez Chris filmje, a Bárd! A főszereplőt Jonathan LaPaglia játssza, aki különben annak az Anthony LaPaglia-nak a tesója, akit IRL először megkerestek Tony Soprano szerepével, csak a szerencsétlen visszadobta. Hej, micsoda összefüggések vannak itt! A filmbeli producerek és a rendező elégedetten nézik a művüket a vágószobában, például azt, ahogy Baldwin felbukik, elejti a fegyverét, a gyilkos bárd pedig lecsap. A színvonalról sokat elmond az alábbi kép.

A készítők úgy érzik, elkelne még egy véres-leszámolós jelenet a filmbe, Chris már hívná is Tonyt még több pénzért, de Tony megelőzi, és ő hívja Christ, hogy szerezzen be valami gumimatracokat. A film hogyléte nem nagyon érdekli, inkább a matrac.

Kezdésként gyors visszaképek a pilot epizódból, nehogy feledésbe merüljenek a fontos momentumok. Sock még mindig fel van pörögve a fejvadászság (szerinte Ördögűzés) tényén, barátja már kevésbé. Samet szó szerint üldözi az Edény, Sock segítségével sem tud megszabadulni tőle, pedig az erdőben-felejtős trükk nem volt rossz ötlet. Enyhe célzás arra, hogy nem tud menekülni feladata elől. Talán ha kinyitná. Főhősünknél ráadásul megmutatkozik egy újabb ideiglenes képesség (továbbiakban: IK): elektromosság, vonz minden szöszt. Talán hasznára válik. Ezután bevillan a „Hello, My name is Reaper” – felirat, ez mind nevezhető főcímnek. Újabb megszabadulási kísérlet: egy middle of the Nowhere helyre induló áruszállító csomagterében landol a doboz. Kiderül, hogy Sam a héten közös munkakörbe van beosztva Andyvel, nagyobb összeget teszek rá, hogy a létező összes alkalmat a randimeghívásra most is elbaltázza.

Sam izgatott, hiszen egy hét „nászutazásnak” néz elébe Andyvel, és mint kiderül, nem is fognak megszakadni a munkában. Véletlen baleset, egy „vérző vásárló nem boldog vásárló”, Sock és Sam Ted irodájában végzik. (Iskolapélda leendő vezetőknek) Sock kifejti véleményét a büntetésről: ha nonstop a WB-ben kéne melózni, és randa kék kötény viselni, az szívás lenne. Mindezt a Stréber képébe vágja, akinek szintén van humorérzéke: éjszakai műszakot kapnak. Sam felháborodik, hisz ugrik az Andy-s terv, Sock örül, mert talán az alvásért fogják fizetni, ám hamar lefagy a mosoly az arcáról: leltározniuk kell mindent, az utolsó csavarig. Éjszaka. Lehet Sock, ha csöndben maradtál volna, nem kaptatok volna ennyire aljamelót. Elégtételként összetör egy kertiszéket és egy madáretetőt hátul a parkolóban. Keserű vigasz.

Neela és Tony ébrednek. Együtt. Neela kapkodva öltözni kezd, nem akarja, hogy Sarah észrevegye, hogy ott aludt. Tony agyal a ki Sarah apja témán, Neela a DNS vizsgálat mellet érvel, de Tony-nak nincs hozzá mersze. Neela menekülne, de Sarah már ébren van, tud mindent. Kicsit kínos, de a gyerek jól veszi az akadályt. Kiskopaszunk az ügyeletes szobában telefonál, előbukkan a háta mögül Jane, a kissé ijesztő rezidens csaj, elég egyértelmű a helyzet, ezek ketten együtt biza. Miközben beszélgetnek Jane megkötözi a kiskopasz kezét, beköti a szemét és beígér neki egy jó kis büntetést, ha nem vesz végre egy ágyat a lakásába. Aztamindenit, ügyeletes geciemberünk úgy tűnik azt szereti, ha tűsarkúval a szájába lépnek és közben elfenekelik.

Abby és Luka érkezik a kórházba. A házasságról, gyűrűről beszélgetnek, legyen gyűrű vagy sem, Abby nem akar, Luka igen, nem fontos. Luka nem akarja még elmondani senkinek a kórházban, hogy összeházasodnak, Abby nem érti miért, de nem tűnik idegesnek, pedig mi vártunk tőle egy jó kis hisztit. Kovac már tud fogni a kezével, újra munkába áll, hurrá. Jön az első beteg, Abby és Jane mennek vele, kicsit zavarodott és ideges a fickó. Elkezd kiabálni, hogy tolják odébb és néz felfelé, aztán pont mikor arrébb rángatja magát a hordággyal, leesik mellettük egy kurva nagy plafonpanel lámpástul mindenestül.

Az előző rész tartalmából: ott tartottunk, hogy a BÜFIsek két sikeres akciót is kipipálhattak: egyrészt egy drogfutár elfogást 4 csomag anyaggal egyetemben; másrészt a fő-fő attrakciót: Bird letartóztatását is nyélbe ütötték. Santangelo kipakolt Jimmynek Rawls hadjáratáról, Orlando pedig megkeresete Deet egy kis magánbiznic végett.  Stingerék megúnván a kitüntetett rendőri figyelmet több mint gyanakvóvá váltak, melynek következtében a gödörbeli telefonokat tövestől kitépték. Vigyázat!! Giga-hosszú hogyvolt következik!!! Mi mással is tölthetné az ember a vasárnapját, minthogy belebújik a susogós mackónadrágjába, hóna alá kapja a kölkeit, és a bevásárlóközpontban ténfereg fagylajtozás végett. Nincs ez másként a McNulty családban sem, Jimbó a vasárnapi apuka szerepkörében tetszeleg, és próbál a gyermekeivel kikapcsolódni.

Két fagyizás között azonban a bevásárlóközpont egyik ajtajában nem más tűnik fel mint Stringer Bell. No, Jimmynek sem kell több, és a gyerekek által oly népszerű Spy Game játék újabb fordulójában ráúszítja Stringerre a két ifjoncot. A követősdi egészen jól megy, a gyerekek abszolute feltűnésmentesen erednek Stringer nyomába, olyannyira, hogy még Apjuk látómezejéből is eltűnnek, úgy jó 3 órára… értds: Jimmy elhagyta a kölköket. HAHA! Viszont a nagyobb gyerkőc úgy látszik genetikailag kódolt rendőri hajlamokkal rendelkezik, ugyanis megszerzte Stringer kicsi piros autójának rendszámát!

Minden rendőrségen van egy érdekes fickó, a bűnügyi rajzoló, aki tulajdonképp nem is rendőr, és végül is nem is tudni, hogy miért épp ott kötött ki ahol van. De a munkája, az nagyon hasznos. Pláne, ha valaki állandóan hullákat képzel maga mellé, és velük társalog. Mert a halottak nem mindig a legjobb formájukat hozzák. Pláne ha épp egy csatornából előhalászott több napos vizihulláról van szó. És Rainest a sors most épp egy ilyen alakkal hozza össze, aki alapból nem néz ki valami bizalomgerjesztően. Stan Resto a tanuk elmondása alapján olyan arcokat rajzol, akiket ő sosem látott. Kérdés, hogy a rajzok mennyire tükrözik Stan saját életét, személyes benyomásait. Lehet, hogy minden vázlata úgy néz ki, mint a gimis tornatanára, aki gyermekkorában terrorizálta. És Rainest is ezek a gondolatok foglalkoztatják, mert hát ő gyilkosságok áldozataival hallucinál, amik az agya termékei.

Csendes amerikai kertvárosba érkezik egy fiatal pár és egy ingatlanügynök háztűznézőbe. A kégli fullextrás, minden van benne, amire egy jövendőbeli családnak szüksége lehet: légkondi, újgenerációs konyha, falra szerelt plazmatévé, távirányítású kandalló és egy bomlófélben lévő hulla a karosszékben. Hát nem szeretetreméltó otthon? Az NCIS érkezik a helyszínre, Doki egy helyben áll, közben instruálja Mr. Palmert. Valakinek nagyon jó dolga van az ifjú tanonc mellett, aki minden kívánságát teljesíti. Ezalatt DiNozzo és McGee azon filozofál, hogy megint minden más lesz: a régi Gibbs visszatért, és erre bizonyítékként be is állít a főnök. És valami megváltozott rajta… Te jóságos ég, kopasz a szája! Eltűnt az elcseszett bajusz, hála az égnek! És nagyon úgy néz ki, hogy magától szabadult meg tőle, hiszen nem nagyon látni égési sérüléseket az orra alatt (pedig szerintem a csapatban is már nagyon érlelődött a lepörkölés gondolata).

És ugyanolyan undok, mint volt a kilépése előtt! Igen, ez tényleg a RÉGI Gibbs… Közben azért megtudunk egy-két dolgot a bűntettről is: James Finn őrvezető a holttest becsületes neve, az osztagát fél éve Irakba vezényelték, de ő nem jelentkezett. Mivel annak az esélye, hogy az őrvezető csak egy egyszerű szimuláns, aki megpróbálja elkerülni a szolgálatot, nagyon kicsi, ezért jó okunk van feltételezni a gyilkosságot. McGee eltűnik sírgödröt keresni, ugyanis a hullán talált maradványok arra engednek következtetni, hogy az őrvezető nemrég még csendesen pihent egy földkupac mélyén. A vizsgálódás közben egy temetőbogár mászik elő a páciens orrlyukából, amitől Tony ijedtében nekiszalad a főnöknek, majdnem kilöttyintve annak kávéját. Na, jó kis dilemma előtt állsz, DiNozzo, balra egy gusztustalan dolgoknak otthont adó hulla, jobbra a fújtató Gibbs ügynök. Én a holttestet választanám…

A mai epizódot többé-kevésbé Bettynek szentelték, mivel ez az utolsó rész, amiben feltűnik. Nagy bánatunkra! Egy flashback-kel kezdünk, Betty és a pasija kb. a ’20–30-as évek fürdőrucijában rohannak a folyó felé, majd egy sziklához érve ugranak. Azaz csak Betty, mert a faszi elég nagy fostarisznya, és nem ugrik sehová. Mondjuk lehet, hogy gyáva, de legalább neki volt esze. Mi viszont ugrunk. George és Rube a Gofriházban ücsörög. Rube még mindig nem bocsátott meg a múltkori George- féle „majd én faszán kicselezem a halált” akció miatt, de igazából ez már csak dünnyögés a részéről, mert valahol kedveli a csajt. Igaz, hogy nem barátok, hanem csak közeli „munkatársak”, ezért ma George azt vette a fejébe, hogy neki bizony barát kell.

Happy Time. Mi lenne, ha Delores lenne a barátja? Ez annyira nem király ötlet szerintem, de egy próbát megér. Deloresnek megint szájmenése van, és mindenféléről pletykál, pedig a döglött kutyát nem érdekli. Arra a kérdésére, hogy George-nak van-e tesója, hamar jön a kamu duma. Há’ hogyne lenne! Vadászpilóta, aki szénné bombázta Bagdadot. Elhittük.

Ott hagytuk abba a sorozat történetének első duplaepizódját, hogy fogalmunk sincsen, a titkos terv kiszivárgásában, amiről a tv-ben is beszélnek, benne volt-é a jó öreg Bauer-papa keze, vagy sem. S persze tévével is folytatjuk, minden csatornán a balhéról beszélnek, na meg arról, hogy Észak-Korea folyamatosan mozgósít. A helyzet ezúttal tényleg elég kemény, így van rá esély, hogy kivételesen megússzuk a súlytalan és csöpögő családi drámát.

A válságstáb folyamatosan dolgozik, most épp azon agyalnak, hogy Kína vajh miért adta ki az infót. Mindenki biztos abban, hogy a kínai kormányban tégla van, bár mi tudjuk, akár a házelnök is benne lehet, hisz neki semmi sem drága, csak meglegyen az elnökség. Jelen állapot szerint még 33 órára elegendő levegője van a tengeralattjáró legénységének. Mackenzie Allen szerint most sürgősen új megállapodást kell majd kötni Kínával, a katonai muftik meg még nagyobb készültséget szorgalmaznak. A bájos szóvivő, aki most civilként is nagyon aggódik, hogy lesz-e háború, vagy sem, Jim segítségét kéri, mert hát ugye valamit mondania kell majd a sajtónak. Jim ezt még pikk-pakk lerendezi, a nagyobbik baj azonban az, hogy jön Bauer-papa és közli, Kína visszatáncol, már nincs egyezség. De hiába hozza ő a rossz hírt, senki sem lövi le. Már csak 27 órányi levegője van a legénységnek, és immár bizonyos, a mentés csak Kína segítségével valósulhat meg.

Lois és Olliver kis esti kamatyra készülődik a férfi lakásán, minek előjátékaként apró darabokra zúznak minden törhetőt és mozdíthatót. Lois meglepetésre készül, ami szexi ingbe öltözést takar, így magára hagyja Ollivert egy percre, aki ez idő alatt segélykérést hall az utcáról, így magára ölti kimenőruháját, és leugrik a parkolóba, ahol a gazok éppen kocsit (és pénzt) próbálnak lopni. A Zöld Nyilas közbelép, hogy leamortizálja a rosszfiúkat, ám elszámolt valamit, mert egy golyóval a mellében végzi.

Martha hálaadásnapi bulit szervez, aminek Clark nem nagyon örül, mert ez az ünnep az apjáé volt, meg a nagyapja bicskájáé, amivel pulykákat gyilkolászott. Bájos. Mindenesetre Lois bejelente, hogy egy fővel kevesebbre számítsanak, ugyanis befejezte Olliverrel, nem olyasfajta nő ő, aki tűri, hogy a pasi lelépjen az előjáték kellős közepén. Viszont boldogan mutogatja Clarknak a Daily Planet címlapját, melyen közlik, hogy egy szemtanú vérbe fagyva látta a Zöld Nyilast az utca kövén heverni, mondjátok halleluja!