Ebben az epizódban senki nem a korához illően viselkedik (innen a cím, eredetiben Act Your Age), és a szokottnál többet operálnak érzelmi vonalon, de nem kell félni cunamitól, ez nem olyan sorozat. Ismét gyerek-hetibeteges sztori van, az ilyesmi mindig izgalmas, ráadásul most ketten is vannak, testvérek. Egyelőre a kisebbik van terítéken, a hat éves kislány, aki csupa olyan tünetet mutat (meszesedés, magas vérnyomás), amit rendesen öregasszonyoknál szoktak tapasztalni. Neki van egy 8 éves bátyja, aki első ránézésre egészséges, viszont elég élénken érdeklődik Cameron iránt, ami Cameron szerint persze aranyos meg megtisztelő, de az talán nem szokványos, ha egy nyolc éves csöcsöket bámul. Egyelőre a kislányt kell vizsgálni, és mivel sok életképes ötletük nincs, ezért House a legegyszerűbb megoldást választja: tesztelni kell MINDENRE, de csinálja a csapat, hiszen már lejárt a munkaidő, és neki kell a jól megérdemelt szépítő alvás. Ahogy Chase-nek is, és az ausszi egy ügyes húzással ráhagyja Foremanre meg Cameronra a maratoni tesztelést, Cameronnal most úgysem mondható felhőtlennek a viszonyuk.
Egész éjszakás műszak vár Foremanre és Cameronra,úgy is néznek ki másnap. Kidolgozták a belüket is, de semmit nem találtak, ezért House stílusosan lehülyézi őket. Igaza van, minek virrasztani, ha az nem jár eredménnyel? Bezzeg Chase. A szöszi frissen mosva, vasalva, szárítva, kipihenten, csinos hajjal, illatosan érkezik, kezében a leletekkel, miközben a másik kettő úgy fest mint a mosott szar, nem nehéz kitalálni, House kit dicsér meg. Chase felvette a kesztyűt, és villant egy olyan gyilkos „én vagyok a jobb, te meg egyél szart és dögölj meg”- nézést Cameronnak, amiért előléptetést érdemelne.