Ott hagytuk el, hogy Hank kiszúrta Karen anyuka és Ben apuka flörtölését az előző rész végén, és észrevétlenül lelépett. Mivel / kivel töltötte az éjszakát ezek után, azt nem tudjuk, de másnap reggel vidám arccal állít be Karenhez, mintha mi sem történt volna. Uram, a késemért jöttem, indíthatná a beszélgetést P. Howardot idézve, de nem: ő az öltönyéért jött, mert hogy jelenése van az ügyvédnél. A szokásos módon ugratja Karent, de lehet, hogy csak ébredő féltékenységét akarja így leplezni. Mindenesetre a nyakkendő megkötését elbénázza, Karen a régi időket idézve végül segít neki. Na, hogy festek?, áll pózba Hank, mint egy öltönyös liliomtipró, érkezik a riposzt Karentől. A humor veled van, ifjú Skywalker, vigyorog Moody, majd tovább haladva a Csillagok háborúja vonalon Benről érdeklődik. És hogy van Ben, aki tisztára úgy néz ki, mint a fiatal Lando Calrissian? Végül sikerül a bonyolult művelet, kész a nyakkendő, Becca éppen ebben a pillanatban lép be. A szülőpáros meghittnek tűnő helyzetben ácsorog, de természetesen ez nem vezeti félre Beccát, aki szokásosan morcos arckifejezéssel figyeli őket. Na, hogy fesd az öreged?, próbál kedélyeskedni vele is Hank, de Becca csak beszól egyet és kivonul. Hank nem boldog.

2010 nyarán állt elő az USA ezzel a midseason-recepttel

Csajos krémes
sorozatos arcokkal, a Bourne-trilógia producerének ajánlásával
Hozzávalók: Tucatban nevelkedett sakáltanyás főhős, egy rejtélyes városi főnök, egy rejtélyes vírusos sorozatgyilkos számítógépzseni 2.0, egy narancsvidékről származó szigorú vezető, egy hősöket kergető munkatárs, egy borostyános nővér, valamint random arcok ízlés szerint.
Elkészítés: mindezt keverjük össze, tegyünk bele sok akciót, némi humort, egy kis szerelmi szálat, szórjuk meg konfliktussal, vendégszereplőkkel, próbáljuk izgalmassá tenni a szövegekkel, a történettel, és lehetőleg ne felejtsük ki belőle a csavart és a meglepődés faktort. Első alkalommal 64 percig tart összehozni, utána már megy 40 körül is.
Lássuk, mi sült ki belőle!
(A magyar cím senkit ne tévesszen meg, egy fia kettős ügynök nem kerül elő.)

Szőkecsajszit éppen hazugságvizsgálóra kötnek és a záporozó kérdésekből rögtön az első 2 percben kiderül, hogy ő Annie Walker, 28 éves, Georgetownban lakik, 6 nyelven beszél, két éve szakított az álompasival, akivel egyébként Sri Lankán ismerkedett meg, és aki angol tanár, akivel szerették egymást, még közösen egy-egy ugyanolyan karkötőt is vettek és akivel a szex is baromi jó volt, de azért az rosszul érintette, hogy 3 hét után reggel felébredve azt látta, hogy nem látta többet, csak egy szokásos pár szavas "bocsáss meg, ez komplikált" üzenetet talált a párnáján, némi orchideával meghintve. Ja, hogy csak igennel és nemmel lehet válaszolni? Akkor igen, jó volt; igen, rosszul érintett a vége; nem, mindez nem zavar majd a CIA-s munkámban. Hurrá, újlány mehet máris a Farmra, azaz a kiképzőtáborba, ahol persze ő a legjobb-legszebb-legviccesebb-legtökösebb, még a végén kiderül, hogy a középső neve Jack Bauer. Sőt. Még a kiképzési idő lejárta előtt hívják is Langley-be, mert szükség van a nyelvtudására; talán kihaltak már az oroszul tudók, vagy legalábbis nagyon elfoglaltak, amiért csak ő jöhet számításba.

És, kérem szépen ismét nyitva a trópusi babaház és egy elmegyógyintézet súlyos keverékének is tekinthető Éden hotel, amiben egy tanárnősre vett figurát hozó és egy nagyon gonosz sztájliszt kezében vergődő (egykori?) modellnő terelgeti az eseményeket, nők vannak meg férfiak, kockahas és csöcs, akinek nincs párja, az meg jöhet haza. A kiszavazásról nem a nézők döntenek, nincsenek sms-forintok, a bentlakók egymással basznak ki, és ez így is van jól, ettől lesz élvezetes a műsor.

Ablak becsuk, ajtó bezár, gázcsap kinyit. Női kéz szép mozaikablakot kitör, majd meztelen lábak rohannak az úton. Egy szál szatén hálóingben szaladó nőt látunk, aki kétségbeesve menekül a hallucinációi elől. Elesik, felkel, majd a hídon egy arra haladó autó elgázolja. A sofőr halálra van rémülve, odasiet az úton fekvő nőhöz, jól látjuk, hogy még lélegzik. Ezt erősíti meg a sofőrhöz lépő, titokzatos láb tulajdonosa, aki felszólítja szegény rémült paskót, hogy hívja gyorsan a mentőket. Az a kocsijába szállva ezt meg is teszi, közben a titokzatos leguggol a nőhöz, és simogatni kezdi az arcát. A nő valami füstszerűt szív be az őt simogató kézről, majd ide nem illően közli: csókolj meg. Erre a pasas se szó, se beszéd rászorítja a kezét a csaj arcára, és ezzel a mozdulattal kb. 8 másodperc alatt meg is fojtja (ez roppant életszerű). A kocsijából kiszálló sofőr már csak a halott csajt találja az úton – egyedül.

A helyszínelésen találkozunk nyomozópárosunkkal, Hank gyorsan összefoglalja a baleset körülményeit Nicknek. A csaj személyazonossága nem ismert, mert ki hinné, a szép hálórucijában nem hordta magával az igazolványát. A hulla szemrevételezésekor kiszúrják, hogy a karjában üvegszilánkok vannak, és hogy a lába, annak ellenére, hogy mezítláb szaladgált, nincs felhorzsolva. Közben taxi érkezik egy lepukkant motelhez, a belőle kiszálló, rosszarcú úr közepes méretű bőröndöt cipelget magával. A szobájában gyorsan kiderül róla: egy újabb kaszás, az első részben megismert Holdák közül való, ráadásul francia a szentem. Újságcikket hord magánál, ami az első Holda megöléséről szól. Csini kinyithatós kaszája és csúnya szörnyeteg-feje van.

Tyű, hát ezek őrületesen szar részek voltak. Arra a megállapításra jutottam, hogy ha nincs Juli-Attila féle románc, vagy csirke megmentő akció, halálos unalomba fullad a egész BK.

5993. rész:

Gellérthegy, busz, vörös háztető. Rita, Miki reggelizik. A nő terve mára műkörmöshöz menni. A gyanús fitneszterem projekttel még semmire sem jutott. Miki addig csűri-csavarja a reggeli dumcsit, amíg végre meg nem tudjuk, hogy Szabó Győző neve tulajdonképpen Zsombor. Miki játssza a hülyét: Zsombi része akar lenni az életednek, megtámogat egy kicsit anyagilag, nem igaz, Ritukám? Ööö, dddde. Miki fantasztikus ötlettel rukkol elő: hívják meg ebédre Zsombit, hogy kellemesebben meg tudják tárgyalni a biznisz részleteit. A te bűbájos pofikád és az én százéves üzleti tapasztalatom gyümölcse lesz az a rohadt fitneszterem! Rita kényszeredetten röhög.

Emberek, ma este 21:20-kor megnyitja kapuját az Éden hotel, mi pedig hogyvoltozzuk az eseményeket, naná, ráadásul élőben. Aki kihagyja, megérdemli. Élőben itt lehet együtt izgulni velünk, hogy akkor most már az első részben lesz-e kopuláció, vagy sem.

Új évad, új Alicia (legalábbis ennyi lokni korábban soha nem volt a hajában) és új iroda is jár a feltörekvő ügyvédnőnek. A nagy boldogságba aztán kapunk néhány képet tüntetésről, robbantásról, fegyverekről, erőszakkal, és ezzel szépen meg is érkezünk az aktuális rész aktuális ügyéhez. Egy egyetemi kampuszon kisebb tömegverekedésbe keveredett néhány palesztin és zsidó fiatal, a céget pedig a verekedők egyikének, az egyetlen megvádolt résztvevőnek, a palesztin Jamalnak a védelmével bízza meg az ismeretlen, de láthatóan nagyon gazdag és befolyásos muszlim férfi. Peter a frissen (újra) hivatalba lépett államügyész, keményen akar fellépni, a vád gyűlölet-bűncselekmény, hét évet is kaphat a büntetlen előéletű egyetemista.

Az ügyet Alicia kapja, de a Gazdag Muszlim még nem végzett: Eli-t akarja egy kampányhoz, ami a muszlimokkal szembeni előítéletek csökkentését célozná. Eli csak nem bírja az elefántot a szobában, és rákérdez, azért kell-e ő, mert zsidó, és jól mutatna egy pro-palesztin kampány mellett, de a pénznek ugyebár nincs szaga, Diane pedig régóta akarja már ezt az ügyfelet. Közben azért kiderült, hogy valami más ügy is van itt a háttérben: megöltek egy zsidó fiút, csak muszlimokat hallgatnak ki, de nem jutnak sehova, aztán ebben a verekedésben is csak ezt a szegény Jamal fiút vádolták meg… érted. A bíróságon Alicia újra Caryvel kerül szembe, gyorsba megállapítják az óvadék összegét, majd csak kiböki Jamal, hogy ő amúgy ott se volt. Hát mi van már itt?

Ami eddig történt: Szőke Kapitány a régmúltban megkérte Bridget kezét, de az kémnőként elbaltázott egy melót, ezért mellőzni kénytelen SZK-t, és új személyazonosságot kap. Ehhez az iratokat a CIA Vöröskével juttatja el neki, hogy ez meg lássa, mi történik, ha valaki nem követi a főnökség parancsait. Szőke Kapitány búfelejtőként Franciskát kerülgeti Párizsban.

John Fitzgerald Kennedy még él! Ezzel a metrón szembesülünk. Nem, nem a dicső államférfi jár Mátyás királyként a nép között: Vöröske egy New York Examinert tanulmányoz közlekedtében, az újság címlapján pedig JFK közelgő berlini látogatásáról adnak hírt (azt pedig köztudottan még élete virágában teljesítette az elnök). Egyszeriben Vöröske mellé zuttyan az ülésre a helyi összekötő tiszt, aki utastársi csevej leple alatt tudatja a mataharizó légikisasszonnyal új megbízását: Berlinben – merthogy Vöröske oda repül – menjen el egy bizonyos könyvesboltba a Friedrichstrasséra, és ott ékes németséggel vegye meg Nietsche A hatalom akarása című remekét, majd hozza azt haza. „Ich bin hier um ein Buch zu kaufen” –ezt kéne mondania, amit Vöröske a metrón elsőre nem tud reprodukálni, de majd csak lesz valahogy.

Akkor foglaljuk össze gyorsan, eddig mi történt: 3 válogató adás során összeszedtek 24 meglehetősen hasonló és közel egykorú figurát, szélsőségek most semmilyen irányban nincsenek, nemek aránya is kiegyensúlyozottnak tűnik egyelőre, ezeknek a fele fog most 2 párbajadás során elhullani. Ez úgy zajlik, hogy tudatos párokba rendezte őket a szerkesztőség, egy duett jön, és a duett végére a kettőből csak egy marad, a zsűri azonnali döntése értelmében. Ez a mostani még csak az első párbajadás a kettőből, ami akárhogy is osztok-szorzok, azt jelenti, hogy hat, azaz HAT énekes produkció lesz másfél órára széthúzva, az ég irgalmazzon nekünk. Ebből a nemes alkalomból már kirittyentette magát Trilla is, Claudia meg közszemlére tette az ikreket, örülnek nagyon, hogy végre jut nekik is szerep, izgulós versenyzők színpadra lökdösésén, és idegrohamot kapó hozzátartozók abajgatásán kívül.

Hogy véletlen se legyenek kétségeink, hogy ez a Megasztár évad erősen emlékeztet egy másik méltán híres tehetségkutatóra, most megmutatják nekünk, hogy szoktatták össze a 24-es csapatot a szponzorszállóban, és mindennek a tetejébe nem szégyellnek Tábornak nevezni ezt az eseményt. Az erről szóló kisfilm zseniális, természetesességet nagyítóval sem lehetne találni benne. A fiatalok mindennek határtalanul örülnek, és műtéti úton se lehetne a vigyort eltávolítani a képükről, valamint énekelnek MINDENHOL: a buszon, a recepción, az étteremben, a bowlingpályán és a jacuzziban, egészen addig a pontig, amíg tudomásukra nem hozzák a párbajpárosításokat, mert onnantól kezdve aztán dráma és sírás van. Ugyanis ez alatt az egy hét alatt annyira megszeretett mindenki mindenkit, hogy senki sem akar kiesni, és azt sem szeretné, ha más esne ki, de ez most le van szarva, mert innentől vérre megy, lássuk azokat a párbajokat.

A főcím után egy tipikusan lilaakácközi jelenetben találjuk magunkat, amiben az amerikai álmot megtestesítő ifjú családapák s anyák tengetik a szombat délutánjukat egy akkora ház medencéjének a partján, amekkorában kábé négy napig keresném az éppen csak egy pillanatra letett szemüvegemet. És nem találnám meg. A nők az árnyékos teraszon témáznak (a háziasszonynak kisbaba van a kezében), a pasik a medence partján szivarozgatnak. A fiúknál a téma mi lenne más, mint a pénzcsinálás, a háztulaj, Chandler (nem, nem a Bing) olyan dumát ereszt el, mint a nagyjátékos Zepter ügynök, kinek sikerült behálóznia négy darab nyugdíjast, ezáltal megütve a főnyereményt. Csinált egy céget (Szépségvízió), és most nézz körül hol van, mit ért el. Nulla munkával sok pénz? Akár BKV vagy Malév vezérigazgató is lehetne. Akár. Chandler úgy dönt, bemutatja igen jó testét fejes ugrása közben, de többé őt már nem látjuk élve. Nem, nem azért mert nem volt a medencében lé.