Halottak száma: 13 fő. A válasz arra a kérdésre, hogyan vágja ki magát a Vőlegény, nagyon egyszerű: sehogy. És igazából senki nem is kéri őt számon. Abby megelégszik annyival, hogy a Vőlegény most nagyon szomorú, mert nem tudta megmenteni az öccsét, a vér meg biztos úgy került az egész testére, hogy megcsúszott a tócsában és beleesett. (Végül is, az előző részben ez így konkrétan megtörtént, a Halászfiú esett így seggre.) Bár ez persze nem magyarázat arra, hogy miért vannak olyan karmolásnyomok a testén, mintha egy menáddal futott volna össze az erdőben. Mialatt a Vőlegény búcsút vesz a rendelőben az öccse holttestétől, Cal ellátja a Seriff sérüléseit. Úgy tűnik, rendbe fog jönni, még ahhoz is van ereje, hogy beszéljen Abbynek a naplóról, és a lelkére kösse, hogy vigyázzon rá.

Abby a naplót tanulmányozza, a Halászfiú pedig őt. Abby elmeséli neki, amit Wakefieldről és az anyjáról megtudott, amiért egy fergetegesen sanda oldalpillantást kap cserébe. A Halászfiúnak eszébe jut, hogy ő már találkozott ebből a naplóból származó oldalakkal, Öcsi zsebéből estek ki és ő meg átadta a Vőlegénynek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy mehetnek is vissza a szállóba a Vőlegény után. A Szőkék maradnak a rendelőben a Seriffel, Chloe karakterhűen gyorsan ki is használja az időt egy kis poszt-traumatikus stressz szexre.

Idegen bolygóra érkezik a hajó népének jelentősebb része, Scott vezetésével. A bolygó kivételesen se nem jeges, se nem sivatagos, a légkőr belélegezhető, a növények zöldek, és bár kissé fülledt-párás a levegő, az eddigiekhez képest ez maga a paradicsom. Miközben Eli ismét önjelölt dokumentumfilmest játszik a KINO-val (TJ és Greer majd’ bepisil, úgy röhög rajta), az emberek növényeket szednek a fákról, gyökereket ásnak ki a földből, láthatóan a gyűjtögető életmóddal barátkoznak.

Az eredményt egy földre terített ponyván gyűjtik össze és ez a sok okos tudós, akik a vizet és homokot korábban lombikokkal és mindenféle színekben világító krómozott ketyerékkel vizsgálták, az étel ehetőségének megítélésére mindössze annyit sikerült kitaláljanak, hogy szépen sorban mindenki megkóstol egy terményt, és ha valaki rosszul lesz tőle, na abból többet nem esznek. Végül mégse az esztelen ízlelgetők egyike repteti meg a rókát, hanem szegény Volker, aki a talán-ennivalók közelében sem járt.

A múlt heti epizód Ray-jel és Jemmával zárult, most velük is kezdődik. A férfi befogja a nő szemét, meglepetésként az otthonát mutatja meg neki. Bár Jemma szája kicsit félreáll, amikor Ray bejelenti, hogy a házba nem tudnak menni, kénytelenek a sátorban romantikázni. Eközben Tanya egy kocsmában már a sokadik italnál tart, amikor egy férfi leszólítja, mert felismeri a nő tetoválásán szereplő nevet. Művészlelkek találkoznak. Tanya azt hiszi, csak képzeli az idegent, mert az szépnek tartja. De Pierce, mert így hívják a férfit, egy csókkal bizonyítja, hogy ő nagyon is valódi.

A következő jelenetben Ray és Jemma a sátorban szeretkeznek, úgy tűnik, már a nőnek semmi ellenvetése nincs a körülmények miatt. Viszont reggelre hűlt nyoma sincs, vagyis van, mert hagy egy köteg pénzt maga után. Ray Tanyához rohan, hogy átadja neki a részét, de szerintem kicsit panaszkodna is. Fel is veti, hogy Jemmának talán már nem kéne ügyfélnek lennie, mert ő már mást akar a nőtől. Közben Pierce főzőcskézik, ami igencsak meglepi Ray-t. Végül össze is vesznek Tanyával.

John és Aeryn napkitörés-nézőbe indulnak Crichton a Moya alkatrészeivel feltuningolt űrsiklójával. Meg is kapják a kitörést, mire John csúzli manőverbe kezd a közeli bolygó körül, hátha a hasonló körülmények miatt most is létrejön egy féregjárat, és hazajuthat. Ezt hallván Aeryn beparázik kissé, hát még mikor nem messze a siklótól tényleg megnyílik egy féregjárat. A járat instabil, de Johnt annyira megmámorosítja a látvány, hogy fel sem fogja, a hajó hamarosan szétesik körülötte a rázkódástól. Végül Aerynnak sikerül magához térítenie, és John ki tud manőverezni a féregjárat vonzáskörzetéből, csakhogy a modul megsérül, és a plazmaszivárgás miatt a Moya nem hajlandó beengedni a gépet a hangárba.

Mivel Crichton nem akarja elhagyni a siklót, kényszerleszállást hajtanak végre a bolygón, ahol egy Furlow nevű nő állítólag meg tudja javítani az űrhajót. Ezalatt a hajón D’Argót eszi a méreg, amiért a korábban megbeszélt „csak kiugrunk egy kicsit körülnézni, aztán megyünk is” kirándulásból hosszú eltáv lett. Ráadásul a napkitörések miatt a rádiókapcsolat is lehetetlen. Rygelt nem igazán érdekli az egész, s bár a teljesség kedvéért ő is nyavalyog egy kicsit, igazából csak egy sötét sarok kell neki, ahol aludhat. Zhaan járt a legjobban, ugyanis a kitörésekkel járó különleges sugárzás jótékonyan hat delviai testére; konkrétan folyamatos orgazmust él át tőle.

A csapat az ideje nagy részét a varázsboltban tölti, és próbálnak a titokzatos démonnő nyomára bukkanni, de ez nem igazán megy. Közben Buffy és Dawn a kórházban vannak, mert Joyce CT vizsgálaton van, hogy kiderítsék végre, mi a baja. Tehát mindenki csinál ezt-azt, de a gonosz vörös ruhás nő - aki Glory néven vonul majd be a Buffy sorozat történetébe - már megint valami olyanban sántikál, ami nem lesz jó hatással a társaság hétköznapjaira. Amíg Buffy, Dawn és Joyce a korházban vannak, Riley rajtakapja Spike-ot, amint az Buffy szobájában ólálkodik.

Nem csak, hogy ólálkodik a vámpír, de Buffy ruháit szagolgatja. Mindamellett, hogy Spike marha nevetséges, elég pervi szokást készül felvenni. Riley is hasonlóan gondolja, mert némi szóváltás után majdnem megsüti Spike-ot a nappali fényben. Cserébe a vámpír vissza is él a tudásával és elmondja Rileynak, hogy Buffy hol van és mit csinál éppen. Riley, miután kidobta Spike-ot, a kórházba siet. Sajnos nincsenek jó hírek, mert Joyce agyában találtak egy árnyékot, amit azonnal meg kell nézni közelebbről, és éppen akad egy szabad műtő is.

A kisfiát sétáltató Dr. Bailey-vel nyitunk, és szerencsére a baba elég cuki ahhoz, hogy elterelje a figyelmünket Meredith (túl) hangos gondolatairól. A Főnök valami érdekeset mutat a Nácinak, olyasmit, ami nagy eséllyel felzaklathatja Yang-ot. (Nem, nem a péniszét, bár gondolom, azon nem csak Yang lepődne meg.) Meredith eközben pszichiáterével tárgyal, a tőle megszokott átéléssel és gazdag arcjátékkal részletezve Derek iránti bűnös vágyait. Szegény képtelen koncentrálni, műtét közben is csak a bodros hajú szívtipró csókja jár az eszében, majd szétveti a vágy, hogy leborítsa az asztalról az amúgy is halálra ítélt pácienst és ott, helyben újraegyesüljön szerelmével. (Oké, ezt kicsit kiszíneztem.) Kéri a dokit, hogy segítsen neki továbblépni, de a lélekbúvár tudja, hogy valójában nem ezt akarja, meg mi is.

Arról is értesülünk, hogy Miss Grey világmegváltó kísérletének köszönhetően eddig négy embert segítettek sikeresen a másvilágra, de nem kívánnak itt megállni, még ennél is komolyabb eredményeket szeretnének elérni. Ehhez viszont lélekjelenlét kell, nem lehet utat engedni a piszkos fantáziának. Az agyturkász azt javasolja kedvenc hősnőnknek, hogy fókuszáljon a valóságra, ami bizony jelenleg az a rideg tény, hogy Derek Rose nővérrel jár. Meredith el is kezdi hajtogatni magában a nagy igazságot, és lám, máris magabiztosabban áll a következő hullajelölt elé. A beteg egy szimpatikus ex-katona, aki egyelőre nagyon pozitívan áll a dolgokhoz. Ebben segíti jóbarátja és katonatársa, aki ragyogó szemmel mondja, „túl fogja élni”, és ezalatt olyan zene szól, amiből azonnal rájövünk, hogy ezek ketten nagy eséllyel melegek.

Az előző részben elbúcsúztunk Louie-tól és Melindától, visszatért viszont Robert, így 15 szakács folytatja a versenyt az Araxi konyhafőnöki posztjáért. Új főcímet is kaptunk, Robert fújja a tüzet Dave helyett a végén, Dave meg a főcím közepe táján nem csinál semmit.

Egyébként ott folytatjuk, ahol legutóbb abbahagytuk, a kiszavazás után, Robert jó tanácsokkal látja el a lányokat, a piros csapat egyelőre lelkes, úgy érzik, megfogták az isten lábát, a fiúk viszont nem örülnek a megerősödött ellenfélnek.

Naszóval, Michael Scofield és barátai végre eljutottak a Scyllához, el se hiszem, hogy ez a harmadik rész, hogy a Cég alagsorában koslatnak, és Miska még csak most állt neki szúrós tekintettel simogatni az ominózus fekete számítógépet. Palpatine és két rohamosztagosa ezt nem tűrhetik, ezért liften mennek elébe a hívatlan vendégnek. Mielőtt azonban a két keménylegény lelőhetné Scofieldot, megjelenik Alex, Lincoln és Sucre csupa fegyverben, és dupla mexican standoffosat játszanak, amelynek az egyik tuti áldozata a tábornok, a másik meg a Scylla.

Palpatine a vesztes pozícióban is próbálja becsmérelni a kopasz Luke Skywalkert és szánalmas kis bandáját, de mindjárt kiderül, hogy valójában ki a hunyó: Scofield szépen elkéri a tábornoktól a nála lévő memóriakártyát. Hoppá, ez a srác tényleg tud valamit, direkt indította be a riasztót, hogy Krantz papi gyanútlanul idegyöjjön (most már azt is tudom, miért csinálták ezt ilyen óvatosan). A császár döbbent arckifejezése mindent elárul, amikor meglátja a másik öt kártyát, amelyeket korábban sikerült lemásolniuk.

Elég cifra ügy lesz a mostani, sok magánélettel, és tekintve, hogy a GPS-technológia kulcsszerepet kap ebben a részben, az epizód címe az is lehetett volna, hogy Újratervezés.

Éjszaka Miamiban, ritmusos latin muzsika szól, egy bárban emberek táncolnak, ringanak a csípők, repülnek a fürtök. A pultos macsóhoz odalép egy középkorú nő, eljátssza a szívószálas flörtöt, tesz egy ledér ajánlatot és távozik, a pasi pedig elégedetten vigyorog bele az éjszakába. Majd Garciát látjuk hazatérni, a lakás sötét, a villanykapcsoló nem reagál, ez nem néz ki túl jól, bár JJ lelőtte Rohadékot, azért én kezdek aggódni. Ő is megijed, ám csak Kevin az, gyertyát gyújt éppen. Romantikus szándékra (természetesen) letolás a válasz, mert a frászt hozta Garciára. De Kevin vacsit hozott meg epret és tejszínhabot, Garcia végülis kapható a huncutságra. Ledérség történik egy jacht fedélzetén is Miamiban, a nő a bárból meg a pultos macsó éppen a nő házasságát igyekszik törni, de ekkor a tenger sötétjéből diszkréten a felszínre emelkedik egy nyitott szemű hulla, a nő meg kiborul, biztos nem szereti, ha nézik szex közben.

Nyitójelenet, kocsitörés. Nem, inkább egy súlyosabb autóbaleset. Nem, ez valami még nagyobb. Szépfiú Demetrit keresi, de csak égő embert lát, mi lesz itt? Ha nem kapott volna ekkora hájpot és nem tudnám, miről fog szólni, talán más lenne, de így izgulok. Főcím.

Los Angelesben ébredünk, Szépfiúnak ellentétes üzeneteket író szerető felesége van, egy reggelire palacsintát sütő apuka ő, kint a mexikói munkások mossák a kocsibejárót, miközben megjön a bébiszitter – kell-e ennél jobban bemutatni, milyen csodás amerikai családba csöppentünk?!