A Kormányzó dühtől tágra nyílt pupillájából kizoomoló képpel nyitunk. Hangos és heves szuszogások közepette ecseteli, hogy mennyire büszke. Ennél fogva szétüti annak a fejét, akihez e szép szavakat intézi. Ja, mert országos faszaság volt Milton, hogy felgyújtottad a zombikat, de ezért nyolc becsületes woodbury ember vesztette életét, cseszed! – Mondta a Kormányzó, majd bemosott egyet Miltonnak. Az meg hiába kérdezett vissza, hogy mit szólna ehhez a kis Penny, ha látná, hogy az apja ilyen bosszúszomjas vadállat. Nyilván be lenne szarva – érkezik az egyszerű válasz –, de ha már akkor ilyen kemény lett volna, akkor még most is élne, és nem kellett volna a zombivá vált gyerektestét ölelgetnie, meg a csomókban kihulló haját kefélnie neki, az ördögűzős kislány és Körből ismert Samara ikertestvérének. Hát ez nem jött be, de pusztán megszokásból, meg valami elfajzott plátói szerelemből aggódik még egy sort Andreáért. Erre a Kormányzó odaveti a fogorvosi székhez kötözött nő elé, és mint minden atom zseni James Bond főgonosz gyorsan felvázolja a szupertitkos haditervet, hogy bedózeroltatja és szitává lövi az egész börtönt a picsába, aztán nagy sebességű pakolásra inti Miltont, mire az direkt a földre ejti a kínzószerszámokat, de egy fogót azért a földön hagy, amit a félszemű nem vesz észre. Milton még kap egy utolsó küldetést, hogy ölje meg Andreát. A kezébe adott rambó késsel persze inkább a Kormányzóra támad, aki egy röpke mozdulattal ártalmatlanítja őt és a hasába fordítja kést. A biztonság kedvéért vagy 4-5 alkalommal, majd izomból kitépi azt, hogy garantáltan egy belső szerve se maradjon ép gyomor tájékon. Milton, ebben a mai világban csak egy szabály van: ölsz, vagy megölnek. Vagy megölnek (átváltozol) és úgy ölsz. – ezzel a tanáccsal hagyja magára a dögrováson lévő Miltont és Andreát.

Rick Hershel és Daryl a börtön előteraszán a rácsnál tanácskoznak, illetve Rick kijelenti, hogy nincs más opció, át kell adni Michone-t, és ehhez szükség lesz Merle-re. Hershel nem repes a boldogságtól, mert még mindig ott lakozik Isten a szívében, és az emberáldozat ideje még csak nem jött el. Rick beszél Merle-lel, ami a valóságban úgy néz ki, hogy a náci egy pillanat alatt kiolvassa Rick gondolatait, ennyire kétoldalas nyitott könyv számára a faszi. Tudja, hogy csak egy mészáros kell neki, mert Ricknek nincs gyomra ahhoz, hogy egy olyan vadállatnak, mint a kormányzó csak úgy odadobjon egy nőt, aki már annyi mindent megtett a közösségért. Ettől függetlenül persze benne van a buliban.

Múltidéző pillanattal nyitunk, amikor Michone és Andrea még az erdőt róva éltek napról napra a két láncra vert zombival. Ennek a kis flashbacknek csak annyi jelentősége van, hogy megértsük Michone és Andrea mennyire összetartoznak. Mondjuk a beszélgetésükből minden lejön csak az nem, hogy országos barinők lennének, de ez már lényegtelen, mert a kérdés megválaszolatlanul marad, hogy az afro szamuráj amúgy honnan szerválta a rabszolga zombikat. Nincs kimondva, de csak a hülye nem veszi a lapot, hogy minimum közeli barátai vagy valami rokon féleségei voltak. A láncok csörgéséből szépen átslisszanunk a jelenbe, ahol a kormányzó feszeget két csőhöz rögzített láncot, és már örömmámorban úszva látja lelki szeme(i) előtt, ahogy teátrálisan megnyúzza és kivégzi Michone-t.

Rick, Hershel és Daryl egy magtározónál kommandóznak. Gyorsan csekkolják a terepet, nehogy valami csapdába szaladjanak. Rick belép egy faviskóba, ahol már a Kormányzó várja. Nem csapda ez, csak egy mezei meeting. Megérkeznek az ő emberei is, kicsit szemeznek egymás fegyvereinek csövével, majd a hülyeséget elhagyva, inkább megvárják, hogy a két boss egymás között szópárbajban lemeccselje az ügyet. Andre nem érti, hogy mi a tosz, hogy hogy lehet, hogy a Kormányzó már itt van, neki erről nem szólt senki. Megy is kicsit hepciáskodva pampogni, hogy amúgy az ő ötlete volt, hogy üljenek össze. Na gratulálunk, ne haragudj, hogy a vastaps és az ováció az most elmarad, de ha tennél egy szívességet, és hagynád, hogy a férfiak beszélgessenek, akkor az igencsak kiváló lenne. – rendezte le Andreaát egy pillanat alatt a Kormányzó, ezzel is érzékeltetve, hogy asszonybeszéd = pipafüst.

A megtévesztő címmel ellentétben most nem az fog jönni, hogy Rick fogkefével tisztára sikálja börtönt. Nem, ennél sokkal jobb dolgok jönnek, egy igazi kis roadmovie-ba csomagolva. De a filmszakos kamuelemzős blablát hanyagolva inkább lássuk a hogyvoltot.

• 
• 
• 
• 

Az egész rész Andrea kiruccanásáról szól, ami nem egy hű de nagy izgalom-faktor így magában, ugye. A menjek vagy maradjak dilemma után sikerül kisurrannia, Milton segít neki, de úgy, hogy a Kormányzó erre engedélyt ad. Az erdőben bóklászva Milton és Andrea becserkésznek és ártalmatlanítanak egy zombit, majd összefutnak Tyresse-szel és csapatával, akit Milton visz be Woodbury-be. Eközben Andrea megérkezik a kóterba, de a szívéjes fogadtatás elmarad. Szembesül, hogy mennyien haltak már meg így is, és látva az embertelen életkörülményeket úgy dönt meggyőzi a Kormányzót, hogy ezért a 10 emberért igazán felesleges háborút indítani.

Közben a Tyresse gang leadta az infót és a hűbéri esküt a Kormányzónak, hogy hogy és miként lehetne leabálni a börtön brigádot, és ha kell, segítenek persze. Andrea is visszatér, jól maga alá gyűri a Kormányzót, és amikor az már békésen alszik odaáll fölé, tisztes távolságból bicskát szegez a torkának, úgy hogy csak az árnyákja súrolja az ádámcsutkáját, majd Andrea elfordul és pucér pőre testét megfürdőzteti a holdfényben a szoba ablakánál állva.

Sajnos nem ez a két legacélosabb rész az évad során, mert innentől, az évadzáró részig csak eszetlen háborúzás fog menni. És mivel ez nem egy háborús sorozat, itt nem is sikerült kiélezni a feszültséget Woodbury és a börtön között. De nézzük tematikus sorrendben, hogy mi történt.

• 
• 

Testvér a testvér ellen, utolsó vérig – harangozza be a Kormányzó hangzatos szavakkal a Daryl-Merl Deathmatchet. El is kezdik gyepálni egymást, pont mint gyerekkorukban, csak ez itt most nem játék. Egyikük sem akarja megölni a másikat, ezért a ring körvonalául szolgáló zombikat inkább berúgdalják a közönség soraiba, amitől már lesz egy kis sikoltizás, erre tesz még rá némi golyózápor és az ezek szerint végtelen mennyiségű füstbomba, amit Rickék intéznek a konténerek fedezékéből. Kormányzó vigyorog, pedig halomszámra hullanak el mellette az emberek és a két testvér is megszökött.

Fagyos sikolyt hallunk az erdőben egy ködös hajnalon. Zombik csámoborognak össze-vissza, és ahol ezek a dögök ott vannak, ott előbb vagy utóbb halálra rémült emberek is lesznek. Egy eddig ismeretlen benga néger ugrik elő egy fa mögül és csapja szét a kóborlók fejét, majd rohan a sikoly irányába. Az ő ötfős csapatát bekerítette egy kisebb horda, gyorsan leabálnak párat, aztán mennek valami torony irányába. De a great escape nem annyira great, mivel az egyik tagot megmarja egy zombi. Így indokolt a masszív fejvakarás, hogy hordják-e tovább a hátukon nehezítő tényezőnek, vagy hagyják a búsba a zombik martalékának. Ugyan nem nyugodt szívvel és a józan paraszti gondolkodást ketté húgyozva viszik magukkal a menedékükbe, ami egy távolodó kameraképnek köszönhetően kiderül, hogy az pont Rickék börtöne.

Rick és Michone kicsit farkasszemeznek, de nem kokettálhatnak sokáig, mert Michone-ról lekopik a hullaszag és máris betámadja a körülötte lebzselő zombi kolónia. Egy-kettőt sikeresen iktat, de hátra fele araszolva, kifullad, elesik és eszméletét veszti. Szerencséjére Rick és Carl kihúzza a szarból, behozzák a cellablokkba, ahol már élesztgetik is. Nem túl szívélyes a fogadóbizottság, de Michone nem is igényli a mézes-mázos bullshit halmozást. Sokkal hitelesebb ahogy azt látja. Rick megörül Carolnak, majd sírnak, hogy megint el kel mesélni: Lori belehalt a szülésbe. Szomorú. Hershel ellátja Michone lőtt sebét, így már faggatják is az afro szamurájt, hogy honnan tudta hova kell jönnie, és így tovább. Azt nem mondta el, hogy kopasz félkezű náci rabolta el Glennt és Maggiet, csak azt, hogy egy igazi faszparaszt volt, és Woodberrybe vitte őket, ahol egy hatalommániás Kormányzó játssza a kiskirályt. Mindegy, mennek és kimenekítik őket.