A sorozat egyik – ha nem A – legsötétebb és legdurvább intrójával kezdünk. Lionel megérkezik a Luthor művekbe, és csak arra vágyik, hogy kicsit, ami nem is csoda az előző epizódban rendezett mániákus rohangálást követően, melynek végén végül Chloénak bizonygatta ártatlanságát, ha már Clark nem hitt neki. A pihenésből nem lesz semmi, ugyanis Lex már az irodájában vár rá, hogy számon kérje tőle: a) hol van a kulcs, és b) ki az utazó. Lionel jó Luthor-szokáshoz híven ködösíteni próbál, „mit szólnál, ha azt mondanám, te vagy az?” de a kopasz nem nagyon hisz neki. Pisztolyt ránt, kilövi Lionel mögött az ablakot, majd monologizálni kezd, hiszen rájött, hogy az apja senki másra nem bízná rá a kulcsot, csakis magára. Kitépi a fater nyakából a medált, melyben a kulcs rejtőzött, majd nemes egyszerűséggel kitaszítja Lionelt a százsokanikszedik emeletről.

Ahogy az lenni szokott, az eset után öt perccel már az utcán tolong a fél város, köztük Clark és Chloe is. Lex megszeppenve álldogál a Luthor művek lépcsőjén, „a folyosó másik végén dolgoztam, mikor hallottam a kiáltását”, mondogatja a rendőröknek, közben a lábánál lassan csordogál az apja vére. Megvan az azonosítás, Clark és Lex tekintete találkozik, ez előbbi csúnyán néz, az utóbbi meg vízionálni kezd, Alexandert látja a jobbik felét, aki gyilkosnak nevezi, „megölted appáát” kiáltozza, de hát Lex nem épp egy Sly Stallone, hogy visszapofázzon neki.

Az ismét kissé másnapos Lou-val nyitunk, aki a wc-ből ténfereg elő megfáradtan, és a tükör előtt répadarabokat törölget a szája széléről. Hát igen, kérem szépen a kannás bor ismét kifejtette áldásos hatását, ezt én is ismerem. Jerry is látja ezt, és meg is jegyzi, hogy hát bazmeg, neked olyan a fejed ma, mint nekem a seggem, mennyé' má' haza, ne terjeszd itt a madárinfluenzát. Lou előtt felsejlik a raktár, ahol most él, és inkább köszöni szépen, maradna itt meghalni. Oké, maradj, amúgy nem adnál párszáz dollárt? Nagyfokú érzékenységről tesz tanúbizonyságot a főnök, nem is kap szart sem, egy kis üvöltést és pár széttört fürdőszobai ezmegazt. Újfiú takarít.

Laktanya előtt vagyunk, Tommy sunyiban cigizik, legyezi a füstöt, mintha számítana, vagy bárkit is érdekelne, de nagy úr a bűntudat, úgy kell csinálni, attól jobb. Arra jön Sean is, na fiam te asszem besétáltál az oroszlán barlangjába, és valóban. Tommy első kérdése, na tehát, mikor is látjuk a barátnődet? Sean zavarban, ez kábé az egész rész során egy általános viselkedésforma lesz nála, most még sajnáljuk, de aztán már nem. Hát majd egyszer biztosan látjátok, jön a zavaros válasz, vergődő tekintet, de amúgy milyen fasza kis buli volt már a tegnapi tereli a szót, jól szétvertétek egymást az öcséddel. Tommy vállrándítással elintézi a témát, hát ja, írek vagyunk, nem pofázunk, ütünk, és jelentőségteljesen bámul szerencsétlen Sean-ra, de nem. Nem jön a vallomás. Erre elmesél egy történetet, hogy anno a nagyapja legjobb barátja flörtölni mert a nagyanyóval, át is rendezte a gaz csábító arcát. Sean kérdése: Mit mondott a haver a mamának? Válasz: Jó reggelt. Sean halott ember vagy. Főcím.

11 óra. Itt az utolsó előtti rész az évadból, és komolyan mondom, a múlt részben nagyon kitettek magukért a hőseink. Tóni jó útra tért, Fürti önfeláldozott, de megúszta, Jack meg elkapta Saunderst, bár nem volt nehéz, mert amikor két F-18-as lecsengette az égről a helikopterét, a nyomorult jószágja légnyomást kapott, mint nagyapám Doberdónál. Kíváncsi vagyok, hogy Jack milyen módszerrel fogja megtörni Saunderst. Én biztos a lányát kínoznám előtte, forró vassal. Uh… most elárultam magam! Lehet, hogy beteg vagyok? Azt hiszem, orvoshoz kellene fordulnom.

11 ampullát keresünk még, és Jack komolyan érdeklődik a hollétük felől. Persze Saunders hősködik, meg nyomja a demagóg dumát, hogy az USA mekkora gyökerek gyülekezete (nem is téved nagyot, de most Jacknek drukkolunk). Annyit azért elárul, hogy 1 órán belül szélnek eresztik a vírust az emberei. Hacsak nem egyeznek meg. Azt akarja a csávó, hogy rakják fel a saját gépére, amivel majd ő megpattan Afrikába. Hö?

Előző heti vérengzésünk ott ért véget, hogy Sookie-t valakik jól letámadták. Hamar kiderül, hogy Rattray-ék akarnak bosszút állni, mert korábban megzavarta a vércsapolást. Rugdossák és ütik, ahol érik, majd hirtelen megjelenik az a kutya, aki már korábban is felbukkant a Merlotte környékén, ez pedig annyira elvonja Mack figyelmét, hogy Sookie hirtelen mozdulattal felkapja a lábánál fogva, és hozzávágja egy fához. Aztán egyszercsak Denise is repül egyet, de ez már nem Sookie műve, hanem Billé, aki elviszi magával a lányt valahova.

Az örsön a rend őrei és Jason együtt nézik meg a videót, ami Maudette vett fel előző este. Annyi látszik rajta, hogy Jason fojtogatja a lányt, majd mikor az a menet végén nem mozdul, a fiú lelép. Szerencsére a videó tart tovább is, és kiderül, Maudette csak eljátszotta a halálát, így Jason fellélegezhet. Ez persze azt jelenti, hogy valaki más gyilkolt, ez pedig Andyt, a nyomozót nem nyugtatja meg túlságosan. Jason rögtön vámpírra tippel, mivel a másik videón egy vérszívóval élvezkedett Maudette, de sajnos az a felvétel felszívódott a lakásból. Jason maga is beismeri, hogy túl hülye lenne eltűntetni egy videót, csak hogy visszamenjen befejezni a munkát, és ezzel seriffék le is zárják a dolgot.

A Nő tehát terhes, a Férfi meg gondterhes. Hát ja, nem ez a tökéletes nyitómondat, főleg nem egy aktuális Dexter részhez; részemről sokkal szívesebben látom Dextert gyilkolászni, mint terhestornán, ha nem így lenne a Jóban-rosszban hogyvoltot vállaltam volna el, tisztelettel. El lehet dönteni, hogy beteges vagyok-e vagy úgy lennék-e az. Naszóval, ha már jóban-rosszban, Ritának és Dexternek el kell döntenie, mi legyen az embrióval, mégpedig közösen. A babáról való elmélkedés eléggé végigkíséri ezt az epizódot, én pár szóval összefoglalnám az elején, hogy túl legyünk rajta gyorsan: Dex felettébb aggódik, hogy milyen apa lenne ő, másrészt, hogy milyen gyerek lenne az, akinek egy sorozatgyilkos az apja. Szerintem ugyan az eddigiekből az derült ki, hogy Dex defetusa nem genetikus, de lehet, hogy jobb félni ugye. Harry is előbukkan a képzelgésekben, aki örülne egy unokának, Dex azonban nemigen engedné a gyerek közelébe. Remélhetőleg nem lesz konfliktus a dologból, tekintve, hogy Harry halott.

Még szerencse, hogy Dexnek dolgoznia is kell, így foglalkozhatunk ma azért értelmes dolgokkal is. Itt van ugye mindenekelőtt a Freebo-ügy, ami Dexet a leginkább ér(dekl/int)i, már ha össze tudja szedni magát teljességel érthető szétszórtságából. Ezzel párhuzamosan ott van a halott nő ügye, akiről csak annyit lehet tudni, hogy egy egész patikát találtak benne, Debra pedig Dexter segítségét kéri, ha már az Oscar/Freebo ügyről leebrudalta Angel. Dexter akár el is mondhatná neki, hogy a két ügy összefügg, hogy a halott lány Freebo barátnője volt, és hogy ő ölte meg, de Dex nem tesz ilyet. Neki kell ugyanis elsőként megtalálnia Freebót, hiszen az látta az arcát, tehát halnia kell.

Dr. Waxler pszichológus egy Scott nevű fiatal srác tévképzeteit próbálja kezelni fogadóóráján. Scott azt állítja, hogy ha megérint valamit, azt a kezével fel tudja tölteni elektromossággal. Egy éve jött elő ez a természetfeletti képessége, amit a szomszéd macskáján le is tesztelt. Szerencsére mást még nem sütött meg, bár az álmaiban megjelenő sárgaszemű férfi folyton rossz dolgokra próbálja rávenni. Scott eddig ellenállt a kísértésnek, de szerinte a Sárgaszeműnek tervei vannak vele. Akármi is legyen ez a terv, Scott már biztosan nem lesz részese: a kezelésről hazafelé menet a srácot egy ismeretlen elkövető halálosan megkéseli.

Sam és Dean közben ott folytatják a beszélgetést, ahol egy hete abbahagyták: hogy mit is suttogott Apa Dean fülébe, mielőtt meghalt. Szóval azt mondta, hogy Deannek vigyáznia kell Sammyre, és meg kell mentenie. Azt nem mondta, mitől, de hogy ha nem sikerül, akkor viszont meg kell ölnie az öccsét. Szép kis végakarat, nem csoda hogy Sammy felhúzza magát. Ezek szerint John tudta, hogy mire készül a démon? Apa szerint Sam át fog állni a sötét oldalra? A kis Anakin szerint jó volna kideríteni, mi folyik itt, még mielőtt Darth Vaderré változna, Dean viszont nem akar ezen agyalni, amíg ki nem találják, mi legyen a következő lépés.

New Jersey, 1947. Család van úton Atlantic City felé autóval, mindenki önfeledten énekli az Ég a város, ég a ház is c. klasszikust, ó, ezek a régi szép idők! A mókának egy durrdefekt vet véget, de nem kell izgulni, apuka már dolgozik az ügyön. Sokáig tarthat a dolog, mert asszonypajtás és a gyerekek elaludtak már. A feleség arra ébred, hogy férjura kopog az ablakon, lámpát kéne tartani, de a következő pillanatban valami elragadja a férfit. Hamarosan megérkezik a fél környék kutyákkal és rendőrökkel, össznépi keresést folytatnak, meg is találják a bácsit holtan és láb nélkül. A csapat másik fele eközben a támadót is megtalálta, egy barlangban bújt el. A fegyveresek hamarosan sortüzet nyitnak a barlangra, de mi nem látjuk, hogy mire lőnek, és hogy végül eltalálták-e. Főcím.

FBI központ, Washington. Ebben a részben Scully a kerítőnő a heti ügy szempontjából, letépett karú férfit találtak New Jersey-i erdőben, Atlantic City közelében. Valami emberszerű marcangolta szét. Mulder először a maffiára kérdez rá, de mivel az áldozat hajléktalan volt, és indíték sincs, ez a lehetőség kiesett. Nem baj, az ügynök már elő is kap egy X-aktát: hallottál már a Jersey-i ördögről Scully? Hallott, de mi még nem, úgyhogy azért jól megbeszélik, hogy valami vadember lakik az erdőben, aki kocsikat támad meg. Szerinte csak helyi látványosság az egész. Mulder szerint nem, lásd ’47-es ügy: család szeme láttára valami elkapta az apát, a hulla meglett, pár testrész hiányzott, lepuffantanak egy óriási, pucér pasast, akinek a beleiben emberhúst találnak. Kár, hogy a hivatalos akták eltűntek, úgyhogy Scully nem is hiszi el az egészet, szerinte ez népmese. Olyan amerikai fajta. Mindegy, van egy hulla, és nem magától halt meg, irány Atlantic City.

Rendes főcímmel kezdünk, höjj, alkatrészek forognak veszettül a háttérben, hegedűn nyomja alá egy megtévedt konzis a feszültségkeltő zenét, a nyikhaj John Connor meg összeszorított szájjal lépdel a kamera felé - miközben a muter kissé hitetlenkedő hangon narrál, hogyaszongya a fiam majd egyszer, a jövőben nagy ember lesz, és elvezeti a népet a Megváltásba. Azt már nem teszi hozzá, hogy az eddig látotttak alapján erre annyi esélye van, mint Gaskónak az Év embere díjra, de mindegy, a hangsúlyból értünk mindent: Sarah Connornak nagyon kemény élete van. A főcím végére az alkatrészek összeállnak egy Terminátorrá, és Cameron testőrrobotnő villogós kék szeme is megvan, már a macskám is képben.

Az előző rész hogyvoltja után visszaugrunk egy kicsit, egészen pontosan az utolsó, időutazós jelenetre, ahol a forgatókönyvírók összeszorított szájjal hugyozzák szembe önmagukat a sorozatban először de nem utoljára, hiszen KrómAri okos kis buksija is átjött ám a zidőgépen, nem csak az élőszövet. Hogy akkor Connor-klánnak és Cameronnak miért kellett sztriptízt rögtönözni az autópályán, az nem világos - én ebből azt szűrtem le, hogy a pilot után maguk a készítők sem hittek a folytatásban, így leszarták ez a kis apróságot. Tegyünk mi is így, és az innentől előforduló böszmeségeket csak említés szintjén érintsük, felesleges a vérnyomáscsökentő gyógyszert ilyen marhaságokra elpazarolni.

Kezdünk, egyből bele a dolgok közepébe: DiNozzo puccos öltönyében egy szutyok kikötőépületben rohan, közben lövöldöz. Potyognak a hullák jobbra-balra. De ez még nem elég, Tony ugyanazon lendülettel a vízbe veti magát. Egy elsüllyedt kocsihoz úszik. A kocsi ajtaja nem nyílik, az utasok az ablakon dörömbölnek. Tonynak nagy nehezen sikerül kitörnie a szélvédőt, és egy ájult huszonéves lányt tesz ki a partra. Elsősegélyre viszont most nincs idő, mivel még egy utas vár az életmentésre. Hurrá, ő is partra kerül. Ő pedig nem más, mint Gibbs. Ő sem ad sok életjelet, itt nincs mese, már csak a mesterséges lélegeztetés segíthet. DiNozzo hirtelen azt se tudja, melyiküket mentse előbb, főcím.

A központban vagyunk, 24 órával korábban. Abby a szokásos kergeségével Gibbset üldözi. Csak egy fotót szeretne a mobiljára, hívóazonosítónak. Gibbshez közben látogató érkezik, aki Timnek csak a nevét árulta el. Ő Maddie Tyler, és személyes okból keresi a főnököt. Aztán megtudjuk az igazságot: Jethro rég elvesztett lányának, Kellynek volt a legjobb barátnője. Volt barátja, Rudi Haas, az Irakból hazatért tengerészgyalogos gyökeret eresztett a lakása előtt és folyamatosan zaklatja őt. Amikor Maddie és Gibbs elhagyja az irodát, McGee azonnal nyomozásba kezd, és a MySpace-en meg is találja a hölgyet, rejtély megoldva.

Angel és Buffy edzenek, ami majdnem lelkizésbe torkollik. Mielőtt nagyon belemelegednének Buffynak agytorna is kell, így a fizikai edzőt rövid időn belül Giles-ra cseréli. Miután edzett alaposan itt is ott is, nincs más hátra, mint a vadászat, amiből majdnem ő jön ki vesztesen, de azért a vadászt nem abból a fából faragták, úgyhogy megoldja a vámpír gondokat. Másnap gondolkodóba esik, mert nincs formában, és nem érti, hogy mi a baj vele. Giles azt javasolja, hogy néhány nap lazítás helyrehozhatja a vadász rossz formáját. Summers apuka is a lányához készül, hisz közeleg Buffy szülinapja (méghozzá a 18.), amit mindig apucival ünnepel a jégshow-t bámulva.

Mikor Buffy hazamegy, csak egy ajándék és egy levél érkezett apu helyett, úgyhogy a vadász egy kicsit elszontyolodik. Miközben Buffy és Giles tanulgatnak a könyvtárban, valaki a sötétben nagyon hegyezi a fogát a vadászra, ami sosem jó jel. Giles kristályokkal próbálja meg Buffy koncentráló képességét javítani, de a koncentrálás annyira jól sikerül, hogy Buffy delíriumba esik, és ekkor Giles egy dobozt vesz elő, abból egy fecskendőt, annak tartalmát pedig a vadászba juttatja. Oké, ez elég fura! Buffy a kristály hatására nem érzékelt ebből semmit, és nem tudja, mi történt vele, amíg el volt varázsolva.