”Nincs megnyugtatóbb, mint egy fárasztó nap után elandalodni a magyar közélet örömein. Lehet, hogy el is alszom közben. – Takács „Taki” István
Az előző rész sajnos meglehetősen lapos volt, minimáltörténések túl komolyan véve, ez nem tett jót a színvonalnak, ami esésnek indult ismét. Juniorék elballagtak az iskolából, erre volt a rész felfűzve, ezen túl lényeges esemény csak egy van: Fogtündér és Erdészke egyre mélyülő házassági válsága. Újratemettük Nagy Imrét és mártírtársait, erről egy nappal a temetés előtt nem volt sok szó, csak kurta-furcsa utalások formájában értesültünk arról, hogy mi lesz.
Erdészke és Dénes tombol, az erdőt kálium fluoriddal locsolták tele, ami erőteljesen mérgező anyag. Forest szerint táblákat kellene kitenni mindenhová, Dénes szerint ne, mert akkor ők lesznek a felelősök. Ez az Dinikém, ez az igazi magyar mentalitás. Az erdőben egyébként dráma van kialakulóban, dühös biciklis szakítja le a kirakott „mérgező” táblát. Egy család meg éppen megy arra. Persze, hogy inni fognak majd. Ezért gyomormosás lesz, amit országunk egyetlen mentőorvosa, Ádám hajt végre. A mentésbe Dénes is beszáll, a gyerekeket ő viszi a terepjárón. Majd vallomást tesz, ő azért lett erdész, mert az erdő az élet. De ha ezek meghaltak volna, ő nyugdíjba ment volna.