”Vitatkoznak a szabadságról. És én még egy moziba se mehetek el.” – Mágenheim „Junior” Julcsi

Közmegelégedésre az elmúlt két fejezetünk egész jó volt, mondhatnám kiemelkedő az 1989-es szériában eddig, és ennek örülünk, remélhetőleg a szárnyalás nem tiszavirág-életű lesz majd. Az iskolában dúl az osztályharc, Jutkát az anyja is vegzálja, Lenke a használhatatlan Bőhm segédletével csereboltot nyitott a pincében, költözés előtt Takácsék, vagy inkább mégsem, Sümeghy hősszerelmes lovagként olvad Lila Pause kacsói elé, Ádám kanyarós, Junior nem, ehelyett kirándult Etussal és Virággal, vele tartott az összes eddigi pasija is.

Ismét GG-vel és Seniorral nyitunk, GG töredelmes vallomása szerint a fotózás az igazi szakmája, véget akar vetni a csempészetre, és erre Fló múltkori fényképei döbbentették rá, olyan volt ez neki, mint amikor Arkhimédész kipattant a fürdőkádból, és egy szál faszban tovarohant heruékázva. Senior is egész engedékeny, nem küldi el Gábort a fenébe. Közben Etus titokban begyűjti Ádámot a kórházból, indulnak haza a Trabanton. Otthon már Fló mosdatása folyik, beesik Junior is, aki sikítófrászt kap apja láttán, én rohannék vissza a kórházba Ádém helyében. Juniort egyébként felvették a gimibe, a Kassák lesz a szerencsétlen műintézmény, aki megnyerte Julcsit magának. Szegények, ezek még nem tudják, kit vettek fel. Még nem késő, még lehet visszakozni!

Feri, az örök proletár kifakadása következik a nyomdában. Lesz itt még forradalom, kérem. Nem elég, hogy megszűnt szakszeti bizalmi lenni, még a művezetőt is elhajtja a jó anyjába, pedig Géza amúgy Grósz Károlyosan tolarenciára intené a feleket, ehelyett mindkettő az ő torkát akarja átharapni. Feri szerint a művezetőnél még Kenéz is jobb volt, mert ő legalább kiszámíthatóan gyökér komcsi volt, de ez az új ipse, ez most úgy tesz, mintha ő már 73-ban is reformista lett volna. De ő, mármint Feri és Géza persze csak szívnak. Jutka is, az anyja egészen megháborodott, folyamatos baszogatásban tört ki. Jutka véletlenül összetör valami kétforintos jénai szart, erre Frusztra kiakad, hogy most már a Rosenthal sorozat sem teljes. Hát komolyam mindjárt elsírom magam. A vége természetesen költözés, ennek Feri azért is örül, mert már rég dugtak egy csörgőset Jutkával, valóban zavaró, amikor az anyós benyit, hogy „gyerekek, azt hiszem, betörtek, valami ajtónyekergést hallottam, ja csak a rugó volt?”. Na amikor már végre együtt lehetnének a fiatalok, bor, mámor, Provence, érkezik Frusztra. Bocs, csak egy papírt kell aláírni. Ja, dugd fel, gondolja Feri, de beljebb tessékeli.

A cserebolt a pincében virágzik, a múlt hónapban költözött ifjak ott lébecolnak, és a srác lesz a ház új takarítója, kell minden fillér. Lenke viszont régi terminátor glóriájában ragyog, úgy néz, hogy szegény kismamában megsavanyodik az anyatej. Egyébként már mindenki a költözést szervezi, kivéve Fogtündért, aki Vágyemberrel üzekedik Lada ügyben az Engels téri buszpályaudvaron, Fontoska szerint dúl a LOVE ismét, Fogtündér bűnbánóan tagad. A csalfa cemendéje! Erdészke eközben már fontos bevetésen van, vesztegetőt fülel le. Szennyező elvtárs jön baráti látogatásra, hoz magával bőrmappát, meg havi tízezres betétkönyvet, cserébe a szemétlerakásért. Erdészke diktafonra rögzít, majd behívja rendőr haverját, Kuka bácsi retteghet! El is újságolná Forest mindezt, de a buszpályaudvarra csak Fontoska fut be, aki elkotyogja, hogy Fogtündér Vágyemberrel héderezik a Ladával egyetemben. Forest megpróbál úgy tenni, mint aki minderről tud, de ordít róla, hogy kis felesége úgy átbaszta, mint ahogyan azt igazából illik. Ez nem az ő tavasza.

Új karakterrel bővülünk, ez pedig Józsi, a zöldséges, aki annyira zöldséges, mint amennyire én ENSZ főtitkár vagyok. Hiteles karakter, ez a lényeg. Etelka kifejti, hogy ő nem egy Spéter Erzsébet, ezért nem tud 240 forintot fizetni egy kiló paradicsomért, amúgy meg leadja a kerámiát, amit eladni visz éppen, bizományba. Végül aztán persze mégis vesz mindent, mert jön Klarissza, aki lecsap a kerámiára, megveszi zsebből másfélszeres áron, és így Etus kap lóvét. Micsoda véletlenek, nem? Ritka jelenet következik. Ádám és Juli, amint gyereket tologatnak a lakótelepen, nem veszekednek. Mikre nem jó egy kis kanyaró! Jön Lenke, megy a boltba dobozokért, a költözéshez, Mágenék meg már azon kezdenek elmélkedni, hogy milyen lesz a következő szomszédjuk: sorozatgyilkos, netán cukros bácsi? Esetleg együtt a kettő? Juniorral úgysem fog tudni elbánni. Taki az OTP-ben szembesül a lakáscserés szopással: ha visszafizet, akkor 45% kedvezmény, viszont ha kölcsönös átvállalás, akkor 3% helyett 19% kamat. Ez utóbbi azért ölég brutkó.

Béla nagy visszatérését láthatjuk, ez most egészen komolyra sikeredett. Újsrácról kiderül, hogy majdnem Béla gyermeke, mert az anyjába szerelmes volt még 1734 táján Béla. Jutka dicséri az öreget, hogy milyen jól néz ki, Vilma szerint is egész jó a járása. Jön Hável a hülye dumájával, fáradtnak tűnsz, mintha nem a régi volnál, de megvan az a tűz, ez kiderül az órán, mert Radnóti idézet van, Julcsi hülye kérdésére válaszul, miszerint is miért beszélünk ma másképp a hazaszeretetről? Komolyan, ez sem lesz már ennél idiótább. Tudom, ezt mondtam már egy párszor, de ez már tényleg lassan alulmúlhatatlan. Jutka ki van még mindig akadva, hogy Hável szabadulna Bélától, és minden tanárt bevisz az órára, ahol Béla születésnapi üdvözletet kap. Milyen megható! Hável is úgy tűnik, mint aki elégedett. Mégis marad Bástya?

Oszkár, a hősszerelmes adósságokba veri magát Lila Pause miatt, már lassan az Intrum Iustitia küld neki levelet Kézdi Andrea sámánügyvéddel karon fogva, háromszor sem fizetett. Bőhm csak latinul kaffog, ahogy szokott. Snitt. Mágenéknál gyűlésezik az alternatív mentősegylet, lehet politizálni egy sort, ez kell a sorozatba, persze mindenki kurvára tájékozott politikailag, ennél már csak korrektebb, talán nem is részletezném. Távozik mindenki, érkezik Junior. Töredelmesen bevallja, hogy Gabesszal moziban voltak. A hülye szülei nem azt kérdezik, hogy miről szólt a film. Ádám azt mondja, hogy nem beszél vele két napig büntetésből. Pedig a miről szól a film jobb lett volna. Mondjuk főleg akkor, ha pl. a Gandhira azt mondta volna Junior, hogy egy helyes kis afrikai elefánt mindennapjairól az Andok lejtőin.