Bodolai Bandira lecsapott a drogkommandó, na, ilyen egy kommandósakció tévékettő módra, miért, mi mást vártunk? Magyarázza már el nekem valaki, hogy miért bízza rá a csatorna a rendőrség elit alakulatának bevetését imitáló jelenet megírását a gyapjútakaró alatt mamuszban kakaót szürcsölgető kislányokra? Azt, hogy mi a bajom a jelenettel, a poszt végére írtam, ez mégis csak egy hogyvolt poszt, haladjunk az események fikázásával az időben szépen sorban.

Gergő és Kristóf indítja az új epizódot, én ezt nem bírom, bele se merek gondolni, mi lesz, ha... hogy viselkedjek apával, mit mondjak neki, ordítani és bömbölni szeretnék, mondja Gergő, tökéletesen bemutatva a fogyasztói társadalom egyik nagy tragédiáját, azt, hogy abban a világban, ahol kötelező frissnek, fittnek, fiatalnak, boldognak és egészségesnek lenni, nincs helye a problémáknak, nem tudunk mit kezdeni a halállal, nem tudjuk kezelni azt, ha egy családtag, vagy egy ismerős súlyos beteg lesz, vagy meghal. Ugyanezt járja körbe a sorozatban Margit története is, az állandó megfelelési kényszerrel küzdő nő, aki beleroppan abba, hogy a magánélete nem tökéletes, nem olyan, mint a reklámokban és a filmekben sulykolt ideál, beleértve a családalapítást és a gyermekválalást is.

A spangli a múlté, a space cake nem menő, Böbe néni jobbat tud: itt a mariskás zöldbab! A Jóban Rosszban forgatókönyvíróinak csapong a fantáziája, képtelenek tisztességesen végigvinni és lezárni egy-egy szálat, egyszer tiszta gyász minden, a következő jelenetben szereplők meg nem bírnak magukkal, mintha betéptek volna írás közben, muhaha. Talán a THC miatti lazaság adta az inspirációt, hogy füves babot főzessenek Böbével, talán a Valami Amerika bejárónőjének, Terka néninek az alakítása tetszett meg nagyon, a lényeg a lényeg, a mi Böbikénk a kannabiszlevéllel dúsított babfőzelék után kifordult magából, az egyik kedves vásárlója meg ráhívta a yardot a kisboltban.

Más érdekes dolog tegnap se történt, nem tudom, mi lesz velem, hogy fogom tovább hogyvoltozni ezt a tömény dögunalmat, bár még nem adtam fel, ha szaboZ tudott sírvaröhögős posztot írni az abszolút nulla cselekménnyel debütáló menyasszonysóról, akkor kis gyakorlással nekem is menni fog, ha figyelek és tanulok :)

Betti irodájában folytatjuk, a csaj szívatja a papot, meséli neki, hogy előző este végre megdugatta magát, és jó volt. Ilyen lehet az, amikor egy amerikai nagyváros lepukkant latin negyedében vegetáló kiskorú drogos ribanc leckéztetni próbálja a pasiját. Betti ugyan nem csóró drogos amcsi ribanc, hanem milliárdos, a milliárdos lányok meg, ha pofára esnek, nem az egyéjszakás dugás hírével hergelik a kiszemeltet, hanem jól elmennek vásárolni, lehetőleg drága helyekre, esetleg manikűröshöz és fodrászhoz. De hát a forgik kicsire nem adnak, a nagy meg nem számít, a leendő gazdasági igazgató lelki válságának mélyen átélhető bemutatásához a Tuti gimiből, vagy valami hasonló alja sorozatból merítettek ihletet, lehet, hogy mostantól Betti rajongói körében ez az eljárásrend lesz az etalon.

Hogy is van a Szentírásban, kérdezi Betti a paptól, aki megment egy életet, az egész világot menti meg, folytatja saját kérdését megválaszolva, hogy csillogtassa a keresztény vallásban való jártasságát és bibliaolvasottságát, de mit tesz isten, a citátum a Talmudból való, mire az atya diszkréten csak annyit mond, hogy nem, ez nem a Bibliában van. Az atya távozása után a csaj összeomlik, ahogy az ilyenkor lenni szokott, de legalább a sminkje szép, nem olyan, mint amilyet Elvirának szoktak rajzolni.

A pénteki két részben nem történt semmi, aki nem látta, semmiről nem maradt le, legfeljebb a női szereplők ízléstelen ruháiról, azokról meg mutatok lentebb képeket. Bezerédi, a pszichó elhintette tudásának magját a kollégái között, ennek hatására mindenki hozzáfogott egymás lelkének az elemzéséhez, ahelyett, hogy dolgoznának. Bezerédit, a pszichót inenntől kezdve Bezinek fogom hívni, az egyszerűség kedvéért. Margit még mindig csak fekszik az ágyban, nem szól senkihez, még szerencse, hogy nem őt mutatják folyamatosan, ahogy azt Tamás atya haldoklásakor csinálták. Bezi szerint, akinek úgy tűnik, zoknival van kitömve a gatyája, Margit a gyerekvállalással akarta kompenzálni a magánéleti és a szakmai kudarcait. Figyelj csak, van néhány betegünk, mondja Pongrácz, náluk biztosan segítene a terápiád, odaadom a papírjaikat, aztán majd eldöntöd, hogy mi legyen, mondja. Hát ezt meg hogy kell érteni, ezek után senki ne érezze magát biztonságban, ha befekszik a kórházba egy jóféle vakbélműtétre, mert lehet, hogy a tudtán kívül és az akarata ellenére egy pszichiáter karmaiban találja magát?

Bea Kardossal vitatkozik, te képes vagy egy másik nővel lefeküdni, miközben a feleséged kórházban fekszik, kérdezi Bea, aki nyilván burokban élt eddig, és keveset látott a világ dolgaiból, az escort ügynökségen is, amit Roland vitt korábban, csupa szűz apáca dolgozott, az ügyfelek meg szent életű szerzetesek voltak. Beán olyan délutáni alkalmi viseletre való koktélruha van, mint ha a mellei csak félig lennének elrejtve, és ha valaki föléjük állna egérrel, akkor teljesen előbukkannának, mint ahogy a közösségi média ikonok szoktak. A ruha alkalmi jellege ellenére a csaj ebben érkezett Párizsból, és ebben loholja végig az egész napot.

A bosszú hidegen tálalva jó, ez lehetne a tegnapi duplarész címe, ha valami Tarantino nevű noname senki le nem nyúlta volna a Parancsnok elől. Gyújtogatás, bukás, hitchcocki horror, mély dráma és fergeteges szex egyetlen dupla epizódban. A rezidensek a vizsgájukra készülnek, persze csak lélekben, bejelentkezni meg elfelejtenek, Vera azért, mert annyira retteg, Józsi meg azért, mert annyira nem. Te hogy tudsz ilyenkor enni, kérdezi Józsit a lány, éhes vagyok, mit csináljak, jön a logikus válasz. Persze, téged semmi nem izgat, kötélből vannak az idegeid, zsörtölődik Vera, a Parancsnok meg jól megszívatja majd őket, a törvényesség határait és Károly bácsi bejárati ajtaját feszegetve, ahogy szokta. Mi történt Margitkával, kérdezi Károly bácsi a vacsoraasztalnál, ilyet tenni magával, csodálkozik bele a szendvicsébe Károly bácsi, úgy találtak rá a fürdőkádban, magyarázza Józsi. Magával? Miért, ha mással tette volna, az kevésbé lenne sokkoló?

A francba, elfelejtettem bejelentkezni Konrádnál, csap a homlokára Józsi, miért, kellett volna, kérdezi Vera, na most biztos, hogy feltrancsíroz minket, mérlegeli a kevés számú lehetséges következményét a mulasztásnak a rezidenslány. Betti már Kardosnál ül, mondtam én tegnap, hogy ezek dugni akarnak, de előtte még tiszteletköröket futnak, Kardos ugyan ezt szívesen elhagyná, de hát Betti miatt meg kell adni a módját. Azt tudom, hogy ez a csodás pezsgő minden erejét elveszíti, mire eljutunk a koccintásig, mondja Kardos, ez a csodás pezsgő minden erejét elveszíti, mire eljutunk az ágyig, gondolja.

Eszem megáll, a TV2 a Jóban-Roszban duplarészek hosszából csípett le negyed órácskát, vagyis a szokásos műsoridő egyharmadát az ÖsszeEsküvők című vadiúj banyashow javára! Jó hír, hogy kárpótlásul kaptak a kedves nézők a csatornától egy vizuális cukorkát, egy sármos doktort, csiszolt modorral, kisportolt testtel, dióbarna szemekkel, ránctalan arcbőrrel, ősz hajjal és spicli vénával, ellenben kokit és sallert nem kaptak, az nem a TV2 műfaja. Milyen kár, hogy pont ez az a karakter, amitől kiráz a hideg, és sugárban hányok, a korán őszülő szívtipró macsó.

A doki pszichiátert játszik a sorozatban, a fele királyságomat tenném rá, hogy néhány héten belül őt is ott látjuk majd bemosakodva Pongrácz mellett egy hasi feltáró műtéthez asszisztálva. Erről jut eszembe: amikor Margit fejében elszabadult a pokol, Lidocaint adott be a betegnek, ami miatt az majdnem meghalt. Örök hálára kötelezne, ha valaki beírná kommentbe, hogy a műtét alatt az altatás, az életfunkciók felügyelete, a fájdalomcsillapítás és az izmok ellazítása nem az aneszteziológus feladata? Hogy került a sebész Margit kezébe a Lidocainnal teli fecskendő egyáltalán?

Dögölj meg, Margit! Már mindenki tökre unja, hogy kábé a negyedik epizódot drámázod végig anélkül, hogy meghalnál, ráadásul a ma esti rész beharangozójában mutatták, hogy még ma este se kusnyadsz meg, hanem a helyedre felvett pszichiátert osztod. Ha segíteni akar, csináljon nekem gyereket, rikácsolod, de erről bővebben majd a holnapi posztban. Éjjel azt álmodtam, hogy a biztonságiak tuszkolnak kifelé a díszletből, te meg csak kapaszkodsz az ajtófélfába és azt rikácsolod elborult aggyal, hogy gyereket akarok, gyereket akarok... Meglehet, hogy inkább a három sztorigyárost kellene kipicsázni az állásából, nagyon úgy fest, hogy kifogytak az ötletekből. Ne mondja senki, hogy a te maratoni haldoklásod az, amire jobb helyeken azt szokták mondani, hogy fordulatokban gazdag, a nézőket a képernyő elé szögező scenario. Ha már egyszer felmondtál, húzzál végre innen a halál faszára!

Huhhh... Ha pasi lennék, azt mondanám, hogy a faszom kivan mostanra Margittal, meg az agóniájával, ahogy tegnap ígértem, a mai összefoglalóban a margitos részeket kihagyom, nem történt ott semmi, abban a nagyjából összesen saccperkábé tizenöt percben, vagyis a teljes duplarész egyharmadában, amit tegnap arra szántak, hogy azt mutassák, ahogy a csaj a földön fekve, majd a hordágyon fekve, később pedig a kórházi ágyon fekve agonizál. Közben már ezer éve nem hallottunk Bettiről, Beáról meg pláne, semmi hír Várnagyról, Halászéknál megállt az idő, a Parancsnok arcára már nem is emlékszünk, Károly és Rózsika már rég nem esett diszkréten egymásnak, Bodolaiék egy hete nem dugtak, és az se nagyon akar összejönni, hogy az új évad durvább legyen, mint valaha, pedig ezt ígérik június óta. És akkor még a nettó időkitöltési céllal bevagdosott régebbi jeleneteket nem is említettem, amikből a tegnapi duplarészbe is jól belefért három, sem azt, hogy az epizódok is rövidülnek, a szokásos 45 perces dupla rész helyett ma már csak 31:33-nál tartunk, plusz áfa. Közben a mentősök mentik Margitot.

Hogy nyírták ki Margitot? A fiatal nőből hisztis, klimaxos picsát csináltak, és felvágatták vele az ereit, rendkívüli finálét akartak, gagyi lett, nem kicsit, nagyon. A Jóban-Rosszban forgatókönyvírói nonstop tesztelgetik a hitelesség határait, ami a cselekmény szálainak gubancolását illeti, arra számítva, hogy a nézők úgyis csak a szokásos esti agyzsongításra használják az epizódokat. Így történhetett meg, hogy az egész nyáron át beharangozott Nagy Finálé, munkacímén Brózik Klára kiírása a sorozatból olyanra sikerült, amilyenre. A szorgos kis forgik munkálkodásának eredménye: sikerült Margit karakteréből egy idiótát farigcsálni, aki önmagát pusztítja el, ha az élet nem úgy táncol, ahogy ő fütyül, ha nem kapja meg az élettől, amit akar, ha már mérhetetlen csalódásában magát az életet, a Föld globális ökológiai rendszerét elpusztítani nem tudja. Kitűnő minta az arra fogékonyaknak, a Margit nővérből lett doktornő karakterével azonosulóknak, nem vagyunk még az élén a szuicid hajlammal megvert lakosságú országok toplistáján.

Na, most jól kidühöngtem magam, pedig az elmúlt négy epizódban a korai klimax apropóján összehordott, Margit szájából elénk omló hülyeséghegyekről még nem is írtam, mint ahogy arról se, hogy mekkora baromság már, hogy egy orvos úgy nyírja ki magát, hogy bevesz egy levél altatót, bort iszik rá, körberakja magát illatmécsesekkel, beül egy kád meleg vízbe és felvagdossa az ereit, amikor egy egész arzenálhoz férhet hozzá, hogy kivitelezhessen valami diszkrétebb, kevésbé ripacs megoldást. És most befejeztem, Margitról többet nem írok, legfeljebb, ha feltámad.

A rohadt életbe, mit keresel itt, muszáj neked minden humanoid hímet letesztelned, hányadik pasi ebben a hónapban, ötödik? - kérdezi felütésként Rocksámán a vörös Icukát, aki véletlenül épp a saját lánya. A sátorban volt egy szerelmes Románc, magyarázkodik Bandi Böbének a tőle megszokott bumfordisággal, amitől csak még jobban alámerül a szarban. Icuka, miért kell neked minden kétlábú pasira rárepülni, kérdezi a zord atya. Mi az, hogy kétlábú, kérdez vissza Icuka, láttam én már nagyon helyes féllábú pasit is, mondja, és biztosak lehetünk abban, hogy nem állt meg a mindent a szemnek szabályánál. Végül kiderül, hogy Icuka Ropival gabalyodott össze, a férfi egy laza hatos erejű földrengéshez hasonlítja az esti aktust, mire Rocksámán beígér neki egy laza nyolcas erejű lefejelést amiatt, hogy a motoros hagyta magát elcsábítani a lányától.

Mit vétettem, sír Margit, mi az, hogy korai klimax, mások 50 évesen szülnek, hát hogy lehet ez, kérdezi, mint például Taki bácsi unokája, az Alma a Szomszédokból, 53 évesen szült, de ezt már nem teszi hozzá. Hát basszus, ezt kérdezhetné bárki a nézők közül, és jó is lenne, ha szánnának egy mondatot a magyarázatra, ha már ezzel a gyenge ötlettel fogják kiírni a sorozatból Margitot. De az milyen hitelességrontó már, hogy egy doktornő kérdezi a kórházas sorozatban, hogy mi a fax az a korai klimax? Margit kórházi köpenye alatt csak egy lila pamutalsó van, de ezt tőle már megszoktuk.

Margit egy laza vacsorára készült, ami komolyra fordult. Nem mond igent Áronnak, aki nem tervezte előre a gyűrűt, ezek szerint impulzusvásárlás volt az akárhány karátnyi gyémánt. Fecóné szül, a 30. hétben van, Vera tartja a frontot és Kardosért nyafog. Bandi és Emil isznak, részegen rázzák az asztal fölött a nem létező hajukat, hörögnek is hozzá, kár, hogy a léggitározás elmarad. Jön két Tolouse-Lautrec vásznára kívánkozó lány, nem úgy néznek ki, mint a rocker csajok, hanem úgy, mint az abszintos kurvák az 1800-as évek végi Párizsból. Fecóné még mindig szül, Kardos megjön, Vera elrohan, ma már nagyon nem is látjuk. Józsi elképedve kérdezi, kinek a felesége szül, mikor megtudja, kiakad. Margit végre megkegyelmez Áronnak és mond pár jó szót az ujjára húzott gyűrűről, majd elárulja, hogy terhes.

Fecó meglépni készül, hagyja a feleségét, hagyná Józsit és Viktort, ha Tamás atya éppen ott lenne, a csapot és a papot is otthagyná. Pongráczéknál Tamás atya és Olivér a téma. Kicsit fényeztem magam Vera előtt, mondja Fecó, ilyen szánalmas dumával még sose csajoztam, vágja rá Viktor, majd jól orrba vágja a tenyérbe mászó arcú orvoslátogatót. Áron próbálja lazán venni az apaságot, amikor már nagyon laza, megkérdezi, hogy kitől van a gyerek, LOL. Pongrácz lecseszi Bettit, pont abban a témában, amiben egyedül neki van igaza, továbbra sem értem, hogy miért dönt egy szívsebész és egy könyvelő a drogos gyerek terápiájáról. Betti helyében viszakérném azt a fél vesét, amit a tökfej Pongrácznak adott, ha állami kitüntetéseket vissza lehet kérni, fél vesét miért ne lehetne viszakérni egy dilettáns és hatalommániás kórházigazgatótól? Vera közben az öltözőben sír, Józsi és Viktor vigasztalja.