Betti irodájában folytatjuk, a csaj szívatja a papot, meséli neki, hogy előző este végre megdugatta magát, és jó volt. Ilyen lehet az, amikor egy amerikai nagyváros lepukkant latin negyedében vegetáló kiskorú drogos ribanc leckéztetni próbálja a pasiját. Betti ugyan nem csóró drogos amcsi ribanc, hanem milliárdos, a milliárdos lányok meg, ha pofára esnek, nem az egyéjszakás dugás hírével hergelik a kiszemeltet, hanem jól elmennek vásárolni, lehetőleg drága helyekre, esetleg manikűröshöz és fodrászhoz. De hát a forgik kicsire nem adnak, a nagy meg nem számít, a leendő gazdasági igazgató lelki válságának mélyen átélhető bemutatásához a Tuti gimiből, vagy valami hasonló alja sorozatból merítettek ihletet, lehet, hogy mostantól Betti rajongói körében ez az eljárásrend lesz az etalon.

Hogy is van a Szentírásban, kérdezi Betti a paptól, aki megment egy életet, az egész világot menti meg, folytatja saját kérdését megválaszolva, hogy csillogtassa a keresztény vallásban való jártasságát és bibliaolvasottságát, de mit tesz isten, a citátum a Talmudból való, mire az atya diszkréten csak annyit mond, hogy nem, ez nem a Bibliában van. Az atya távozása után a csaj összeomlik, ahogy az ilyenkor lenni szokott, de legalább a sminkje szép, nem olyan, mint amilyet Elvirának szoktak rajzolni.

Szilvia etetné Istvánt, hazaértek a klinikáról, de a férfi evés helyett inkább a halálra készül, mázsás aranylánccal a csuklóján, innen lehet tudni, hogy vállalkozó, mármint a mázsás fuxról. A meghalás ugyan reális perspektíva, de azt nem értem, hogy pörgős és humoros jelenetek helyett miért ilyen lelkizős szar jelenetekkel rakják tele már a ki tudja hányadik epizódot. Szarul érzi magát az egyszeri néző, nem képes átélni a futószalagon érkező tragikus élethelyzetek súlyát, minél inkább szívszaggatóra próbálják venni a jelenetet a színészek, annál inkább azt nézi az ember, hogy melyik részletén lehet nagyobbat röhögni. Csak nem azt akarják, hogy mindenki elmenjen Barátok köztet nézni?

Margithoz beszökik Bea, a tegnap már említett, és fotóval is illusztrált fekete koktélruhában, kisasszony, kérem menjen ki, terem ott Bezi, ki tudja, honnan. Szerencse, hogy Bea öreganyámnak szólítja Margitot, akarom mondani, azt mondja Bezinek, azért jöttem haza Párizsból, hogy az anyukám mellett legyek. Margit ettől meghatódik, a lány maradhat, Bezi meg úgy néz Margit paplanja alá, hogy a nézése azt üzeni, legszívesebben ő is maradna, sőt, ha kell, akár mellé is bújna.

Betti azelőtt nem volt ennyire sekélyes és felelőtlen, megváltozott a hozzáállása, az értékrendje, a testi örömöket hajhássza, miért van ez, vonja kérdőre a folyosón Barbarát az atya, mintha bizony Barbi tehetne arról, hogy a húga bekattant, nem pedig ő. Erre Barbi úgy felhomályosítja a saját szerepéről a történtekben, hogy a szent ember, aki nem tud parancsolni a szívének, köpni-nyelni sem tud, és ez így van jól. Bea látogatása után Margitnak megjön az étvágya, a nap híre, hogy nem csak az ebédjét ette meg, hanem még a minyont is betolta, amit Rózsikától kapott. Fantasztikus, komolyan mondom, fantasztikus!

Bea se pazarolja felesleges dolgokra a napból hátralévő pár órát, még ott helyben, Roland és Betti közös irodájában lezavar egy gyors menetet a gengszterivadékkal. A villámszex után nem tusol, marad az egész nap nyúzott koktélruha, ellenben közli, hogy béranya akar lenni, aki Margit és Kardos gyerekét kihordja. Roland arca mindent visz a jelenet végén, a képen pedig minden kétséget kizáróan megfigyelhető, hogy a pasi csontos teste izmokat is tartalmaz, méghozzá nem csak nyomokban. Gondolom,a  stáb kapott egy csomó olvasói levelet, hogy mutasson már végre egy kis izmot az a Roland gyerek, ő meg ráállt, és mutatott. Kint a folyosón belefutnak Kardosba, a két pasi kap egy-egy kulcstartót, amin az Eiffel-torony himbálózik giccsparádé változatban.

Bezi végre szóra bírja Margitot, aki gyanúsan derűs, sőt feldobott, talán attól, hogy Bea bent járt nála, talán attól, hogy Bezi is benézett, és nem is akárhogyan, majdnem levetkőztette őt azzal a dióbarna nézésével, amitől én mindig majdnem hányok. Jenő ezalatt boldogan meséli Müllernek, hogy az csak a látszat, hogy Szilvia Istvánt meg a családját választotta, mert valójában a nő őt választotta, mármint Szlávikot. A konzervatív gondolkodású macsó meg csak pislog, és nem érti a dolgot.

Szabi és Big az iskola lépcsőjén heverik ki az előző éjszakát, minek iszik, aki nem bírja. Milyen tuti koktélt kevertem a babodnak, kérdezi Big, majd Szabi arcát látva megígéri, hogy olyan babot csór a régi helyett a szomszéd hippiktől, amilyet még senki nem látott. Elvira ezalatt Müllerrel lelkizik István miatt, István Attilával lelkizik az állapota miatt, Szilvia pedig a két gyerekével lelkizik az apjuk állapota miatt. Előbbre persze senki nem jut semmivel.

Böbe zöldbabfőzeléket főz fasírttal, úgy, ahogy az anyjától tanulta, a fasírtot persze nem főzi, hanem süti hozzá, de mégsem teljesen úgy csinálja, ahogy az anyja, mert nincs otthon elég lestyán. Azt majd csak ma este tudjuk meg a következő részből, hogy még miért is nem pontosan úgy csinálja, ami a zöldbabfőzelék összetevőit illeti. Ezért Szabit leküldi a boltba, aki mégse megy le, elvileg azért, mert a szorgalmiját írja Magdikával, gyakorlatilag meg azért nem, mert alig lát az előző esti gyújtogatós buli miatt a fáradtságtól. Nem tudni miért, Böbe a zöldbabfőzeléket a gáztűzhely tetejére pakolt kétlapos villanyrezsón főzi, eredeti megoldás, bár nem kicsit balesetveszélyes, ha tudja valaki, miért így főznek Bodolaiéknál, írja meg kommentben.

Big bekopogtat Bodolaiékhoz, kezében egy nagy cserép valamivel, ami szerinte egy tő afrikai fűszerbab, mindenki más pedig azt mondaná rá, hogy a növénynek egészen határozottan cannabis formája van. A fűszerbabnak egyáltalán nem látszó növényt Big az előző este sütőrumos fehérboros kólával meggyilkolt Bobby helyett hozta lopta. Milyen érdekes ismerős illata van, szagolgatja Böbe, de nem a füves cigire emlékezteti őt az illat, amit a motorostalálkozón szívtak, hanem egy népszerű erdélyi fűszerre, a csubricára, aminek magyarul borsikafű a neve. A mai epizódból azt is megtudjuk majd, milyen az, ha Böbe úgy főz zöldbabot, hogy csubricának nézi a spangli alapanyagát. Ha erre nem kapok ötöst, akkor semmire, mondja Szabi.

Halászékhoz ezalatt becsönget Páva Zoltán, de nem a korrupt komlói politikus, hanem a csillagkúti ékszerész, aki nagyon hasonlít Klapka Györgyre, onnan tudjuk, hogy nem ő az, hogy nem tart maga előtt hullámpapírt, rajta a Vámház körutas felirattal. Páva úr az ékszerészet mellett tiltott pénzügyi szolgáltatást is nyújt, konkrétan készpénzt kölcsönöz a zálogban nála hagyott ékszerekért. Nocsaknocsak, a BÁV franchise sem akarja támogatni a sorozatot? Páva Zoltán elpanaszkodja, hogy megbaszta őt az APEH, akarom mondani, a NAV, a megbaszás az stimmel, ezért bezárja a bazárt, és kéri vissza az ügyfeleihez kihelyezett hiteleket, kamatostul. Mutatja is a zálogjegyet, rajta a dátumot, a dátum sajnos nem egyezik meg azzal a nappal, amikor István szerint a zaciba kerültek a családi ékszerek, emiatt István gyanút fog.