Az emlékeztető képsorokban rögtön a sorozat kezdetéig nyúlunk vissza, Adama jelentőségteljesen azt mondja a Galactica leszerelési ceremóniáján, hogy mindenki életében eljön az a nap, amikor nem rejtőzhet tovább azok elől, amiket az életében elkövetett. Most megtudjuk, mire gondolt.

Az elnök különgépén éppen takarítják a Baltar által hátrahagyott fertőt, így előkerül William Adama katonai adatlapja, mely szerint épp most tölti be a negyvenötödik évét a kötelékben. Nem is jöhetett volna jobbkor, most ki lehet tüntetni a vénembert, adni kell némi cirkuszt a megfáradt népnek. Az admirális esze azonban egész máshol jár, a közelben három cylon vadászgép bukkant fel, amelyek közül kettő kerget egyet. Az üldözött rádión jelentkezik be, Bulldognak hívja magát, és segítséget kér. Ilyen cylonnal se találkoztunk még.

A múlt héten ott hagytuk abba, hogy a cylonok életükben először a kihalás szélére kerültek, amikor felbukkant egy halálos vírus, amit a tizenharmadik kolónia, a Föld leendő lakói hagytak hátra útjuk során, majd a Galactica rátalált arra a hátrahagyott bázishajóra, amely elkapta a fertőzést.

Apollo, Athena és egy csomó katona szállnak át a kihalt fedélzetre, ahol csupa halott és haldokló cylonra bukkannak, Sharon gyorsan pánikrohamot is kap. A maradék öt, már alig élő cylon a biztos, permanens halálra várva imádkoznak, majd elmondják, mi történt velük. Most már a Galactica felderítőcsapata is megfertőződhetett.

Baltar talán eddigi legszebb álmát alussza, egy tengerparton van a bikinis Sixszel, aki figyelmezteti, hogy ideje minél többet megtudnia a cylonokról, amíg teheti, mert később még sok hasznát fogja venni. Miután felébred, a férfi elé ultimátumot tűz a lelki társa hús-vér alteregója és Xena: vagy mindent elmond a mitikus Földről, vagy megválnak tőle. Szerencsére a tudós a rengeteg ráérő idejében az elnöksége alatt pont a bolygó keresésével foglalkozott, szóval máris hajlandó kielégíteni a cylonok hirtelen támadt kíváncsiságát a témában.

A Galacticán Apollo két dolgot veszített el, mióta nem láttuk: úgy húsz kiló súlyfelesleget, valamint a címzetes parancsnoki rangját, így újra a légicsapat vezetőjeként szidhatja Starbuckot, aki még a gyakorlatozást se bírja ki anélkül, hogy tönkre ne tenne egy vadászgépet. A szerencsétlen nő még bele se szokhatott a jó öreg ülésébe, máris megvonják tőle a repülési jogát.

Három napja hagytuk el Új-Capricát, de hőseinknek még nemigen sikerült túllépniük a történteken. A partizánok továbbra is összejárnak, de most már Körnek hívják magukat, és pitiáner öngyilkos merényletek helyett az egykori kollaboránsokon állnak bosszút, azokon, akik segítettek a cylonoknak megkeseríteni odalenn az emberek életét.

Az egykori capricai ellenállás veteránjai, Sam Anders, Charlie Connor és Jean Barolay mellé Tyrol és Seelix csatlakozik a hangárból, valamint a kalózosított Tigh ezredes, hogy titokban elítéljék és kivégezzék a bűnösöket, többek közt Jammert, akinek a lelkén huszonhárom ember élete szárad, köztük Connor fiáé is. Nem sokat nyom a latban, hogy megmentette Tyrol feleségét, a Kör behelyezi az egykori új-capricai rendőrt a légzsilipbe, majd keserű arccal megnyomják a Szellőztetés gombot.

Adama éppen bejelentette, hogy megmentik az új-capricaiakat, mi mégis kövér Leevel és a nejével foglalkozunk a Pegasuson: az ifjú parancsnok kicsit nehezen viseli, hogy talán soha többé nem látja az apját, de a felesége meggyőzi, hogy ő egyedül is képes lesz az emberiség maradékát elvinni a Földre.

A bolygón Sam azt magyarázza Tigh-nak, hogy ha a felesége sikerrel árulta volna el őket, akkor a cylonok már tudnának az egész menekülési tervről, és kárba veszett volna minden eddigi erőfeszítésük és feláldozott emberéletük. Mindketten tudják, mi a megoldás a problémára, de jobban járnak, ha az ezredes viszi véghez, nem valaki más.

A múlt héten ott hagytuk abba, hogy a cylonok több teherautónyi foglyot raktak le az új-capricai város szélén, és mire megjelent a Centurionokból álló kivégzőosztag, Callynek sikerült megszöknie az egyik maszkos rendőr, Jammer segítségével.

Most egy órát utazunk vissza az időben, hogy megtudjuk, Tyrol épp most kapott egy listát a kormánybeli informátorától a halálraítéltek neveivel, valamint a kivégzésük helyszínével. Rohan is, hogy visszafejtse a cylonok koordináta-rendszerét, majd összeszedjen néhány embert, hogy megfékezzék a mészárlást.

Az új-capricai fogdával nyitunk, ezúttal Roslin elnök asszonyt zárták be a cylonok. Baltar érkezik, hogy elbeszélgessen vele a szörnyű öngyilkos merényletről a rendőrségi avatóünnepségen. Roslin vonakodva, de kiáll az ellenállók mellett, és nem hajlandó nyilvánosan elítélni a történteket, Baltarról pedig lerí, hogy a megszállók teljes hazugságban tartják őt a bebörtönzésekkel és a kínzásokkal kapcsolatban.

A városban kijárási tilalmat vezettek be, miközben az ellenállók már az újabb akciójukat tervezik: ezúttal tisztán civil célpontok ellen, nem törődve az emberi veszteségekkel. Tigh elmagyarázza: a terrorizmust nem lehet félvállról venni, vagy az egyik, vagy a másik oldalon áll az ember. Most ők a gonoszak.

Elérkeztünk a sorozat harmadik etapjához, amely rögtön egy rettentő sötét duplaepizóddal nyit, ennek az első felét tárgyaljuk ki most. Legutóbb minden előzetes figyelmeztetés nélkül egy évet ugrottunk előre az időben, hogy az Új-Capricán megtelepedett emberiség unalmas hétköznapjai helyett a cylonok érkezését lássuk, ennek tetejébe most még négy hónappal később vesszük föl a fonalat. Ezzel együtt most már majdnem kétszer annyi időt hagytunk ki, mint amennyit a teljes első és második évad felölelt.

Egy lélegzetelállító montázzsal nyitunk, amelyben Laura Roslint imádkozni, Adama admirálist stratégiát szőni, Tyrolt és Anderst bombát szerelni, a bekötött szemű Tigh ezredest pedig börtönben sínylődni látjuk, miközben a felesége az idős cylonnal, Cavil atyával kopulál. Starbuck is be van zárva, de cella helyett egy életnagyságú babaházba, ahol minden nap Leobent várja haza. Tigh-t minden ok nélkül kiengedik a fogságból, Tyrolék bombája elpusztít egy tucat cylont, Kara pedig egy sor szúrással megöli a fogvatartóját. Immáron ötödször.

A televíziózás történetének egyik legtökösebb évadzárójához maratoni adásidő dukál, ennek megfelelően a hogyvoltunk is extrahosszú lesz, tessék bekötni az öveket, következik a második szezon fináléja.

Előző héten ott hagytuk abba, hogy a Capricára érkezett felmentősereg és a túlélők találkozását egy cylon osztag sortüze zavarta meg. Embereink fedezékbe vonulnak, a cylonok azonban hamarosan abbahagyják a tüzelést, Sharon szerint azért, hogy élve kapják el őket, és kísérletezzenek rajtuk a tenyésztőfarmjaikon, amilyet Kara is megjárt.

Tizennyolc órával később még mindig nincs változás, az emberek együltő helyükben várják a támadást, az azonban nem érkezik. A cylonok egyszer csak elvonultak. A túlélők közül megszólal egy pap és csodát emlegetve imát rebeg az istenekhez. Ugyanaz a pap, aki Tyrolnak tartott lelki tanácsadást, és aki ugyanebben a pillanatban Roslinnak mondja ugyanezt az imát, a választások előestéjén.

Rekordhosszúságú, tízperces felvezetéssel nyitunk: Tyrol rosszat álmodik, Baltar meg már meg is bánta, hogy indult az elnökválasztáson, Roslin mégis halálosan ideges miatta. Eközben megvalósulni látszik Starbuck régi álma, hogy visszatérjenek a Capricára az ottfelejtett ellenállókért, ugyanis az általa lopott cylon űrhajóval és Sharon segítségével képesek pillanatok alatt visszaugrálni a bolygóhoz.

Adama kíséri a feszültségtől nevetőgörcsöt kapott Roslint az első elnökjelölti vitára, aki a pódiumon már újra magabiztosan szól be a tudósból lett politikusnak. Sharon, aki még nem heverte ki a babája elvesztését, baljóslatúan mereng arról, hogy valami sötétség közeleg, amivel fel is üti az epizód hangulatát. A hangárban Cally találja meg a földön fetrengő Tyrolt, aki annyira rosszul viseli, ha felébresztik álmából, hogy agyonveri a hörcsögarcú lányt.