A televíziózás történetének egyik legtökösebb évadzárójához maratoni adásidő dukál, ennek megfelelően a hogyvoltunk is extrahosszú lesz, tessék bekötni az öveket, következik a második szezon fináléja.

Előző héten ott hagytuk abba, hogy a Capricára érkezett felmentősereg és a túlélők találkozását egy cylon osztag sortüze zavarta meg. Embereink fedezékbe vonulnak, a cylonok azonban hamarosan abbahagyják a tüzelést, Sharon szerint azért, hogy élve kapják el őket, és kísérletezzenek rajtuk a tenyésztőfarmjaikon, amilyet Kara is megjárt.

Tizennyolc órával később még mindig nincs változás, az emberek együltő helyükben várják a támadást, az azonban nem érkezik. A cylonok egyszer csak elvonultak. A túlélők közül megszólal egy pap és csodát emlegetve imát rebeg az istenekhez. Ugyanaz a pap, aki Tyrolnak tartott lelki tanácsadást, és aki ugyanebben a pillanatban Roslinnak mondja ugyanezt az imát, a választások előestéjén.

Tyrol felkeresi a gyengélkedőn az összedrótozott állkapcsú Callyt, hogy bocsánatot kérjen azért, amiért agyonverte. Csakhogy a lány nem is mérges, mert tudja, hogy akkor nem volt magánál a főnök, és elmondja, hogy számára mennyire fontos Tyrol.

Roslin titokban magához hívatja Baltart, hogy megbeszélje vele a sorsdöntő kérdést: letelepedjenek-e a bolygón, amelyet nemrég fedeztek föl, vagy sem? Megpróbálja rávenni a tudóst, hogy a döntést csak a választások után hozzák meg (ami persze az elnöknő javára billentené a mérleg nyelvét), ám a férfi átlát a szitán.

Ekkor Roslin felfedi az aduját, és nekiszegezi a kérdést, amely a haldoklása során megélt látomása óta motoszkál benne: együtt volt Baltar a Capricán a támadások előtt egy szőke nővel (aki nem mellesleg úgy néz ki, mint egy cylon ügynök)? A férfi elhessegeti a kérdést, és megjegyzi, hogy bár az életét már megmentette, de Roslin politikai karrierje nem rajta fog múlni.

Starbuckék épségben visszaérkeznek a Galacticára, ahol Adama és Tigh fogadja őket, ám nincs idő az ünneplésre, ugyanis Tyrol felismeri az egyik Raptorból kilépő atyát, és cylont kiáltozva rátámad. A fickó erre bevallja, hogy valóban nem ember, és üzenete van a vezetőjüknek számára. Adama ehelyett a fogdába veteti, és utána küldi Sharont is, hiszen biztosan végig tudta, hogy kicsoda valójában a pap.

Sharonnál ezután rögtön látogatást tesz Helo is, hogy rákérdezzen, mégis miért nem árulta el, hogy ügynök van közöttük, amire a lány azt feleli, hogy maga sem tudja, bár mióta megölték a gyermekét, magasról szarik az admirálisra meg a nagy nehezen kiérdemelt bizalmára.

Starbuck és a régen látott faszija, Sam Anders a találkozás örömére rekordidő alatt isszák magukat rommá, amit csak Lee zavar meg egy rövid időre, majd néhány, a féltékenységtől feszült pillanat után magára is hagyja a turbékoló szerelmespárt. 

Előkerítik a flottában tartózkodó atyát is, aki megszólalásig hasonlít a Capricáról érkezett hírnökre, mégis váltig tagadja, hogy cylon lenne - egészen addig, amíg meg nem látja saját magát a Galactica fogdájában. A hírnök elárulja, hogy részben Sharon Valeriinek, azaz Boomernek köszönhetően a cylonok meggondolták magukat, és belátták, hogy hiba volt az emberiség kiirtása.

A hírnök azzal folytatja, hogy mostantól eszük ágában sincs üldözni az emberiséget, ettől kezdve külön utakon fognak járni, ugyanis nekik is megvannak a saját terveik. Ez a modell a többihez képest is meglehetősen furcsának bizonyul, ugyanis láthatóan nem hisz semmiféle istenben, sőt, szerinte ab ovo baromság volt támadást indítani az emberiség ellen. Roslint nem hatják meg a fennkölt szavak, és parancsba adja, hogy mindkét papot hajítsák ki a légzsilipen.

Másnap kezdetét veszi az elnökválasztás, a szavazatokat pedig egy független terepen, a Galacticán számolják hozzá. A különböző hajókról egyesével érkeznek a voksok, és Roslin elborzadva figyeli, ahogy egyre nagyobb előnyre tesz szert vele szemben Baltar. Már csak öt urna van hátra, amikor a vereség kezd egyértelművé válni, és ekkor Tory titokban felhívja a Galacticán Tigh ezredest, hogy "itt az ideje lépniük".

A hívás után Dee fogja magát, és az egyik hajóról érkező urnát átveszi a szállítóktól, és suttyomban kicseréli egy másikra. A voksok összeszámlálása után csodák csodájára megfordul az állás Roslin javára, aminek Baltaron és Zareken kívül minden főszereplő örül, viszont senki sem ért.

Gaeta persze résen van, és kiszúrja, hogy valami baj van néhány szavazócédulával, amelyek történetesen pont arról a hajóról származnak, amelynek Tigh és Dee elcsalta az urnáját. Nem is hagyja szó nélkül a dolgot, jelenti a felfedezését az admirálisnak, így hamar fény derül rá, hogy Tigh keze is benne volt abban a választási csalásban, amelyet Tory eszelt ki végső elkeseredésében.

Adama rögtön szembesíti Roslint a tényekkel, aki bevallja neki, hogy tudott a csalásról, de nem tett ellene semmit, mert nem hagyhatja, hogy egy inkompetens ember kezébe kerüljön a kormányzás, és hogy letelepedjenek azon a bolygón, amely felől eddig csak rossz érzés fogta el, semmi más.

Az admirális meggyőzi arról az elnöknőt, hogy ez így mégsincs rendben, csalni a választáson akkor is tisztességtelen, ha valaki azt hiszi, hogy a jó ügy érdekében cselekszik. Ezután bejelentik, hogy hiba történt a szavazatszámlálásban, és valójában Roslin veszített, majd Adama nyomatékosan kéri Baltart, hogy inkább örüljön a győzelmének, és ne azon filózzon, hogy milyen machinációk történhettek a háttérben.

A doki nagy nehezen megelégszik a helyzettel, de rögtön parancsba adja, hogy induljanak a bolygó felé, amely időközben az Új-Caprica nevet kapta. Majd, még mielőtt felesküdne az tizenkét kolónia elnökének, meglátogatja titkos szeretőjét, az egykor a Pegasus fogságában sínylődő Sixet, és szeretkezik vele egy utolsót. A szőkenő egy ideje birtokában van az atomtöltetnek, amit a szeretője adományozott neki, és a Feltámadás Hajó megsemmisítése óta le sem töltődhet, így elhatározza, hogy végez magával: felrobbantja a nukleáris bombát.

Épp, mikor Baltar ünnepélyesen aláírja első határozatát az Új-Capricán való letelepedésről, az egyik hajó tűzgolyóvá változik, és a lángok fölemésztenek egy sor másikat is a környezetében, köztük a luxusjárattal is. Nem jól indul vadonatúj elnökünk első napja az irodában, de tartja a szavát, a letelepedés a több ezer életet követelő merénylet ellenére is megkezdődik.

Egy évvel később találkozunk ismét hőseinkkel.

A civilek egy éve élnek az Új-Capricán, a Galactica egy éve kering a bolygó körül őrködve, fedélzetén maroknyi legénységgel. Egy éve nem hallottak a cylonokról, akik elől rejtve maradt a bolygó helyzete.

Tigh ezredes is elhagyni készül a fedélzetet, a neje rávette, hogy költözzenek végre ők is a felszínre. Odalent Starbuck az elmúlt egy évben hozzáment Sam Andershez, kibékült ősellenségével, Tigh-jal, és valamit elkövetett, amiért Lee Adama még a Pegasusról is haragszik rá. Tyrol teherbe ejtette és feleségül vette Callyt, szakszervezeti vezető lett, és a munkásokkal együtt gyűlölik Baltar elnököt. Roslin visszatért tanítónőnek, és közel tartja magához Sharon babáját és a nevelőanyját. Lee továbbra is a Pegasus parancsnoka, az első tisztje – és egyben a felesége - pedig Dee.

Ekkor megérkeznek a cylonok. A hatalmas túlerő miatt a bolygó körül keringő flotta elmenekül, magára hagyva több tízezer ártatlan a felszínen. A cylonok, bár legutóbb még békét ígértek, vadászgépekkel landolnak az Új-Capricán, és Centurionok századaival vonulnak végig a város utcáin. Baltar elnök az ágyasai közül kikászálódva fogadja a küldöttjeiket, élükön azzal a Sixszel, aki annak idején a szeretője volt.

A cylonok valóban nem vették észre a bolygót, de az egy évvel ezelőtt felrobbantott atombomba sugárzását kerek egy fényévnyire innen észlelték, és ez vezette őket idáig. Baltarnak nincs más választása: harc nélkül megadja magát a megszállóknak.

Innen folytatjuk a harmadik évadban.