Az AXN műsorra tűzte a sorozat 4. évadát, kövessük tehát nyomon kedvenc kortárs írónk újabb megpróbáltatásait és csábításait. Előző évados összefoglaló nem készül (a feledékenyek itt jobbra kattintva elolvashatják az előzményeket), helyette máris belevágunk a média résébe, miközben az epizód címével egyező Rolling Stones lemez szól a hogyvoltíró CD lejátszójából.
Ott hagytuk el Moody barátunkat, amint a Paul Riderrel folytatott jól sikerült bunyó, majd a Karennek bevallott Mia-affér után a kiérkező rendőrök bilincsbe verik és hűvösre teszik. Ahogy az ismert dalból tudjuk, a börtön ablakába soha nem süt be a nap, szabaduláskor viszont ez már másképp van: a 72 órás elzárás után Hank egy verőfényes reggelen távozik az intézményből. Charlie tette le érte az óvadékot és fogadja a tömlöc kapujában: egyik kezével whiskysüveget nyújt át, a másikkal staubot gyújt meg neki, így köszönti a szabad világba visszatérő barátját. Kösz, Charlie, ez életmentő volt, hálálkodik Hank, most pedig vigyél haza Karenhez üstöllést, tisztáznom kell vele a tisztázandókat. Nem vihetlek haza, veti ellen Runkle, Karen és Marcy határozottan megtiltotta. Közben megállnak egy könyvesbolt kirakata előtt, ahol a Mia neve alatt megjelent sikerkönyv, a Fucking and Punching, illetve annak valódi szerzőjét felfedő transzparens foglalja el a fő helyet. A botrány a leghatékonyabb reklám, a könyvet viszik is mint a cukrot, Hank kis ideig filozofál ezen, majd határozottan Charlie-hoz fordul: Most rögtön vigyél haza, vagy a seggedben oltom el a cigimet! Runkle úgy dönt, jobb, ha ezt nem várja meg, és máris indítja a BMW kupét.