Az van, hogy nem szabadulunk a Hutyutyutól. Nem és nem. Akkor sem, ha a fene fenét eszik. A nap kérdése mégsem az lesz, készült-e kompromittáló videjó (he?) Hutyiról, hanem az, dugott-e csütörtökön Peti és Veronika. Pötyi új helyikét kapott, csak mondom, maradtunk a férfias vonalnál, kék, sárga és narancs csíkok, rajtuk zöld négyzetek, világoskék csigavonalak és piros margaréták, valamint kettő újabb lyukat ásott a kertben, azon túl, hogy mostanában kaukázusi farkasölőnek képzeli magát, ez nem újdonság, azaz ugyanúgy nem szabad(na). Szóval, visszaette őket a fene. Mindet. Bandikát és az Amandalír hangú csajt kivéve, akinek már a nevét is elfelejtettem, ők azért nem, mert nem párbajon estek ki.

Mikor bezúdulnak, mint tömeg, Csaba éppen a szomszéd óvodából kölcsönkért locsolókannával öntözgeti a havat, ennyi erővel rá is pisálhatna, a tevékenység célja a hót gyorsabb olvadásra bírni. Ződ a lámpa, visítva berontanak a Kiesettek, nagy az öröm, úgy tesznek, mintha szeretnék egymást, ölelkezés, puszipuszi meg ami ilyenkor szokásos. Seri úgy érezte, hogy Urisssten, Fecó meg egy életre belopja magát a Hisztérika szívébe, mert azt hazudja neki, vékonyabb a dereka. Elhiszi, persze, hogyne hinné. Volt szoliban is, azért vörös középen a feje, mert ilyen csőszoliban volt, és Attila már idegesíti. Viccen kívül mindjárt elborul az agya, nahálistennek, ott vagyunk, ahol a part szakad, kinek hiányzott ez? Vera szembesült a botlásával is, ezért úgy dönt, bevallja a nagy titkot. Fecónak.

Vili lejön a falvédőről, Rita duplán lebuktatja magát, Juli meg végre kettesben lehet Attilával a szállodában. Ja, és egy új rossz fiú is megjelenik a sorozatban. Végre kicsit érdekesebb és színesebb lett a történet, de még mindig sok az üresjárat.

1963-ban vagyunk, New Yorkban. Hogy Kennedy-t már lelőtték-e vagy sem, azt nem tudjuk, viszont ebben az évben indult a Malév első Európán kívüli járata, mégpedig Kairóba. A kettőben az is közös, hogy sem JFK, sem a Malév nincs már meg, továbbá történetünkhöz (egyelőre) egyiknek sincs semmi köze az égvilágon.

A reptéren egy mélynövésű kisfiú bámulja áhítattal az üvegen túl a repcsiket, az üvegen innen meg az elhaladó, felettébb snájdig pilótát. A backstage-ben a Pan Am légitársaság kék uniformisos utaskísérő kisasszonyait mérlegelik, mintha boxmeccs készülődne. De nem: az izgalom oka, hogy most indul a cég első sugárhajtásos utasszállítója Londonba. Egy fegyőr-stílussal megáldott, szoros kontyos főnöknő-szerűség vegzálja a lyányokat, hozzá téved oda az egyik csinosabb sztyuvi. Főszereplő-bemutatást sejtek, és lőn: a leányka még el sem tudja kezdeni, hogy mit akar Hitlerinától, az az asztalon fekvő Life magazin címlapjára bök szenvtelenül, hogy milyen jó kép – a borítón pedig a főszereplő-to-be légikisasszony mosolyog bájosan a Pan Am színeibe ruházkodva (egyébként a Life 1963-as évfolyamának címlapján egyszer sem volt a Pan Am légiutaskísérője, volt viszont mások mellett Shirley McLaine, Hitchkock, Nagy Sándor, a szovjet iskoláslány, a görög mitológia és persze JFK többször is).

A válaszom határozott nem. Arra, hiányozni fog-e. Ami hiányozni fog, az ilyen levelek: "nem tudom, feltűnt-e, de vera a kiválóan dokumentált előéletét tekintve fantasztikus megoldást választott fülbevaló gyanánt egy stilizált pöcs képében. gondoltam elküldöm, hátha beépíthető az infó." Be hát. Sőt, meg is mutatom:

Bemelegítésként - mert szükségünk van rá - akkor megosztanám a nagyérdeművel az új vellanybojlerünk műszaki leírásának kezdő sorait. "Ez a készülék nem alkalmazható olyan személy (beleértve a gyermekeket is), csökkentett testi, érzékszervi és mentális képességek, vagy annak hiánya tapasztalataikat és ismereteiket, hacsak nem kaptak felügyelete vagy utasítás érintő, a berendezés személy felelős biztonsági szempontból. Gyermekek felügyelni, hogy azok ne játssz a készüléken." A bojler felett lakó Magnézium Manóra (magnézium anód) ki se térek, pedig szívem szerint róla mesélnék. Jó, befejeztem, csak el kell kezdenem írni a Veráról. Balázs rögtön az öfi elején mutat valamit, á, csak az állást, 44-56 és felhívja a figyelmünket, időben még ott tartunk, hogy a kihi előtt.

Ace a szálloda edzőtermében fut helyben, azaz futópadon, ami azért valahol ugyanaz, haladni nem halad sehová, viszont kibaszottul le lehet izzadni. Azért van már ződhajnalban a szállodában, mert ott lakik, van neki egy fasza lakrésze odafent, és nem úgy, ahogy egy turistának, hanem örökbe, legalábbis ez a tippem. Ace nem sokáig szaladgál egyedül, megjön a felügyelőtisztje és hugyozni kell. Ez állandó program lesz, úgy látszik, de Ace ugyanazzal a rezignált arckifejezéssel fogadja a vegzálást, mint amivel a liftesfiút köszönti reggelente. Ja, és egyedül van az edzőteremben, mert megoldották. Ez már csak egy ilyen figura. Egy másik öreg csávóra ugrunk, a maga elé érthetetlenül mormoló Walterra, aki benevezi a csudalovat a negyedik futamba. A zsoké az alkesz csávó, Ronnie lesz.

Szerencsére vége a Novák család busójárásának. Ma nem a fiatalabbaké a főszerep, viszont a két macsó meg Szabi helyett láthatjuk a középkorú csajokat szurkálódni. A Berényik a lúzer András kivételével élvezik a helyzetet, Vilmos meg továbbra is peches. Az izgalmakat alant olvashatod.

A hawaii turisztikai hivatal hirdetésével kezdünk, strandoljunk a szigeteken. Tekintve a kinn honoló embertelen meteorológiai anomáliákat, részemről mehetünk. Finom átkötéssel a modern város széles sugárútján találjuk magunkat, szigorú szeretetű apuka ébreszti érintőképernyős, kép a képben kütyüjén kamasz fiacskáját. Nekem mondjuk nem infrastrukturális igényem a kütyü, de kétségkívül praktikus az elfoglalt felvágós apáknak. Az események váratlanul felgyorsulnak, marcona álarcosok rabolják el a Szigorú-szeretetűt. Holtak itt és ottan, masszív fémtáska apával együtt kámfor. Főcím!

Kezdésként egy kollégista lány piros felsőben és pink edzőcipőben futni indul, közben zenét hallgat. Befordul a fák közé, majd jól megtámadja valami. Sikolyok, vadállati morgás. Zsarupáros (egyikük a főszereplőnk, Nick Burkhardt) kedélyes beszélgetés közepette évődik a főhős nősülési szándékán, hiszen mikor máskor kapcsolódnánk be a történetbe, mint amikor éppen jegygyűrűt vásárol. Felfigyelnek egy csinos szőke nőre, de a szépség arca egyszer csak átalakul, vicsorító szörnypofává. Emberünk láthatóan nem tud mit kezdeni a tapasztalattal.

A futkosó lány tetemének helyszínelése közben szép nagy bakancsnyomot találnak. Ebből persze rögtön világossá válik, hogy nem egy vadállat intézte el, hanem egy másmilyen vadállat, majd emberünk megtalálja a lány lejátszóját, és abban természetesen még mindig az a szám szól, amit órákkal korábban hallgatott futkosás közben. Nagyon életszerű. Közben visszatérnek a rendőrségre, ahol újabb villantást kapunk el: megbilincselt, kevéssé szimpatikus gyanúsított arca változik szörnnyé, Nick pedig ugyanolyan tanácstalan arccal csodálkozik rá. Rém lassan kapcsol szegény.

Akik régóta várják már, hogy Juli mikor jön végre össze Attilával, azok fellélegezhetnek, ugyanis Nóra mai vallomása óriáslöketet adott az asszonynak ahhoz, hogy elmenjen a konferenciára, és lelkifurdalás nélkül szexeljen egy hétvégén át. Figyeljétek csak meg. Tuti ez lesz.

Mindenekelőtt szeretnék óva inteni a Megasztár Facebook oldalának a követésétől (én szorgalomból megtettem), mert az adás ELŐTT egész nap az aznap esti adás versenyzőinek miniéletrajzaival szanaszét spammelték a falamat. Rohadtul idegesítő, majd este megnézem a műsort, addig nem kell, hogy ezzel borzolják az idegeimet, köszi, és már nyomtam is az unlike gombot, így jártak. (adás UTÁN talán még releváns is lenne a dolog, csak jelzem) Nézzük végre azt a második válogatót ezek után. Még mindig minimumra szorítva a Bikicsunáj-kategória, amiért meglehetősen hálás vagyok, mert én olyan régimódi vagyok, hogy egy tehetségkutatóban tehetséget akarok hallani, nem önkritikahiányos szerencsétleneket, amint blamálják magukat ország-világ előtt, főleg úgy, hogy általában 1%, ami tényleg vicces. Főcím ugyanaz, mentor, ó bocsánat zsűri imidzs-szpotok ugyanazok, most veszem csak észre, Bereczki milyen jackós mozdulatokkal nyomul a sajátján, ezt gyerekkora óta szorgalmasan gyakorolja tükör előtt, az biztos.

Érkezik az első versenyző kisfilmmel és felhajtással, továbbjutó lesz, erre már most fogadni lehet. Horváth István egy eccerű gyerek, énekelni még nem hallottam, de beszélni ne engedjék, könyörgöm, vagy olyankor kapcsolják ki a mikrofonját, azzal tesznek csak vele jót. Mariann próbál vele beszélgetést kezdeményezni, sikertelenül, hagyjuk is ezt, szóljon a dal. Bon Jovi: Livin’ On A Prayert hozott mára a nép egyszerű gyermeke, és kellemes meglepetésként egész egyedien valósítja meg, nem is hamis, összességében fogyasztható a dolog. Bereczki szétveri a gombot vagy két sor után, ezzel megnyitja rögtön anyu könnycsatornáit a backstage-ben. Többiek is csatlakoznak, Bereczki valami miatt nagyon lelkes, Bochi még ellenáll, és inkább beszáll énekelgetni, pedig itt nem így kell tetszést nyilvánítani, hanem a zöld gomb határozott megnyomásával, nem mondták ezt el nekik elégszer? Na a végére csak megvan a negyedik szavazat is, lehet keresni beszédtanárt, mert a srác továbbjut, ami ugye automatikusan a legjobb 24-be való kerülést jelenti a hatodik Megasztárban.