Mivel nagy erőkkel folyik a blog felturbózása, bevállaltam a Merlin folytatását. Remélem, vannak az olvasók között rajongók, akik miatt érdemes lesz írnom. Szerintem ez egy remek sorozat, még ha más szemszögből is mutatja be a legendát, ahogy ismerjük. Szóval bátran felejtsünk el mindent, amit a mondakörből tudunk – na jó, ne teljesen mindent, de ne csodálkozzunk, ha szinte minden másképp lesz a sorozat világában. Emellett jól szórakozhatunk az izgalmas és vicces történeteken. Mivel eddig csak négy epizódról készült hogyvolt, az ötödiktől folytatom.

Ez alkalommal elég egyértelmű címet kapunk, és ki ne ismerné Lancelotot, a Kerekasztal Lovagjainak egyikét. Az említett szervezet azonban történetünk idején még nem létezett, hiszen Arthur sem volt még király, tehát egy valamivel fiatalabb Lancelottal találkozhatunk ebben az epizódban.

Merlin olyan érdeklődéssel szedi a gombát, mint egy óvodás gyerek, mikor hirtelen megtámadja egy griff. Elég félelmetes dögről van szó, elvégre nagy meg minden, és biztos Merlin se látott még ilyet, max. a varázskönyvekben. Szerencsére felbukkan Lancelot, és megmenti. Otthon Gaius ápolja a sérült srácot, Uther és Arthur pedig elindulnak megkeresni a királyságot veszélyeztető szörnyűséges fenevadat. Mármint ez Uther véleménye.

Lancelot eközben elmeséli Merlinnek, hogy mindig is Camelotba akart menni, hogy lovag legyen. Ezután Arthur lovagbemutatót tart, ahol az ellene csápoló szerencsétlenek egyikének sincs esélye. Merlin beajánlja Lancelotot, Arthur megengedi, hogy magával hozza, de csak ha nemesi származású, különben nem lehet lovag. Na persze itt a bibi: Lancelot nem nemes. Azért micsoda hátrányos megkülönböztetés ez, hogy a szegény emberből nem lehet lovag, így hát Lancelot cselhez folyamodik, kiadja magát nemesnek. Merlin keres is neki valami kevéssé ismert címert a könyvtárban, varázslattal lemásolja, és már kész is a fedősztori.

Lovagi tornára persze páncél is kell, Gwen méretet vesz Lancelotról, mármint mérőszalaggal, meg a szemével is méricskéli. Kicsit se kínos a szitu, főleg, hogy Merlin is jelen van, Gwen meg mindenféle elképzelhető helyen körbemérőszalagozza, de hát így készülnek a páncélok. Lancelot meg is pendíti a Gwen-témát, jó a csaj, jártok? Á nem, nyugtatja meg Merlin, a tiéd lehet, irány a lovagi torna. Arthur méltó üdvözlésben részesíti Lancelotot, beszól neki, megüti, majd elküldi istállót takarítani. Merlin biztatóan mutatja: minden rendben, velem is így kezdte.

Gaius dicsérgeti Merlint, közben megérkezik Lancelot, miután végzett az istállóban. Na, itt meg mi folyik, néz mogorván Gaius, de Merlin szépen bevallja, mi történt, hogy történt, és miért. Lecseszheti, de ő csak segíteni akart. Úgy tűnik, Arthur máris beijedt, hogy Lancelot jobb lovag lehet nála, mert folyton piszkálja és párbajokra hívja ki - elsőként bottal ütik-verik egymást. Szerencsére jól megy neki. Ekkor azonban megszólalnak a harangok, megjött a griff, hogy bosszút álljon az őt legyilkolni akaró népen. Arthur máris csatarendbe állítja lovagjait, Lancelotot pedig egy végső próbának veti alá. Jól harcol, ha nem is nemes, Arthur mégis kiüti - aztán kap egy nagy tökönrúgást. Lancelot pedig egy vállveregetést - Uther kardjával.

Uther persze elrontja a partit, ő ugyanis mindenkit ismer, beleértve Lancelot állítólagos apját is, akinek négy fia van - Lancelot azt mondja, ő az ötödik. Hát, ez a kutatás nem volt valami részletekbe menő. Arthur is haverkodik Lancelottal, csajokról dumálnak. Merlin meg Gwennel arról, melyik pasi jön be neki jobban. Miután mindenkit kielemeztek, Arthur kezdeményezi, hogy igyanak az új haverra. Naná, hogy csak addig haver, amíg gazdag. Uther, miután rájön a cselre, bebörtönzi Lancelotot, akit Merlin próbál kiszabadítani. Közben Gaius utánanéz a griffnek, vajon hogy lehet legyőzni, a lovagok pedig hiába küzdenek ellene, bár fáklyákkal sikerül távol tartani.

Uther persze nem hagyja ennyiben, a griff már régóta fenyegeti a királyságot, muszáj tenni valamit ellene. Gaius elmondja, hogy mágikus lényről van szó, ami persze Uthernek nem tetszik. Arthur szerint is Gaiusnak van igaza, hiszen a fegyverek semmit nem értek. Uther azonban ragaszkodik hozzá, hogy ki kell nyírni a dögöt. Más megoldás nincs, Merlinnek kell közbelépni. Persze neki nem tetszik, hogy minden krízishelyzetben ugráltatják, de hát ez van. Gaius még nyal neki egy sort, te vagy nekem a legkedvesebb, Merlin, satöbbi, pedig még csak 5 epizód óta ismerjük egymást. Na jó, legyen, Merlin elvállalja a dolgot.

Arthur addig is levezeti a feszültséget Lanceloton, de aztán kiabálás helyett inkább megpróbálják kitalálni, mit tegyenek. Arthur szabadon engedi Lancelotot, tűnjön el, mielőtt még több bajt csinál, vagy a király valahogy rákeni, hogy ő szabadította rájuk a griffet. Gaius közben kikeresi a megfelelő varázslatot. Lancelot elbúcsúzik Gwentől, lépnie kell, sajnos most nem flörtölgethetnek tovább. A lovagok elindulnak az erdőbe, Merlin gyakorolja a varázslatot, de nem megy neki. Gwen megérkezik a hírrel, hogy Lancelot a griff legyőzésére indult. Merlin vele akar menni, talán ez az egyetlen lehetőség.

Megjelenik a griff, még mindig nagyon mérges, Lancelot egy nagy dárdával, Merlin pedig a varázsigével próbálkozik. Ez már hatásos. Arthur közben magához tér, Lancelotot dicséri a győzelemért, Gaius pedig Merlint. Arthur hazamegy a faternak is bejelenteni, hogy minden oké, de nem ő volt az ügyes. Uther még mindig nagyon pipa Lancelotra, meg Arthurra is, mert kiengedte a börtönből. Arthurnak sokkal jobban mennek ezek a lovagi erények, mint Uthernek. Szerinte Lancelotot vissza kéne venni lovagnak, de Uther szerint szó se lehet róla, mivel megszegte a törvényt. Lancelot közli Utherrel, hogy lelép, talán majd máskor. Arthur nem örül, hogy elmegy, mert jól összehaverkodtak, de reméljük - a legendát ismerve -, hogy feltűnik még a jövőben a hős lovag. Gwen is hiányolni fogja, főleg ő.