A gyilok által írt levelet a főhadiszálláson megjelent grafológus elemzi, aki megállapítja, hogy ezt az írásképet nem olyan régen vezették be az amcsi iskolai oktatásban, ergo az elkövető 24 és 35 év közötti lehet (feltételezve, hogy elvégezte az iskolát). Plusz az Isaacson tesók rájöttek, hogy a borítékon ugyanaz az ujjlenyomat található meg, mint amit a Zweig-ikrek kihantolása után a fiú zsebóráján találtak. Bizonyított tehát ami eddig is sejthető volt: az ikreket és a Santorelli fiút ugyanaz a személy gyilkolta meg.
Laszlo felírt néhány jellemző fordulatot a levélből, a csapat erről és az elkövetés módjáról beszélget. Azt már korábban is feltételezték, hogy a gyilkosságokkal és az utána elvégzett rituálékkal olyasmit él át újra és újra, ami egykor vele is megesett. Sara feltételezi, ha még fiúként élte át mindezt, akkor az egyik szülő hatása lehet a tettei mögött – az apja, de akár az anyja is lehetett aki gyerekként bántalmazta. A doki erre feleselni kezd, kiabálásig heregelve magát, szerinte ugyanis csakis az apa lehet a bántalmazó. Az oké, hogy hősünk nem egy cukorfalat, ezt eddig is tudtuk, de fél fülemet rá, hogy extra oka van, amiért ezen a feltételezésen ennyire feldühödött.