Előzőleg történtek: megtalállak, alma, Henri, beájulás. Ezek közül most a „megtalállak" egyik szereplőjével nyitunk: a Herecegh töri a zárat egy nagy kővel és kicsiny sikerrel. Hamarosan martalócok jönnek, a Herecegh pedig ismeretlen erőtől áthatva elintézi őket, csakhogy újabb két fekete vitéz jelenik meg a folyosón. Az egyik keményen ráfogja az íját, ám ahelyett, hogy leterítené a szökevényt, szíven lövi a hátul álló katonát. Erre még a Herecegh is meglepődik, de még én is, amikor leveszi a sisakot és ott áll előttünk a jó öreg Síró Vadász... Kioldozza, felfegyverzi, útbaigazítja és sok szerencsét kíván, ennyit tud segíteni. Boy-power!

Roger hívja a nőjét, hogy jól bemártsa a sorstársakat és kiteregesse a szaros lepedőt, mit is mondtak a fiúk tegnap este a szivarszobában. Hát Bébi aszondták Jionninak, hogy csúnyán letámadtad a babavárón, merthogy állításod szerint: szarba sem veszi a terhes feleségét és így tovább, bla bla bla. Egy szó, mint száz, Jwoww-t úgy lebasszák, mint a pöngős malacot, amiért Jionni háta mögött áskálódik. A csajszikám kérdőre vonja a tenyészbikákat, hogy így volt-e, mire ők: így biza. Na, akkor ő felhívja távrecsegőn Jionnit. Jaj, anyám borogass. Jöhet is a hebegés habogás, de hát én minden hétvégén ott vagyok Snookival, csak ti nem látjátok, vágás?! Jaaa, hát ezt Snooki pont elfelejtette mondani, hogy amúgy minden hétvégén enyelegtek. Na, ugye, hogy akkor fogd be a pofádat de rettentő girtelen! Jwoww ég, mint a rongy, amiért megkeverte a szart, de hát te csináltad magadnak a hülyeséget anyám!

George kicsit kiveri a hisztit, hogy Elijah összepinázta a pimpilőjét, hisz elvégre a csávó meleg, vagy mifene. Hiába a hebegés habogás, felőle akár meg is baszódhat – csak ne az ő szívszerelme Elijah által – a kis Marnie. George egész egyszerűen kiadja a kis napsugár útját, mert hiába volt kókadt a lőcse Elijahnak, mint a rohadt padlizsán, meg három löketnél tovább úgysem tartott, George akkor sem akar ilyen bonyi kapcsolatba keveredni. Eközben Hannah vígan ugribugrizik a szobájában, mert ugye minek személyi edző, ha tudjuk mi az a Youtube.

Adam megírja a világ legdepressziósabb lemezét, aminek fényében a RadioHead elmehet a picsába. Ezeket a kis világvége témájú dalokat és egy szál gitár hangszerelésben levezényelt videoklipeket nézve szakad, illetve tanácskozik a Hannah és Elijah duó, hogy Adam vajon szerelmes pszichopata, vagy inkább olyan gyilkolós pszichopata-e? Nos, ez az a kérdéskör, amiben nincs jó válasz, ugyanis mindenképpen a szoppendáré van. Hannah újfent a csoki egy más állagára, mint pigmentekben mérve is bukni kezdett. Innen hát az új faszi, de persze, hogy nem fenékig zsírosbödön az élet. Elijah valamiért a csávó vallását forszírozza, aminek hála Hannah életébe is bekúszik a republikánus kontra demokrata konflikt. De ki nem szarja le igazából?!

Scott és George már három hete cellázik Ghánában, de az arany nem annyira akarja kidobni magát a földből, meg ők se nagyon serénykednek bemocskolni a kezüket, eltekintve a múltkori sefteléstől. Egy maroknyi földet nem forgattak még meg, szóval nem ártana kevesebbet pofázni és többet dolgozni. Kimennek a földjükre, ahol beröffentik a motort, de persze, hogy valami gebasz van. Erölködik a motor, így a minden oké kérdésre nemleges válasz érkezik és mivel a szerelőt is csak kölcsönbe kapták, ne várjuk, hogy összetöri magát a nagy iparkodásban. A benzincső lesz a ludas. Aztán a szaki inkább a légkompresszorra kezd el gyanakodni, ami sokkal nagyobb szopó.

Embereink felhívják az otthon ragadt szerelőjüket,Trevist, aki köszöni szépen jól van. A zseniknek csak most esett le, hogy szerelő nélkül kevésbé fasza és zökkenőmentes a meló, úgyhogy Travisre nagyobb szükség van, mint az otthon maradt, elapátlanodott gyerekeknek némi zsebpénzre. Travis kicsit húzza a száját, mert hát a meló az csak-csak büdös, de jó pénzért bármit, úgyhogy benne van a dologban. Ezek a zsenik még dobszitálót sem vettek, ami nélkül nemhogy nehéz, konkrétan lehetetlen aranyat szitálni.  A csávók 11 hónapja elrejtettek egy dobszitát, ami azért lássuk be nem egy buliba menet, a bokorba eldugott kétliteres koccintós. Csakhogy az eső kicsit elmosta a bulit, úgyhogy most a változatosság kedvéért várniuk kell.

Két éve került adásba az Éden hotel, az újkori magyar tévézés egyik legjobb realityje, aminek sem a menetébe, sem a kimenetelébe nem szóltak bele a nézői sms-ek, a játékosok egymás között döntötték el, kivel tolnak ki az adott pillanatban és hagyják pár nélkül, azaz zavarják haza a kolumbiai édenkertből. A Viasat elkezdte ismételni az első évadot, mi meg előkaptuk a klasszikus hogyvoltokat, tessék kommentelni az adás alatt és után, ingyen van.

Azért nem lehet könnyű az Éden hotel összefoglalókat készítő brigádjának sem, mert abból, hogy Levi széthányja a hotelt Niki meg többet mutogatja a csöcseit, mint egy pornószínésznő főmunkaidőben, nem nagyon lehet összerakni egy videós hogyvoltot. Na jó, kavarás is van, amit már nem is nagyon lehet követni, éppen ezért nem próbálom meg felidézni, hogy ki kinek mit hazudott, mert minek.

Remélem, Rómeónak van érvényes társadalombiztosítása, különben feltételezhetően elszenvedett agyrázkódása sokba kerülhet az ő kedves Pádréjának. A harcos Bodzás klán igen csúnyán felsült a még harcosabb negyvenkilós ügyféllel szemben, de várjuk ki a végét, ugye. A narrátor tájékoztatója alatt madártávlatból szemléljük Árnyasfalvát, ennyit az előjátékról.

Regina és Henri fehér karfiolrózsákkal tálalt vörös húscafatokat esznek, és farkasszemeznek. Csengetnek, Emma az. Nem úgy volt, hogy ellógtak a városból a múlt rész végén? Emma azt mondja, nem a fiúért jött, hanem Reginaért. Regina hátranéz a fiúra, de már nincs ott. Mire visszafordul, teljes Storybrooke néz vele farkasszemet. Megrémülök az arcoktól. Henri megjelenik kötéllel, aztán látjuk, hogy a helybeliek ordítozva egy olyan almafához kötözik... ami az utca közepén nőtt ki. Emma leszakít egy fekete almát róla, és kifacsarja. Aztán előkerül egy kard, Henri sem védi meg őt, de a suhintás pillanatában felébred. Na, ideje is volt, látszott hogy kamu, a fél színészgárda elröhögte a jelenetet.

Nincs éppen szezonja a régi, jó történetmesélős pornónak, a world wide web tele azokkal a videókkal, amikben nemhogy kontextus, de még csak magyarázat sincs. Jön a csaj, be sem mutatkozik, csak letérdel és felkínálja sorban az összes testnyílását. Nem tudjuk meg, hogy honnan jött, mik a motivációi, és amúgy is miért kezd el olyan asztmatikusan lihegni, amikor a kamera mögött álló ismeretlen azt mondja neki, hogy szuka.

Pedig a párbeszéd a történetmesélős pornóban az előjáték része, bemutatja ugye azt a csudálatos világot, ahol minden beszélgetés ugyanúgy ér véget. Igen, egy irgalmatlan keféléssel. A tévészerelő nem az LCD-panelt bütyköli meg, hanem a d-kosaras háztartásbelit, a titkárnő pedig nem a körmét polírozza naphosszat, hanem a főnök úr péniszét.

“A cselekmény és az akció aránya a titok” - mondaná a filmesztéta, miközben zavartan matat kordnadrágja sliccével. Mert ugye, ha izgalmas történetre vágynánk, akkor akciófilmet néznénk nagy fegyverekkel és autós üldözéssel, ha meg a karakterek, meg a jellemábrázolás érdekelne minket, hát inkább egy svéd művészfilmet indítanánk el. De mi pornót akarunk némi díszlettel és jelmezzel.

Kezdésként egy kihalt éjszakai autóúton siklik végig a kamera, a fényszórók sebesen pásztázzák az aszfaltot. Kicsit a Lost Highway indítására emlékeztetnek a kezdő képsorok, csak közben nem David Bowie búgja a fülünkbe, hogy mennyire szét van esve, hanem Ted-apu. Persze ő kicsit máshogy fogalmazza meg: Az élet olyan, mint egy út az éjszakában, nem tudod, mi jön a következő kanyarban, szabad vagy, élvezed a sebességet, aztán egyszer csak váratlanul 28 éves leszel. Nem kis trauma ez, mondom, hogy a zilált lelkiállapot beszél Tedből is. Itt véget is ér a párhuzam David Lynch filmjével, szerencsére, mert ha mondjuk egy őrült szaxofonszóló a folytatás Marshall előadásában, akkor rögtön villát dugok a kenyérpirítóba. Ehelyett Ted szülinapja a téma, közös ünneplés a bárban, ahol valamilyen érthetetlen oknál fogva mindenki idétlen csákót húzott a fejébe, hátha ezzel fogják feldobni a bohócsipka és korona keverékében pompázó ünnepelt hangulatát. Hát nem.

Reggel van, Carter a fiát hozta iskolába. A fiú bemegy a suliba, Carternek pedig csörög a telefonja. Kolléganője keresi, jó híre van. Azok a bankszámlák, amik Eliashoz köthetők, ma reggelre kiürültek, pedig 4 millió dollár volt rajta. Helyzet van, Carter indul is. John érkezik az irodába. Főncsi megjegyzi, hogy késett, de az okára John nem ad rendes választ. Remélem nővel volt. Sűrű napjuk lesz, öt szám érkezett. Ez rekordtermés. Pláne, ha megnézzük kik az alanyok. Ők ugyanis az öt fő maffiagóré: Basile, Caparelli, Zambrano, Grifoni és Moretti törvényes fia. Ez nem jelenthet mást, minthogy Elias leszámolásra készül ellenük.