Az amatőr szexfilmben nem az a jó, hogy ott a bizsergető érzés, hogy bármikor megpillanthatjuk a szomszéd lányt, abban a pólóban, amiben a szemetet viszi le, de persze a susogós, lila melegítő nadrág nélkül. Még csak nem is az a megkapó, hogy a szokásos, ízléstelen Győzike-villára hajazó enteriőrök helyett Ikea-konyhákban rendezik le a lányokat, akik negyven centis arany pornócipellők helyett fehér bokazokniban nyomják. Nem, az amatőr szexfilmekben az a legjobb, hogy nincs túljátszott nyöszörgés, elnagyolt ajakharapdálás és amúgy is, a női szereplők nem tesznek úgy, mintha már attól orgazmusok lenne, hogy a kamera rájuk zoomol. Valódi érzelmek, remegő kamera, és életlen közelik.
És hogy mitől lesz görög egy amatőr szexfilm? Nem, nem tógában tosznak benne, és nem próbálnak fel egy amforát sem az üresjáratokban. Nem, nem a gazdasági válságban munkanélkülivé vált óvónők kapnak el a nyugdíjuk reálértékének nagy részét elvesztő, kényszernyugdíjazott tűzoltókat, és nem, még görög joghurt sincs benne. Egyszerűen görögül beszélnek a majdnem két órás filmet, amitől olyan érzés nézni, mint egyszeri amerikai egyetemistának, amikor a haverokkal berakják a Budapest Gangbang 4-et a házimoziba. Szépen a csajok, meg lelkesek, de mégis miért beszélnek klingonul?