A The Lost Room egy 3 részes misztikus minisorozat, részenként másfél óra, ezért egy részt két részletben kaptok, csütörtökön és vasárnap. A comment.comon is volt poszt róla 2007 nyarán, tessék elolvasni, ha még nem történt meg.

Biznicbe csöppenünk egy zálogházban, nagy táskában kicsi kulcs egy 10-es számmal rajta. A vevő összeszerel egy ajtót, ki akarja próbálni a kulcsot, benyit vele az ajtón, ami ott áll a semmiben és lám, valami van a túloldalon, amit mi nem látunk, de fényes. Felhívja a főnökét, hogy igen, ez az a kulcs, amire a főnök 2 millió dollárt átutal hirtelen az eladónak. Ekkor érkezik a mi Menyét geciemberünk, marcona puskás fickókkal a háttérben, tollát kattintgatva, hogy az a kulcs hozzá tartozik, hoci vissza ide. A vevő természetesen nem akarja odaadni, mire Menyét beledöfi a tollat a nyakába. A következő képkockákon csak villódzást látunk, aztán jön Joe Miller a főhős és a társa, akik zsaruk és felderítik a helyszínt, ahol két megsült hullát találnak. Nos, ez a toll ezt teszi, meggrillezi az embereket.

Mivel olyan sorozatról lesz hogyvolt, amit már leadtak, de épp nem vetítenek, készítettem egy ki kicsoda tablót, hogy képbe kerüljünk és hogy az is értse a hogyvoltokat aki még esetleg nem látta.

A 10-es szoba és Joe Miller a kulcsos ember, főhős

Anna Miller, Joe lánya és Karl Kreutzfeld, a zakkant milliomos főgenya, tárgy gyűjtő

Jennifer Bloom, a Légióhoz tartozik, Joe segítője lesz és a bájos Menyét névre hallgató tárgy vadászó geciember, tolla van neki, ami csúnya dolgokra képes

Dr. Martin Ruber alias Ruby, Joe munkatársa, aki beleőrül a tárgyakba és Wally Jabrowski, a buszjegyes ember

Itt pedig álljon a The Lost Room trailere és a főcím videón.

Miközben lepuffantanak egy feldühödött férjet, Starkéknál áll a bál, mert a jó öreg Sebastian a múltkori epizód Wayne-je miatt a szokottnál is keményebb feltételekkel engedi csak el otthonról Julie-t. Az egyik ilyen, hogy Isaac elkíséri még a mosdóba is, hiszen ettől a Wayne-től bármi kitelik… Na de a hetiügy érdekesebb, már csak azért is, mert egy kommentelőnknek hála már tudjuk, mikor tér vissza Wayne – és az nem ez az epizód.

Az áldozat Brandon Crawford, helyi gazdagcsávó, akinek nem sok rajongója akadt a városban; az ügyészség is többször vizsgálódott nála, de egyszer sem sikerült megfogni, pedig. A fia tizenhat éves, a második felesége múlt hónapban költözött ki, a házban behatolásnak semmi nyoma. Nem úgy tűnik, mintha Starkot megrázná a dolog, neki sem lehetett kedvence a fickó. Az egyik legfőbb gyanúsított persze a már kiköltözött, de még nem ex feleség, akinek érdekében állt volna működtetni ezt a házasságot, mert amíg nem jutottak túl az ötödik házassági évfordulón, addig egy fityinget sem láthat a vagyonból.

Aki unta a Shitter érát, és nem élvezte kimondottan a múlt heti 40 perces filozófia szemináriumot, annak jól fog esni ez a rész, mert igazi old school House epizódot kapunk. Diagnózissal, félre-diagnosztizálással, házkutatással, klinikával, fogadással, közepesen véresen, ahogy szeretjük, desszertnek jó adag tipikus House humorral, fogyasszuk egészséggel. Hetibeteg egy tizenéves srác, aki éppen a klasszikus hátsó üléses elfoglaltságot űzi barátnőjével, amikor elakad a lélegzete, és nem a csaj melltartójától, amit egyébként pont abban a pillanatban villant meg. A dolog komolyabb, leáll a légzése, kis pánikolás után irány House és csapata. House-t persze szokás szerint a hetibeteg az utolsó, ami foglalkoztatja. Mután Shitter kilépett az életéből, ismét túl sok a szabadideje, most éppen elhatározta, hogy visszaszerzi a parkolóhelyét, amit Cuddy galád módon elvett tőle, és átadott valami tolószékes senkiházi dokinak, hogy merészelte?!

Foreman már egy csomó tesztet elvégzett a hetibetegen reggeli előtt, Chase és Cameron meg csak kajál, szerintem Csésze nem akarta a csini mellényét mindenféle undorító testnedvekkel bemocskolni. House felveszi az esetet, Foremant munkára fogja, Chase-t és Cameront elküldi házkutatni, hogy ne unatkozzanak, ő meg megy, hogy lezaravja a Bot kontra Tolószék meccs első menetét. Kimondhatatlanul izgulok. Naná, hogy Dr. Tolószék (aki amúgy nő és talpraesettségért nem megy a szomszédba) rövid úton elküldi a halál nemiszervére dokinkat. Mutogathatja neki a botját, ahogy akarja, és vághat hozzá olyan elszánt képet, amilyet akar, ezt a dokinénit nem hatja meg. Érdemes lesz próbálkozni Főnöknéninél, lássuk, vele mire jut.

Na, kérem szépen, most tessék felkötni a gatyát, mert egyrészt elkezdődik a tévétörténelem akár legerősebb évadbefejezésének is tekinthető etap, azaz a Lost harmadik évadának utolsó négy epizódja, másrészt jövő héten NEM szerdán jön vissza kedvenc sorozatunk, hanem kedden, de HÁROM résszel, 21:15-től éjfélig a szigeten leszünk, nekem meg le fog szakadni a kezem, mire megírom a hogyvótokat. Ez a rész ismét a hagyomásnyos formátumot követi, azaz van nekünk egy szálunk az ádörökkel és Lokkbácsival, egy másik a Parti Népséggel, és ott a flessbekk is, ami ebben az esetben Bené, áldja meg az öszes ismert istenség az epizód íróit (Elizabeth Sarnoff és Drew Goddard). Ettől függetlenül haladjunk ismét az epizód nyomán, előre szólok, hosszú lesz.

Flessbekkel nyitunk, mégpedig a katartikus, és kissé félelmetes variációból: egy nő szül éppen egy első látásra simán meseerdőnek tűnő rengetegben, a feltételezett fater Dammit, push! kiáltással instruálja, kösz bazmeg, áll a nő arcán, majd ha te vagy soron, akkor káromkodjál. Egyelőre nem lehet tudni, hogy Emilynek miért pont a semmi közepén kell megszülnie a gyereket, aki fiú mellesleg, és jól van, sír, meg minden. Anyu ezzel szemben már annyira nincs jól, sőt, közli Rogerrel, hogy fáj, majd elalél. Fater kiszalad az erdőből, kezében a nő és a gyerek, egy kocsi megáll (nem a szigeten vagyunk tehát), anyu még annyit elmond, hogy a gyerek neve legyen Benjamin, és meghal.

A lányok bulizni indulnak a szomszédokhoz, de Nagytesónak nem sok kedve van, szokás szerint Phoebe az, aki erőlteti, hogy menjenek, hiszen bulizni sohasem késő. Közben figyeli őket egy világító szemű kutya. A buliban próbálnak vegyülni, bájolognak az új szomszédokkal. A bulin feltűnik Andy Tudo (az Okkultabb nyomozó) is, Phoebe hívására. A kishugi próbálkozik kerítőnőt játszani, rendberakni Prue szerelmi életét. Ez sem, mint szinte semmi, amit Phoebe csinál, nem tetszik Pruenak, le is lép a buliból, de ahelyett, hogy nyugodtan aludni térne, felhúzza magát, hogy valamelyik testvére (csakis Phoebe lehetett) ismét nyitva hagyta az ajtót. Az izzó szemű kutya már bent várja a házban a hazatérő nagynővért, aki idegesen kihátrál az otthonából.

Tengerpartos-naplementés, Kaliforniában játszódó tinisorozat? Ez már nem kezdődhet jól, gondolhatnánk - és mekkorát tévednénk. Az arcpirítóan fiatal Josh Schwartz sorozatkreátor olyan jól kapta el a karaktereket, illetve az egész életérzést, hogy ezt a nem túl újszerű alaptémát négy évadon át mesélhette nekünk. Talán annak köszönhető a siker, hogy a fiatal alkotók sok saját élményt is belevihettek a sztoriba, és ezáltal hitelesebbé tették? Vagy annak, hogy a felnőtt karakterek is a fiatalokéhoz mérhető mennyiségű és minőségű sztorit kaptak maguknak? Derítsük ki együtt.

Éjszaka csöppenünk a történések közepébe. Valami nagyon lepattant környéken egy hasonlóképp leharcolt kocsit lop el éppen egy Tray nevű ifjú pszichopata, mintegy nagylelkűen megosztva tudását riadt öcsikéjével, Ryannel. Még a kocsiba se ülnek be, mikor felbőg a rendőrsziréna, és máris tele a pelus, legalábbis ami Ryant illeti: Tray az idióták magabiztosságával vezényli le és veszíti el a versenyfutást a rendőrökkel. Hősünk, Ryan beszélőn: kirendelt védője másik hősünk, egyben személyes példaképem, Sandy Cohen (Peter Gallagher). Kóstolgatják egymást, Sandy nem tudja, hogy az ügyvéd, a tanárbácsi vagy a lelkész szerepét játssza, Ryan meg kamaszmódra hol keménykedni, hol okoskodni próbál, de ő sem biztos benne, hogy jól áll-e neki valamelyik is, mi meg tudjuk, hogy nem. Bár, mint megtudjuk, a próbafelvételije 98%-os volt, ami biztos annyira sok, hogy még a bűnügyi aktájába is belekívánkozik.

A rész, amelyben három szereplőnek is szembe kell néznie önmagával, és még az evésbe sem lehet menekülni. Tony a hűtlenkedéssel, AJ apja árnyékával, Vito pedig a melegségével birkózik, néha szó szerint is.

Tony visszatért a nyeregbe! Vagyis végre teljes életet él, Carmelát teszi boldoggá épp a hitvesi ágyban. Bár a feleség egy kicsit aggódik a műtéti heg miatt. Aztán AJ is megzavarja őket az aktus utáni enyelgésben, mert nekiáll dobolni. Persze nem is ő dobol, hanem azok a fekák, akiknek el akarja adni a felszerelését. Igaz, hogy az apjától kapta a cuccot, de hát kell a pénz,dobolni meg kb. csak egy hétig akart komolyan. A zsebpénze egy részét biztos fodrászra költötte, mert rövidebb a haja, mint a múltkor. A szokásos üvöltözés után (Miért nem jársz iskolába – Keress magadnak jobb munkát – Hagyjatok békén) AJ balra el, a szülők meg csak bámulnak egymásra, vajon hol rontották el. Vitó New Hampshireben tágra nyílt szemekkel bámul egy égő házat, ja, nem is, inkább az izmos tűzoltókat, közülük is leginkább azt a bajszos önkéntest, akinek a kávézójában szokott reggelizni. Na persze nem elég, hogy ő a legcsinibb (mármint Vitó szemében), de a legnagyobb hős is ő, beront az égő házba, és gyermekkel a karján tér vissza, a kisvárosi lakosok spontán tapsvihara közepette. Tony és AJ hajókáznak, AJ-nek most megint hosszú a haja, így jár az a sorozat, ahol több rész hajós jeleneteit egyszerre veszik fel, aztán közben a színész elmegy a fodrászhoz. De ezen ne akadjunk fel, apa és fia megbeszélik, hogy Jun bácsi miatt AJ ne aggódjon, ne foglalkozzon vele egy percig sem.

Évadzáró epizódhoz érkeztünk, a gonosz Derevkó összeállt Arvinbátyámmal, építettek egy baszom nagy vörös labdát Rambaldi cuccokból, ami egy orosz város felett lebegve a népre a frászt hozza. Ja, és KémMuter él, mert KémFater csak a klónját nyírta ki. És Lena Olin egy istennő, csak a miheztartás végett. Ott folytatjuk, ahol abbahagytuk: a csapat (mert egy világmegváltáshoz elég egy Vaughn, egy Derevkó, egy KémFater, meg két csaj) kiugrik a rettegésben tartott város felett ernyővel, és zuhannak a nagy piros labda felé.

A megérkezés zökkenőmentes, de az utcák kihaltak, mintha a Resident Evilt forgatnák pont itt, millió hulla, vér, autók összetörve, a várt felmentő sereg meg sehol, pedig várják őket. A ruszkik továbbra is atomot akarnak dobni a városra, két óra van hátra. Syd jő, megvan a mentőcsapat jeladója - közben otthon Marshall majd betör a ruszkik műholdas rendszerébe, és így időt nyernek. Elena és Arvinbácsi megtudja, hogy a cucc működik, és az is kiderül, hogy KicsiSyd majd csinálni fig valamit, vaddöfakk? Megvan a felmentő sereg jeladója, egy leszakadt kézen vigyorog, mi lesz itt, Haláli Hullák Hajnala?

Sajnos az epizód címét a Viasattól nem sikerült időben beszerezni, dolgozunk rajta (a szerk.) Orion hercegnővel kezdünk, aki nem más, mint az elnöknő legkisebb gyermeke, Amy. Halloweenre készül a kishölgy, ezért a híró-jelmez, ami később még fontos lesz majd. A gyerekek indulnak a suliba, apu és anyu is búcsúzkodnak, mert mindenkettőjükre sok fontos és testhez álló feladat vár. Anyu például ma mutatja be az új nemzetbiztonsági tanácsadóját, Anthony Prado-t a sajtónak és a munkatársainak, apu meg Baltimore-ba megy, nyilván a nagy nemzeti porcelán puncsos tál kiállításra, vagy valami ilyesmi.

Úgy tűnik, az új nemzetbiztonsági tanácsadó tanácsaira máris szükség lehet, hiszen már a bemutatása közben tájékoztatják az elnöknőt arról, hogy a kanadai határon elfogtak egy terroristát, aki egy autónyi robbanószerrel próbált belépni az országba. Egy általános iskolát akart felrobbantani másnap, szóval először nagy az öröm, hogy lefülelték, de miután kiderül, hogy melyik sejt tagja, egyből lehervad a fontos emberek arcáról a mosoly. Ez a sejt ugyanis mindig több fronton támad egyszerre, vagyis holnapra több robbantás is várható, de a célpontokról illetve a további merénylőkről természetesen senki nem tud semmit. Illetve az elfogott terrorista biztosan tud, de ő meg érthető okokból nem kíván nyilatkozni. Na, akkor ma nyilván a terrorizmus lesz a központi, megoldásra váró probléma. Tisztára, mint Ház dokinál, csak itt nem heti beteg, hanem heti államügy van a középpontban.