Ian felesége, Jane egy hét alatt a proszektúrától a ravatalozóig jutott. Az ön- és Murphy-ismeretből egyes Susan feltűnésmentesre tervezi részvételét a búcsúztatáson. Ennek kivitelezési esélye őt ismerve nulla. A decens ruhához álcázási célokból viselt rejtősapka-szemüveg kombóhoz való ragaszkodás nélkül is. Bár végül nem a Clouseau-kellékek okoznak bajt.

Hanem a gazdájuk. Jane egyik barátnője ugyanis szemérmetlenül rástartol Ianre. Inkognitó Susannek meg feltétlenül közölnie kell a - mentségére szólva, valóban nagyon irritáló - másik nősténnyel, hogy a friss özvegy már foglalt egy ideje, általa. A csaj bosszúból - ujjal mutogatva Susanre – bemószerolja őket az egész gyászoló rokonság előtt. Susie szégyenében a balzsamozóba menekül. Itt talál rá később Ian, aki egyáltalán nem haragszik. Sőt, mindennek ellenére, ott helyben, egy aranylakodalmán túllévő hullapár bátorító közelségében megkéri a kezét. Tök romantikus.

Meredith-nek van tesója. Jó, mondjuk csak féltestvér, de ettől még van, és a mostohaanyjáról azt hittem, hogy a Vissza a jövőben trilógiában Marty McFly muterját adta, hibátlanul, de nem, elnéztem valamit. (Köszönet Paladin73-nak.) Ez a tesó dolog visszatér a részben majd még, hiszen a központi téma egy sziámi ikerpár szétválasztása lesz, de ne szaladjunk előre ennyire. A féltestvér kivételesen nem csak úgy, az ötlettelen forgatókönyvírók miatt került elő, hanem azért, mert császármetszést kell rajta végrehajtani.

Meredith berzenkedik a családi kapcsolat miatt, nem vagy te nekem anyám, mondja a mostohának, tudom, de akkor is, a kicsi rokonod lesz neked is, békaszájú színésznő, legyen már szíved. Lesz neki, sőt, az anyját (a gyárit) is ölelgeti majd, ez úgy nagyjából az érzelmi szálakat le is tudtuk, se dugás, se félmosoly sehol, habár Izzie már nagyon ki van éhezve, tisztán látszik a fején, amikor Sloane-nal kokettál.

Jaj, most kijár nekem a faszkorbács, meg a hogyvolt olvasók megvetése, köpködjön, aki ér: azt hazudtam, hogy a harmadik évadban nincs is szar rész, biztos azért, mert tudatalatt kitöröltem az agyamból ezt a borzalmat, ami pénteken volt. Robert Heinlein kiváló regényének a címét hiába nyúlták le, a szar becsomagolva is szar marad: ez a rész volt minden Lost idők legunalmasabb 42 perce, ez van.

<

Szójerék eveznek visszafelé, közben előkerül a rész egyik főmotívuma: Katinka visszamenne Dzsekkért, Szójer meg nem, mert a doki megmondta, hogy ne menjenek. Ez nagyon sokszor előjön majd, nem emlegetem fel állandóan, mert így is fájdalmas erről a részről írni. Ha már Dzsekk, átköltöztetik Szójer elhagyatott kérójába, egy ketrec összkomfort. Juliet meg megy sittre, hiszen rosszalkodott. És előkerül egy meglehetősen ronda asszonyság is, na ő a seriff. Mert itt ilyen is van.

Egy nagyon rövid közbevetés a jónépnek, amolyan miheztartás végett, hogy ne jöjjön több anyázós email nekem, mert a múlkor is hosszasan sírtam miattuk. A helyzet az, hogy ez a blog a HAZAI tévékben látható, ergó a kinti vetítési sorrendtől egy vagy több évaddal elmaradó kicsit sárga és savanyú magyart követi. Ha valaki már látta az összes leadott epizódot, és a tébetűvel kezdődő internetes találmánynak köszönhetően naprakész, annak gratulálok, nagyon ügyes, más rajta kívül nincs is, aki erre rájött, de ettől függetlenül ne ossza az eszet a kommentekben, hogy "Romano doktor feltámad és egy helkiopter lesz a műkarja", mert moderálni fogjuk. Spoilerezni nem szép dolog, és mielőtt bárki kommentelne ezügyben: ami a magyar tévében látható volt, az már nem spoiler. Nem a videóra felvevő, télre darálnivalót bezsákoló jónépnek készül a blog. És most itt egy kép, amit tegnap kaptam, és azt mutatja meg mi lesz az egyébként gyönyörű Elizabeth Mitchellből, ha sokat spoilerezik, és a hogyvolt blogon beszólnak neki.

6 óra van. Mocskos nagy cliffhangerrel fejeztük be egy hete, a kis ártatlannak tűnő szőke menyecs hazavágta a vőlegényt (még csak párterápián se voltak előtte), Sherryről kiderült, hogy a Fehérház legnagyobb ribanca és, hát Kim Bauert se az eszéért szeretjük. Frankón leamortizálta a pasiját, plusz egy rendőrt. És még csodálkoznak a nők, hogy a férfiak időnként idegesek lesznek tőlük. Kimmel nyitunk. Menekül a lelkem, fut, szalad, ahogy az egyébként meglehetősen jó virgácsai bírják, majd beveti magát egy bokorba. De hogy ki elöl rohan ilyen lelkesen, azt pontosan nem tudni, mert a lőtéri döglött kutya se üldözi. Mint ahogy egyelőre Mariet se. Sietve takarít maga után, az apja gépéből egy mozdulattal kikapja a winyót, biztos már az oviban is harapott alma volt a jele, és „Informatikus Barbiet” kapott karácsonyra.

Csörög a teló, Ali hívja. Vóna itt egy kis probléma. Emlékszünk még a három hülye bombaszállítóra, akik egymást lőtték hűvös halomra? No, ugye már csak egy él belőlük, így Marienek kell elmenni az indítószerkezetért. Semmi gond, megoldja. Ali meg végre mehet imádkozni.

Az előző részben a tesók raboltak maguknak egy elnöktesót, de az geci módon fejbelőtte magát, ezzel tulajdonképpen őrületbe és biztos halálba kergetve a tetovált embert, mert bizonyíték, huss, nincs. Mellékszál-földön Tíbeg családi fantáziáját éli ki egy bedeszkázott ablakú házban (szia Laci no.2), Szukre Keresztes Mária után igyekszik Mexikóba, Héjvájör valahol félúton a holland tulipánföldek felé, Bellik meg a fasz rosszabbik végén van a sitten.

Höhö, kikacsintunk a való világba, ledől a negyedik fal, a FOX NEWS brékinget tudósít éppen, hiszen hagytak egy üzenetet maguk után, ezt így most hogy? Mindjárt megtudjuk, mert flessbekkelünk hat órányit. A motelben vagyunk ismét, csuromvér falak, odakint a rendőrök kiabálnak, Link a hulla miatt aggódik, vigyük magunkkal bazmeg, majd jó lesz valamire. Igen ám, de itt van nekünk Kellerman haver, akinek jelvénye van, csillogós, és mint az ilyen filmekben/sorozatokban lenni szokott, ezzel megszopatja a helyi erőket, mert aki vidéki rendőr, az automatikusan síkhülye.

Kártyapartival nyitunk, Texas Holdem, vagy ki tudja, engem valahogy sohasem fogott meg a jó öreg Korda Gyuri bácsi. Stark viszont ebben is ász, és egy csuklómozdulattal nyer egy új irodát a polgármestertől. Valahogy sejteni lehetett, hogy nem sokáig marad a csapat az alagsorban, és így megy ez, ha az ember urambátyám viszonyban van a polgármesterrel. (Már csak az érdekelne, kik lehettek a többiek az asztalnál?) Ám a játéknak véget vet egy csipogó, és a polgármester tragédiába illő képpel néz Starkra: megöltek egy drogdíler rendőrt, testvér.

Mindketten kiszállnak a helyszínre, ahol már nagy a fennforgás, villogó rendőrlámpák meg minden, de Starkot igen ellenségesen fogadják: a zsaruk pikkelnek rá, amiért annyi rosszfiút kidumált a bíróság előtt. Emlékezteti őket, hogy most már egy oldalon állnak (a polgármester meg őt, hogy itt az alkalom kijavítani pár régi hibát), aztán ráveti magát az ügyre. Az áldozat Joseph Rodriguez, egy drogüzérek közé beépült fakabát, akit csúnyán mellkason lőttek; a gyanúsított pedig Scott Ransom, egy gazdag szépfiú.

A két gengszter, akiket az előző rész végén fogadtunk bizalmunkba, egy kocsiban várja a kiscsajt, akit el akarnak rabolni. A szakállas gengszter teljesen be van fosva, egyfolytában rinyál. A társa az profi, csak annyit mond mindig, 'kussolj'. Megáll Natasa kocsija, telefonfülke méretű testőr kiszáll, a két gengszter álarcot felhúz. A testőr kicsit hamarabb észreveszi őket, le is lövik, ahogy azt kell, de ez még benne volt a pakliban. A lövöldözésre pánik tör ki, iskolás gyerekek sikongatnak, meg rohangálnak, merthogy az iskola előtt akarták elrabolni Luzsin lányt (ami elég nagy baromság), aki biztos örült volna neki, hogy aznaptól nincs suli. De még a gyereksikoltozás is benne volt a pakliban. Az viszont már nem volt benne a pakliban, hogy a lövöldözésre túl gyorsan ott teremnek a zsaruk, és velük is tűzharcba kell keveredni.

Az egyik zsernyákot lelövik egyből, de a másik rendőr combon lövi a szakállas gengsztert. Mivel menekülni a városon keresztül a rendőrséggel a nyakukban nincs értelme, ezért az egyetlen egérút az iskola felé vezet, de ehhez vinni kell magukkal egypár túszt, na és Natasát sem eresztik. Szóval az egész túszdrámába torkollik, pedig nem éppen ez volt a terv. A két gengszter betereli az iskolásokat a suli épületébe, bezárkóznak és az egyik teremben foglalnak hadállást.

Nem szépítem, nem ez a sorozat legélvezetesebb epizódja, sőt, de nézzük a jó oldalát, volt már rosszabb is. Hetibeteg ezúttal egy 71 éves kutatóorvos, méghozzá nem is akármilyen, egyike azon kevesek kivételezett társaságának, akiket még Greg House is tisztel, már ezért simán bekerülhetne a Rekordok Könyvébe. Egereken folytatott kísérletezés közben rosszul lesz, nem kap levegőt, csapatunk megkapja, ezt a koreográfiát már jól ismerjük. Kezdődhet is a diagnózis. Vagyis kezdődhetne, ha a csipet csapatot jelenleg nem kötné le az esetnél jobban House botja (nem is próbáltam nem kétértelműen megfogalmazni), kikerekedett szemekkel bámulják, hogy a Bot és a lábfájdalom is visszatért, és valószínűleg azt találhatják merre fussanak, mert hogy a fájdalmait és az ezzel járó feszültséget rajtuk fogja levezetni a mester, arra fogadhatnak.

Páciens bajára két gyanúsított van, elég nagy ágyú mindkettő: szív vagy tüdő, a módszer egyszerű: terheljük az egyiket, ha felmondja a szolgálatot, akkor tudjuk, hogy azzal van baj. Terheléses EKG bebizonyítja, hogy a bűnös nem a szív, a tüdő viszont megtelik folyadékkal, ami fájdalmas és körülményes, tehát csak a baj van vele, és a beteg rövidre is zárná a további diagnózist: engedjék meghalni és kész. Na, ez pont olyan döntés, ami House és csapata munkáját nagyban hátráltatja, tehát egyértelmű, hogy le se szarják majd, és úgy tesznek mintha meg se hallották volna, Greg úgyis süket az egyik fülére.

Rögtön a közepibe csapunk a lecsónak, semmi felvezetés, így mi sem számolunk be a múlt hétről, legyünk stílszerűek. KicsiSydnek szülinapja van, de ez annyira nem egyszerű, mert nem is tudja, hogy mikor van pontosan. És bulit szerveznek, amin majd Marshall lesz a dj, fuck, yeah! Ez most ráér, mert eligazítunk.

Párizsban ráleletek valami listára, ami nagyon kemény, mert aki számít rajta van, és lehet zsarolni is, na ez az, amije nincs Cuslágjancsinak, mert ha lenne, akkor nem a sitten ülne, hanem a Bahamákon röhögne teli szájjal. A lista (Index! Hejj! Anyánk!) 4096 bites kódolással van titkosítva, amitől mi nem esünk hasra, mert nagyon kiskorunkban kivágtak minket a geekóvodából, de Marshall szeme akkorára tágul, mint egy tányér. Esküszöm, erekciója is van. A listát nem lehet elolvasni, mert kurvára le van kódolva.