Mindent megelőzően a cirkusszal történő egyeztetések szkeptikusainak egy nagy virtuális pacsi!  Ilyen VALÓban a VILÁGon nincs, hogy egyik napról a másikra rendelkezésre áll egy helyszín. Anikó összeszedetten, kínbájjal az arcán fogad minket, a kameraváltás is egészen jól megy, majd mondd egy olyat, hogy „Evelin elég keményen beleállt Ginába.” Én meg vizuális típusként látom, ahogy az egyik lány a másikon tapos, úgy gyomortájékon. A képzelgés cseppet sem áll távol a valóságtól, mert a következő percekben tanúbizonyságot kapunk arról, hogy  - merjük kimondani – Evelin egy paraszt, és itt most nem a szó főnévi jelentésére gondolunk.

Közbevetés: Gina Oszter Alexandra archetípus. 20 évesen is 35-nek néz ki, és 45 évesen is annyinak fog.

Kicsit féltem ettől a résztől, mert már gyerekként sem bírtam a cirkuszt, ráadásul ismét egy kiválasztás utáni csütörtökhöz értünk, ami általában ritkán tartogat többet az ismert tények (kit hívtak ki, melyik kendő merre jár éppen, satöbbi…) bágyadt ismételgetésénél. Végül aztán csak túléltem, mint Krisztián a madártámadást. És milyen szerencse, mert így most beszámolhatok az identitásukban fiúnevekkel összezavart tyúkok fejlődéséről és arról, hogyan változott Evelin hirtelen Dina Kettővé, amint az „újdonsült Gina” (by Anikó) megkezdte a villa hímjeire irányuló expedícióját.

Anikó annyira transzba esett Bob Dylan irodalmi Nobel-díjának hírétől, hogy kifelejti a műsor címéből a pávördbájt, majd kapcsol is a játékosok izomláz okozta nyafogására. Zsoltinak például nincs olyan végtagja, amire rá bírna állni, és nem tudom nem észrevenni, hogy valamin mégis JÁRKÁL, miközben ezt fejtegeti. Egészen borzongató. Dávid összeomlik, amiért az általa rendbe tett konyhában reggelre újratermelődött a káosz, de csak a párna érti meg, amelybe elgyötört arcát temeti. Tivy olyan enerváltan döbben rá, hogy sminkelni kéne, mint a kokainmámorból felocsúdó Marilyn Manson koncert előtt három perccel, Vivi pedig egy számára eddig ismeretlen, ámde fájdogáló izmot próbál azonosítani lapockája körül. Krisztián azonnal felállítja a diagnózist, miszerint ki fog nőni a szárnya, ami iszonyatos lehet, ha arra gondolunk, hogy már a bölcsességfog is mekkora szívás.

Ma reggel, fejemben a Rocky zenéjére kászálódtam ki az ágyból, majd kétszer fejeltem meg a sötétben ugyanazt az ajtófélfát, mert a mocsadék csak nem akart odébbmenni. Először sikerült a tegnapi kávét mégegyszer lefőzni, majd a cigimet is fordítva gyújtottam meg, de erre már csak két igen mély, olvasztott műszálas zokni ízű slukk után jöttem rá. Ezután jött csak Bencus, aki a pofámba vágta, hogy Lóri döntésének köszönhetően ma megint kihívás. Ez a rohadék a sírból is utánam nyúlt, és elképesztően tattikus lépésének hála ezen a héten ismét 3x húsz percet kell ebből a retekből végigtekergetnem, úgyhogy innen üzenném, hátha esetleg olvassa: Lóri, te szánalmas kis gyökér, rohaggyá meg, ahol vagy. 

Bencus szerint volt itt történés, nem kevés, merthogy Gina érkezése habosra kavarta az álló szart a villának csúfolt vájlingban, mire Evelin betolta a FÉLTÉKENYSÉGTALICSKÁT. Nem tudom, hogy a korai órák hatása, - vagy csak hozzászoktam már Anikó zavarodott makogásához, ahogy kétségbeesetten, tikkelő szemmel rángatja a fejét, hogy akkor most melyik kamerán is világít a kis lámpa, amit első nap mutattak ugyan, hogy hol van, de az istennek nem jut eszébe azóta sem, hogy merre keresse - de belül egy kicsit majdnem mosolyogtam már Bencus viccén. No de. Ginát úgy állják közre a kanok, mint a nyugdíjasok a sarki kisbolt csemegepultjában utolsóként árválkodó párizsirudat, fenyegetően, ugrásra készen, álló fasszal. 

Soma nagyon fél, hogy Gina rámegy, ezen a héten még valahogy próbálja meg visszafogni magát, kérleli, mert nehogy a munka rovására menjen a dolog. Evi mintegy véletlenül épp a hálószobát tartja legalkalmasabbnak arra, hogy pálmafát varázsoljon a hajkoronájából, és mintegy véletlenül - semmiképp sem figyelmeztetésképp!!! - megjegyzi, hogy cirkuszigazgatóként az ő feladata lesz, hogy a hét végén értékelje a párost. Értsd: Gina, ha csak egyetlen piszkos kis ujjacskádat is ráhelyezed a csontra, ami nekem ugyan nem kell, de ha neked igen, akkor inkább nekem is, akkor lófaszcsicskagecit csinálok belőled anyád hátán. 

Evelinnek egyébként nem tetszik az új lány. Van benne valami sunyi. Valami rafináció. De nem azért nem lájkolja a pofáját, mert most jött be. Nem. És nem is azért, mert Soma rögtön rástartolt. Nem. Azért Zsolti kavar még egyet a szarpörköltön, és olyan nagyívű jóslatokba bocsátkozik, hogy Soma két héten belül beGinázza a pélóját, mire Vivi megjegyzi, hogy akkor mostmár szerelmi ötszög az övék, amivel csak annyi a pöti problémám, hogy Vivi sosem volt részese ennek a körnek, és egyébként ki a faszom az ötödik??? Evi szerint egyébként azért nem lehet probléma Ginával, mert nagyon különböznek, hiszen Ginának sötét a haja. Azért biztos ami biztos, a paplan alatt elkapja Soma ujjait, miközben Zseri a sötétben kukkol, cseppet sem creepy. 

Megérkeznek a fellépőruhák, Mici szerint mindenki úgy néz ki, mint egy kis Michelin-golyó, meg jó, hát ő is. Somát felpörgötte, hogy Evi megint hagyta, hogy kielégítse, álló fasszal ébred, majd mindenkivel évődik kicsit, főleg Ginával. Akcióját Vivi egy visszafogott ám mégis elegáns pinavakarással nyugtázza, Gina rögtönzött gátmasszázzsal válaszol a felhívásra. Zserbó Somának panaszkodik, hogy neki is nagyon viszket már a szűzpecek, de Tivy nem akarja megcsinálni a csúnyáját, pedig jó lenne még a párbaj előtt. 

Reneszánsz festmény I.

Érkeznek sorra a tanárok, Tivy és Ati homoerotikus függőleges birkózást mutat be, melyet Vivi egy bagzó macska elégedett vigyorával tanulmányoz a távolból. Soma sportkarrierje kapcsán természetesen nem maradhat rejtve a tanárok előtt, hogy elég jó lett a tesiéreccségije, így van szakmai alapja megállapítani azt, hogy a tanárnéni felsőteste nagyon szépen ki van dolgozva. Meg az alsó is. Tesiéreccségi ide, tesiéreccségi oda, azért elmélyülnek homlokán a ráncok, amikor a tanárok bemutatják, hogy mi lesz a feladat. Mindenesetre a mozdulatsorok gyakorlását Evi vigyázó lézerszemeinek kereszttüzében végzik. Ginának egyébként furcsa még, hogy Soma mindenhol hozzáér, de majd idővel biztos hozzászokik - néhány évtizeddel még házasságok milliói alapultak ezen a gondolatmeneten, s lám, mennyivel több ma a válás, mint akkor. Nagy huncut ám ez a Gina lány, csak éppen annyira húzogatja Evelin bajuszkáját, amennyire még nem túlzottan feltűnő, de azért mégiscsak csíp egy kicsit. 

"Tiszta dörti dencingek ezek a figurák, bazdmeg." (Evi)

Reneszánsz festmény II.

Dávid egy félkarú óvodás majom ügyességével dobálja a labdákat, miközben Vivi ismét unikornisokat vizionál, ezúttal a levegőben úszva. A végére marad az állatidomár, aki egy klasszik ázott kéztörlőszagú paneluszkár helyett két csirkét hagyományoz végül Micire és Kriszre, habár Mici nyuszit, Krisztián meg inkább oroszlánt szeretett volna. Mondjuk szerintem a feladatot elnézve jobban jártak így, csirkeszar méreteiben mégiscsak előnyösebb az ember tarkóján, mint az oroszláné, habár nem látom még, hogy ebből hogy is lesz világraszóló produkció. És akkor jön a dráma, az egyik tyúk belecsípOTT Krisztián ujjába, ami Bencusnál olyan dadogásba torkolló fuldokló röhögést eredményez, hogy le kell keverni egy kis reklámmal. 

Reneszánsz festmény III.

Végre kiválasztás, visszanézzük, hogy ki mindenki kutyázta Zserbót, a legtöbb bevágás primiTivynek jut természetesen,az elmúlt két hétből összegyűjtöttek minden elhangzott csicskagecifasszopókutyázást, nem lehetett könnyű. Mici igyekszik felhívni Zseri figyelmét arra, hogy nála sokkal többször veszett össze Atival és Tivyvel, de kicsit ront az előadás hitelességén, hogy minden szilikon, zsír és beépített plasztiktartozék remeg rajta, mint a kocsonya.  Ati szerint inkább csak nevetgélnek együtt, mint veszekednek, tulajdonképpen az elmondások alapján itt soha senkinek nem volt semmi konfliktusa Zserivel. Egy szó mint száz, a kék Micire kerül, pedig Ati bÁlül úgy értezte, hogy ő lesz a kiválasztott, szevasz Mici, remélem beparkolják majd a villa elé a kájent neked vasárnap, és nem kell bebuszozni a Keletiig. 

És most pina:

Gina, aki Zsolti

Esküszöm, elmegyek a templomba és gyújtok egy IKEA-s teamécsest azért, hogy többé egy betűt nem kell írni a bábjátékos Lóriról. Cserébe van itt egy elég combos 20 perces adásanyag, ami 2 in 1 a VV8 filléres Jokerének halotti tora és az új játékos, Gina Welcome bulijáról szól. Itt két dolog történik: Soma és Evelin bemutatták a világ leggusztustalanabb smárolását, valamint Tivy is Zserbó összevesztek. Minden ott kezdődött, hogy Soma behívta Ginát a szaunába. Íme, a shakespearei magasságokban faszpörgető egyfelvonásos dráma.

Ma nincs levél, csak a szomorú valóság(show). Ugyanis elvesztettük a játék ultrageci emberét, a főgonoszok főgonoszát, a Joker tetkós Sauront, akitől Darth Vader, Hannibal Lecter és Jigsaw is csak leckéket vehetne, a Bábjátékost aki olyan tévedhetetlenül kevergette a szálakat, hogy a végén magatehetetlenül vergődött saját hálójában. Édes faszom, ez az ember 43 napig olyannyira össze-vissza hadovált, hogy a végét már maga se értette, nem hogy mi.

Három fontos dolog is történt tegnap: Lóri lett a szegény ember Jézus Krisztusa, Anikóról kiderült, hogy tényleg nagy rá a nadrág és lett egy Ginánk, de nem Lollobrigida.

Attila egy ordibálós konfliktussal jelezte, hogy ő is egy lakó, nem egy szobanövény, Tivadar és Lóri a békülés útjára léptek, viszont Tivadarnak Krisztián barátként meghalt, isten nyugosztalja. Vivien pedig tovább tolja a nemi erőszak projektet és Soma akarata ellenére szeretné minden áron magáévá tenni szerencsétlen srácot, lassan már lapáttal kell a rettenetes bajszot növesztő gyerekről leszedni. Izgalmas adás volt a szombati.

Bencus szerint egyik csavar követi a másikat. Vajon mit néz ez a fiú? Majd azzal folytatjuk, hogy Dávid és Lóri egyaránt tökös volt szerinte az elmúlt napokban, mostantól pedig ki – zá – ró - lag rajtunk múlik, hogy kit akarunk bent tartani a villában. Ha-ha-ha. Eztán állítólag valami olyan dolog történt, ami a való világok történetében soha. Mi, egyszerű lelkületű nézők, még ennek a frappáns felvezetésnek köszönhetően sem vagyunk képesek izgalomba jönni, aminek meg az lehet az oka, hogy az aktuálisan elénk tárt, maciköntösben elkövetett támogatós etap a spontaneitás írmagját sem tartalmazza és ennek okán valami hihetetlen hiteltelen.

Anikó már az elején leszögezi, hogy nagyon izgalmas volt a kiválasztás és a párbaj is nagyon izgalmas lesz, hiszen két ősellenség csap össze vasárnap, drámaiságban Batmant és Jokert is porrá alázva. Egyelőre azonban egy hangyányit visszavesznek az idegtépő feszültségből, elvégre Magyarországon már így is túl magas a szívinfarktusok száma. Ennek jegyében az édesdeden alvó Tivyvel nyitunk, miközben Ati arról bölcselkedik tévében szereplő politológusokat megszégyenítve, hogy most már mindegy, ki párbajozik, bárki kieshet, bárki ellen. Soma bevallja, hogy minden este Evelinre gondol lefekvés előtt, de nem úgy, mert azt már biztos mutatták volna. Csak olyan kis ártatlanul. Nem tudni, hogy a lány korábban felfedett kivételes manipulátori képességeit veti be éppen, vagy tényleg szívesen cukiskodik Somával, most mindenesetre olyan erővel düdörögnek és nyáladzanak, hogy Vivit elfogja a heveny hányinger. Nem is hajlandó beszámolni Krisztiánnal folytatott konzultációjáról, helyette csak annyit vet oda, hogy eskáhá, amivel édes nosztalgiát ébreszt bennem, hiszen kisiskolás korom óta nem hallottam ezt a kifejezést. Evelin kiscicásan pofozgatja és gyengéden genyózza barátját, Tivy lehet, hogy már nem is lélegzik, Vivi meg kivonul, mert nem érti, mit kell itt birkózni és enyelegni, ha ezek csak haverok. Örül persze, hogy kibékültek, de azért igazán megdögölhetnének.

Előszó

Bruti fogta a komédia aranyló hímvesszejét, mélyen megmártotta a szépírás szénfekete tintájában, néhányszor megperdítette erős kezei között, majd úgy nyakonbaszta vele a hét hátralevő napjain becsülettel alkotni igyekvő hogyvolt írókat, hogy azóta sem tértünk magukhoz. Az inkontinenciával kísért röhögés mellett azonban kisebb agyfaszt is kaptam, mert a hétvégén támadt az a remek ötletem, hogy a mai posztot feldobandó egy kedves nagymama szemszögéből írom majd a mai hogyvoltot. Ehelyett viszont marad a nihil, az önmardosás, és a kínzó kérdés, hogy Bruti lehallgatja-e a telefonomat.