Ebben az epizódban a „Lois és Clark” szálra mentek rá a készítők, amit mindenki tud, hogy egyszer be fog következni, csak azt a nyavalyás Lanát csapná már el egy dömper, hogy Clark lekattanjon róla. Ettől függetlenül ettől a résztől a hideg rázott ki, de hogy miért, arról majd később. Egyelőre Valentin nap van, és Chloe elrángatta Clarkot egy buliba. A terv az volt, hogy ő és Jimmy majd szórakoztatják a srácot, hogy ne gondoljon Lanára, csakhogy Jimmynek fantasztikus ötlete támad, és elhozza Loist, mert szerinte Lois & Clark milyen jók együtt, meg különben is, még egy sorozatot is elneveztek róluk. Az érintetteknek nem jön be annyira a dolog, így Clark rövid úton lelép, Lois pedig bekeni magát egy vörös kriptonittal színezett rúzzsal, amit a báli javasasszony ajánlott neki a szerelmi problémáira. A hatás azonnali: Lois beleszeret az első férfiba, akit megpillant, aki nem más, mint a távozó Clark.

Másnap Clark kissé nyűgösen ébred, főleg, mikor még az anyja is szerelmi tanácsokat adna neki. De a napja rögtön más fordulatot vesz, mikor a talpig szexi bőrbe öltözött Lois kopogtat Clark és Martha legnagyobb döbbenetére. A lány gyorsan lekoppintja Mrs. Kentet, aztán átad Clarknak egy saját készítésű válogatáslemezt, végül pedig kihívóan hozzádörgölőzik lassúzás címén. Clark eltereli Lois figyelmét, s míg az elfordul, addig ő elhussan otthonról. Idióta.

Remekül indul az epizód, szeretem az ilyen „mi az igazság” típusú részeket. A roppant magányos Clark a pajtában cseverészik a kutyájával, s közben mellékesen traktort szerel, mikor az eb veszett ugatásba fog. Valami van a padláson. Clark felmegy, de mielőtt bármit is láthatna, az a valaki vagy valami lelöki őt a földszintre. Egy elmegyógyintézetben ébred, ahol mindenki ismeri a kriptoni nevét, tudnak a meteormutánsokról és a zónaszökevényekről, merthogy állandóan ezekről beszél. Clark menekülni próbálna, de nincs ereje, így a két ruhásszekrény őr kivonszolja a csoportfoglalkozásról.

Clark az őrültek mantráját hajtogatja a cellájában: nem vagyok őrült, nem tartozom ide. Az orvosa, Dr. Hudson érkezik hozzá, és elmondja, hogy Clark tudathasadásban szenved, így gyakorlatilag egy fantáziavilágban él, de az nem törődik vele, a legújabb ötlete az, hogy a 33.1-es szinten van és Lex záratta be. A doki tovább üti a vasat, szerinte Clark valódi szülei meghaltak a meteoresőben, így került Kentékhez, s hogy feldolgozza a traumát, kitalálta, hogy egy másik bolygóról származik, holott már öt éve a Fairview Elmegyógyban dekkol (egy kis Született feleségek crossover?).

A Smallville-t magyarul élvezők is eljutottak végre ahhoz a részhez, ami a maga idején a legnagyobb izgalommal várt epizód volt, s amelyről azóta is a legtöbb szó esik. Nem csoda, hiszen ebben a részben fordulóponthoz ér Clark a Supermanné válás rögös útján: megalakul az a szuperhőscsapat, amelynek később ő lesz az oszlopos tagja, az Igazság ligája. Na de ne ugorjunk annyira előre. Egyelőre Chloe újabb tervén a sor, melynek keretében Dr. Casselliből, a Belle Rieve vezető orvosából próbálja kiszedni, hogy hova vitték az intézetből elhurcolt meteormutánsokat. A doki nem kíván nyilatkozni, s ezt egy töltött pisztollyal igyekszik kihangsúlyozni. Chloét az utolsó pillanatban menti meg valaki, aki legalább olyan gyorsan hussan, mint Clark, de nem ő volt, hiszen ő csak akkor ért oda, mikor Casselli már a földön volt. Ez Clark csőrét is böki, így az ismeretlen nyomába ered, és hussanóversenyt tartanak Metropolis utcáin. Végül az idegen nagy kegyesen hajlandó megállni Clarknak; nem más az, mint Bart, a régről ismert sprintelőbajnok.

Clark Chloénak nem árulja el, hogy Bart volt a megmentője, és a lány hiába vigasztalja, szokás szerint megint az önvád mocskában fetreng, hogy miért nem lehet egyszerre nyolvcvanezer helyen és csinálhat húszmillió dolgot egy időben. Chloe beszámol neki, hogy Cassellit ugyan lecsukták a fegyver miatt, de még az esti börtönkosztot sem ízlelhette meg, Lex már ki is hozta. Végszóra Bart is beállít, és rögtön fűzni kezdi Chloét, aki viszont egyáltalán nem emlékszik rá, hogy két éve egy rövidke flört volt köztük. Bart mexikóból jön, ahol talált egy isteni burritóst, és megpróbálja elcsalni oda Clarkot is, de az előtte szeretné tisztázni, mit is keresett a srác valójában a Planetben. Bart elmondja, hogy olvasta Chloe egyik cikkét, és mivel úgyis erre járt, beugrott hozzá. Röviden: hazudik, mint a vízfolyás.

Ez a titkok epizódja lesz, és a titkok leleplezéséé. Rögtön egy divatos csizmába bújtatott lábbal nyitunk, amely Linda Lake-hez tartozik, a Daily Planet leleplező rovatának riporteréhez. Lake fénymásolni küldené Chloét, s mikor az döbbenten benyögi, hogy ő nem asszisztens, hanem újságíró, Lake rámutat, hogy az ő irodájából látszik Gotham (tök jó, hogy ha már Batmant nem hozhatják be a sorozatba, legalább a várost emlegetik), Chloe pedig jóformán az alagsorban dolgozik. Ebből rögtön világossá válik, hogy ezt a nénit nem szeressük. A legújabb sztorija egy szteroidozó sportolóról szól, aki meg is állítja őt az utcán. Lake azonban némi szópárbaj után menekülőre fogja, s a sportoló egészen egy szökőkútig követni is tudja, ott azonban nyoma vész. Hirtelen a férfit egy víztócsa berántja a kútba, és belefojtja a félméteres vízbe. Szívás.

Lana éppen azt panaszolja Chloénak, hogy Lex megkérte a kezét, és nem mer hozzámenni addig, amíg le nem zárja a Clark-aktát, hiszen mikor vele volt, neki gondolkodás nélkül igent mondott volna. A háttérben a víztartály békésen eregeti a buborékokat. Eközben a többiek is titokzatoskodnak, Jimmy titokban fotókat készített a vállán megsérült Zöld Nyilasról Loisnak. Persze ez csak az átadáskor derül ki, hiszen az üzletet neten intézték álnéven. A lány nem nagyon elégedett az eredménnyel, hiszen egyik fényképen sem látszik a Nyilas arca.

A földeken járunk, ahol mexikói bevándorlók rabszolgamunkát végeznek. Javier, a fiatal fiú, aki anyjához jött Amerikába, szökni akar, és az akcióra rábeszéli barátját, Fransiscót is. A meggyőzésben nagy szerepe van annak is, hogy egy idősebb kolléga éppen mellettük esik össze holtan a munkától. A részeg vágó véletlen a Kukorica gyermekei egyik jelenetét vágja be, ahol két fiú menekül a kertek alatt járó szörnyeteg elől. Ja, nem, ez Javier és Fransisco, akiket a föld alatt száguldozó gaz üldöz. Fransiscót egyszer csak elnyeli a föld – szó szerint.

Lanának és Lexnek nem elég a vagyon, aranyat akarnak, ezért korán kelnek. Dörzsölhetjük a tenyerünket, most végre megtudjuk, mi volt a válasz A Kérdésre. Hát nem! Lana, jó szokásához híven, bizonytalan, és még nem válaszolt, Lex meg nem sietteti, inkább elküldi az asszonyt egy amszterdami múzeumba, hogy majd a romantikus várostól tisztára bezsong, és meg sem állnak a kápolnáig.

Lana az új hobbiját űzi, bánatosan mered maga elé az ágyban, épp csak a kandalló hiányzik. Lex érkezik, és arról faggatja a lányt, hogy mi baja van mostanában, bonuszként pedig megígéri, hogy megbízhat benne, és mindig ott lesz neki. Lex burkoltan szerelmet vall, amire először nem kap választ, majd épp, mikor Lana előhozakodna – feltehetően – a gyerekkel, megszólalnak a riasztók, és a biztonságiak (most éppen három is van belőlük) rontanak be a szobába, mondván, hogy betörtek a kastélyba, a kód a 142-es.

Lana értetlenkedik, de még mielőtt hisztizni kezdene, átrángatják az irodába, hogy ő és Lex elbújjanak a pánikszobába. Csakhogy Lex a szoba közepén átmegy Junosz tévébe, felzizeg, majd nyoma veszik. A sikoltozó Lanát berángatják a helyiségbe, közben látjuk, hogy Lex magához tér az üres irodában. Kimenne, de statikus zaj kíséretében visszakerül a szoba közepére, telefonálna, de a keze statikus lesz, és átmegy a telefonon. Lex olyan képet vág, mintha éppen megfogadná, hogy soha az életben nem vesz fel műszálas pulcsit.

Lois és Olliver kis esti kamatyra készülődik a férfi lakásán, minek előjátékaként apró darabokra zúznak minden törhetőt és mozdíthatót. Lois meglepetésre készül, ami szexi ingbe öltözést takar, így magára hagyja Ollivert egy percre, aki ez idő alatt segélykérést hall az utcáról, így magára ölti kimenőruháját, és leugrik a parkolóba, ahol a gazok éppen kocsit (és pénzt) próbálnak lopni. A Zöld Nyilas közbelép, hogy leamortizálja a rosszfiúkat, ám elszámolt valamit, mert egy golyóval a mellében végzi.

Martha hálaadásnapi bulit szervez, aminek Clark nem nagyon örül, mert ez az ünnep az apjáé volt, meg a nagyapja bicskájáé, amivel pulykákat gyilkolászott. Bájos. Mindenesetre Lois bejelente, hogy egy fővel kevesebbre számítsanak, ugyanis befejezte Olliverrel, nem olyasfajta nő ő, aki tűri, hogy a pasi lelépjen az előjáték kellős közepén. Viszont boldogan mutogatja Clarknak a Daily Planet címlapját, melyen közlik, hogy egy szemtanú vérbe fagyva látta a Zöld Nyilast az utca kövén heverni, mondjátok halleluja!

Egy gettófilmben nyitunk, vagy egy rap-szám videóklipjében, nem is tudom igazán, annyi biztos csupán, hogy hat héttel korábban vagyunk. HelyiVagányCsávó (továbbiakban HVCS) 1 és HVCS 2 nagyon kosaraznak, mígnem tanúi nem lesznek, amint az égen nagyot villan valami (mi tudjuk, hogy Clark ekkor tér vissza a Fantom Zónából), és furcsa meteor zuhan le tőlük nem messze. HVCS 1 odarohan megnézni mi az, jól el is kapja egy fantom, hogy aztán gyorsan elporlassza HVCS 2-t, mikor az nem tudja neki megmondani, hogy merre találja Kal-Elt.

Nem csoda, hogy a készítők hat héttel korábban kezdtek, a jelenben elég ramaty az idő, ki akarna azzal kezdeni? A zuhogó eső azonban nem tántorítja el Lanát, aki elszántan ücsörög Lex limójában, és Dr. Groll érkezésére vár. Ő az a doki, aki a kriptoni palmtop darabját vizsgálgatja, ám most jobbnak látja felszívódni, mert rájött, hogy hova vezethet az idegen energiaforrás. Megkezdődtek a katonai kísérletek, amiről persze Lanának halványlila gőze sem volt, ha-ha. Groll is kiröhögi, majd azt javasolja, ő is hagyja a Luthorokat a fenébe, aztán megy is tovább. De hoppá, valaki fotózza őket, méghozzá nem más, mint Jimmy.

Lex régi iskolájában járunk, 1996 októberében, mikor a napfény még tompán csillogott mindenen és az éles kontúrok sem voltak divatban. Megtudjuk, hogy annak idején Lex hatalmas képregény-fan volt, és éppen egy barátból ellenséggé vált szuperhős párosról mesél a barátjának, Duncannek, mikor Oliver Queen és hűséges csatlósai belekötnek. Meglepő, de a suliban Lex és Duncan voltak az osztály (iskola?) lúzerei.

Csakhamar átröppenünk a jelenbe, ahol – feltehetően az üvegházhatás miatt – már élesen süt a nap a felnőtt Lexre. Osztálytalálkozó van, s mivel az ilyesfajta összeröffenéseken csak úgy hemzsegnek a pénzeszsákok, így egy Luthor számára ez kötelező program, még ha nem is fűlik hozzá a foga. Lana is elkísérte, ahogy Lois is Olivert, mint az kiderül, mikor az előbb látott ötös fogat újra összetalálkozik – mínusz egy fő: Duncan. Valami történhetett vele, mert a kissé kapatos Alden homályos megjegyzéseket tesz rá, mire Oliver kiveszi a kezéből a piát és elküldi levegőzni. Alden arrébb is áll, egészen a legközelebbi whiskys pohárig, ahol aztán egy Duncannek szóló kedves köszöntő után („Duncan, ha itt lennél, még mindig lúzer lennél!”) először egy hatalmas gránittömb zuhan a lába mellé, majd a sulit jelképező aranyszobor karja törik le és döfi át a kardjával.

Metropolisban vagyunk, Lionel Luthor egyik partiján, ahol Lionel a potenciális leendő támogatóinak kívánja bemutatni Marthát. A nő kissé ideges, no nem a bálozástól, hanem a nyakában lógó fél kilónyi drágakőtől, amit Lionel aggatott rá, mert le kellett olvasztani a páncélszekrényt. A buli egész jól alakul, még Lois is csak egy egészen kicsit csinál hülyét Oliverből, mígnem megjelenik egy zöld ruhába bújt „idegen”, levágja a biztosítékot, és ellopja Martha Kent nyakláncát. Lois persze nem hagyja annyiban, a bandita után ered, és megpróbálja leütni egy tálcával, de az gyorsabb. Mielőtt azonban eltűnik, Lois az utolsó pillanatban kitép a nyakából egy láncra függesztett gyűrűt.

Oliver lakásán a biztonságiak főembere faggatja Loist, de az nem mond neki semmit. Elég átlátszóan hazudik, mert a közeg távozását követően Oliver rögtön rá is kérdez, hogy mit nem mondott el neki. Lois a jól megérdemelt Pulitzer-díját látja a titokzatos gyűrűben – megtudjuk tehát, hogy a válasz igenlő volt az Inkvizítor állásajánlatára. Végszóra beállít Clark is (csak azt tudnám, ő mi a fenét keres itt), akiről Oliver rögtön leveszi, hogy van valami közte és Lois között. Na nem úgy, csak amolyan plátói módon. Clark vissza akarja szerezni a nyakláncot, és ez attól sem tántorítja el, hogy hajnalok hajnalán érkezzen vadidegen emberekhez látogatóba. Oliver utalásokat tesz rá, hogy Lionelnek talán megvoltak az okai, hogy miért nem hívta a zsarukat, és hogy nem ez volt az első eset, hogy elloptak az üzlettársaitól valamit.