Gyásznap. Ez az utolsó epizód az Emberi tényezőből, és nem csak az első évadból, mert sajnos a sorozatot gyártó csatorna, a Fox úgy döntött, hogy nem kér belőle többet. Ennek a részleteit itt olvashatjátok, személy szerint nagyon szomorú vagyok, mert ígéretes sorozat volt, jó kis szórakoztató színfoltja a televíziós sci-fi-akció műfajnak, mindenképpen hiánypótló, erre 13 epizódot kaptunk belőle összesen. Na de itt kanyarodjunk vissza a záróepizódra, hiszen annyi égető kérdés foglalkoztat még minket. Mit akar valójában a Szindikátus? Hol van Kennex volt csaja? Hol van most és miben mesterkedik Dr. Frankenstein? Hogy áll a Terminátor robotnők sorozatgyártása? Milyen okból volt távol két epizód alatt is Grumpy Paul? Hány sötétszürke nadrágkosztümje van a Kapitányasszonynak? Mire használja méretes szintetikus nemi szervét Robotzsaru? Kennex megdugja végre Jócsajt így a 13. epizódra? És mégis MI A FÉSZKES FENE VAN A FAL TÚLOLDALÁN???

Olyan egyetemes, még 2048-ban sem elavuló kérdéseket feszeget ez az epizód, mint mennyire számít a szépség, vagy hogy tényleg van-e mindenkinek egy igazi társa, fontos dolgok ezek, de ne szaladjunk ennyire előre. A hetiesetet egy furcsa gyilkossággal indítjuk, egy éppen virtuális golfot játszó sráchoz betör egy bekötözött arcú csuklyás alak, megsokkolózza, valamit beleszúr a nyakába, és otthagyja. Tanult rendőreink erről még nem tudnak, mert éppen Kennex legutóbbi félresikerült randija van terítéken. A nő hologram formájában a családját is meghívta a randevúra, de csak azért, hogy a cockblockból kiindulva Robotzsaru megalkothassa a holo-block szakkifejezést. Már érdemes volt felkelni reggel. Ezzel Robotzsaru most basztatni fogja a társát még vagy 40 percen keresztül, úgyhogy nyugodtan foglalkozhatunk az esettel inkább, érkezik is Jócsaj riadt tekintettel, egy krómot holtan találtak az otthonában. Csak gyilkosság lehetett, mert a krómok nem nagyon szoktak ilyen fiatalon betegségektől vagy színrohamtól meghalni. Mivel Jócsaj szépsége sem teljesen a természet adománya, így kicsit aggódni kezd a génmanipulált társadalomért, jó lesz utánanézni a dolognak.

Geek Rudy és Robotzsaru szobatársi idilljével nyitunk, Geek éppen töredezettségmentesítést futtat az alvó Robotzsarun, és felfedez pár furcsa fájlt a memóriájában. Valami kórházi ágyon fekvő és kis kocsit tologató kisgyereket, aminek a láttán Rudy nagyon ráncolja a homlokát, egyelőre nem tudjuk meg, miért. Robotzsaru morcosan ébred, te baszkuráltad az áramköreimet, miközben aludtam? Mihez nyúltál még hozzá, amihez nem kellett volna? Ekkor érkezik Kenenx, és két jól megválasztott odaszúrásból valahogy az jön ki, hogy Robotzsaru szívesen megborotválja őt álmában, ha azzal örömet okozna, azt hiszem, érdemes lenne lapozni inkább. Most amúgy is menni kell dolgozni, dupla műszak van, mert Grumpy Pault is ők helyettesítik, aminek Kennex szerint az az oka, hogy Grumpy kórházban van egy elfertőződött faszpiercing miatt. Jól indul az epizód.

Újabb epizód, ami tovább tágítja az Emberi tényező világát, de most nem a Fallal meg a gyilkológép robotokkal és Dr. Frankensteinnel foglalkozunk, mint az előző részben, hanem valami teljesen mással. Szokatlan cold opennel nyitunk, egy vörös lány hatalmas pupillákkal és kissé méla ábrázattal flessel valami erdőben, közben meg egy másik hasonló állapotban komponál egy üres hangversenyteremben. Mindkettő nagyon elvan magával addig a pillanatig, amikor hirtelen holtan nem esnek össze, és már jön is a főcím. Eközben Kennex a volt csajával álmodott, aki ugye elárulta, és most az ellennek dolgozik, és most eszébe jut egy új mondat tőle „hoztam neked valamit”. Kiírja ezt egy kis digitális táblára, amit kirak a polcra egy eléggé nevetségesen ható matrjoska baba mellé, de már látjuk is, hogy az egész lakást telenyomta ilyen kis feljegyzésekkel meg képekkel. Jön Robotzsaru a melóval, a két lány szinte egyszerre halt meg, de két teljesen különböző helyen, viszont azonos módon, és mindketten a Mendel Akadémia diákjai voltak, szóval ennek a sulinak érdemes lesz most utánanézni.

Ez az az epizód, amiben viszonylag sok új dolog kiderül arról, milyen is pontosan ez a 2048-as szép új világ, amiről minél többet tudunk meg, annál izgalmasabbnak tűnik, úgyhogy személy szerint én nagyon örültem ennek a 41 percnek. Kezdjük a legelején. Robotzsaru egy helyes kis osztálykiránduló csoportot kalauzol a rendőrségen, akik Kennex véleménye szerint túlzottan is be vannak ájulva attól, hogy egy robot vezeti a programot, úgyhogy nem bírja ki, hogy ne arcoskodjon, és ne vegye el a szereplési lehetőséget robothaverjától. A dolognak az vet véget, hogy amikor Kennex már végképp nem bír magával és pár jól megválasztott naturális fotó segítségével illusztrálja, mi történik ebben a városban a különlegesen veszélyes bűnözőkkel, az egyik kissrác a padlóra okádja a reggeli szintetikus narancslevet. Kennexre sem mostanában fognak ovis csoportokat bízni, azt hiszem.

Azonnal a heti eset felvezetésével nyitunk, emberünk menekül láthatatlan üldözői elől, a fél várost körbefutja, majd a metróban csak megállítják a biztonsági őrök, hova hova olyan sietősen? Emberünk épp csak annyit bír kinyögni, hogy az életéért fut, és bárhova megy, úgyis megtalálják, amikor a mondat végére egy lövés tesz pontot. Kennex eközben valami agressziókezelési terápián van, ahol a pszichónéni olyan irritálóan felsőbbrendű stílusban osztja őket, hogy minden elismerésem, hogy ettől nem lesznek agresszívak. A terápia amúgy nagyon hatékonynak tűnik, egy sorozatgyilkos tekintetű, bekötözött kezű alak azt mondja, csak azért nem veri szét az egész bagázst, mert még friss a kézsérülése, erre Kennex azzal kontráz, hogy ő meg azon csodálkozik, hogy az egyik társuk még mindig nem lett öngyilkos, a helyében ő már kiloccsantotta volna az agyát. Hatékony napot zártunk.

Ki hitte volna, hogy egyszer egy olyan triviális dolog fog rendkívül vicces helyzeteket eredményezni egy jövőben játszódó sorozatban, mint az áramszolgáltatás akadozása? Most pont ez a helyzet, és ez azért szívás, mert így a robotrendőrök nem tudnak rendesen töltődni. Az unalmas MX-ek ilyenkor csak simán belassulnak, de a szintetikus lélekkel operáló Robotzsarunak az alacsony töltöttségtől instabilak lesznek az érzelmi reakciói, hangulathullámai jönnek, vagyis hisztis és lobbanékony, le is kever az eligazítást tartó Grumpy Paulnak egy pofont a miheztartás végett. Kennexet elnézve ez volt az a pillanat, amikor igazán megkedvelte a robotembert.

Ennek az epizódnak a nyitójelenetében megnézhetjük, milyen király dolga lenne House-nak, ha 2048-ban élne. Az életét megkeserítő walk-in-clinicet már AUTOMATIZÁLTÁK, vagyis nem kell minden testnyílásukból gyanús dolgokat eregető, tüsszögő, krákogó, pláne hülye páciensekkel egy levegőt szívni, itt már simán robotok diagnosztizálják a betegeket. Na ezt pont ebben a pillanatban elégeli meg egy páciens, aki fegyverrel hadonászva ront be a kardiológiai műtőbe (ahol már hús-vér emberek műtenek, a szívsebészet talán mégsem programozható olyan könnyen), hogy foglalkozzanak vele, de azonnal, mert meghal. Szívsebésznek még pislogni sincs ideje, betegünk holtan esik össze valóban, és csak annyit bír kinyögni, hogy „megöltek."

A mai műszak kicsit nehezen indul, Robotzsaru nem akar előkerülni a robotmegőrzőből, úgyhogy Kennex megy, hogy előkaparja a –most tessék megkapaszkodni – robotzuhanyzóból, és a legkevésbé sem volt felkészülve arra a látványra, amit ott fogadja. Hát igen, az új MX robotszéria tervezője pont annyira tartotta fontosnak a nemi jellegek kialakítását, mint a Ken baba megalkotója még az előző évszázadban.Mindenesetre Robotzsaru már ruhában van, úgyhogy lehet is húzni melózni. Kocsiban egy roppant fontos beszélgetés zajlik, Kennex nyomozót egyetlen kérdés nyomasztja csak ezen a szép reggelen: mégis milyen lehet fasz nélkül létezni? Nem bírja ki, hogy meg ne kérdezze a társát, neked azért ugye van faszod? Van hát, de még milyen, mutassam? Így reagál Robotzsaru, majd egy gyors mozdulattal közszemlére teszi a családi ékszereket, Kennex meg pirul, mint egy elsőbálozó. Ráadásul még ekkora is, egyáltalán mire használod? Pont ugyanarra, amire te a tiédet, semmire, vág vissza Robotzsaru, találat érvényes. Ráadásul még Jócsajt is felhozza, mit bénázik már vele Kennex, egyértelmű, hogy bejönnek egymásnak, akkor meg miért nem mennek szobára, sokkal kiegyensúlyozottabb lenne mindenkinek az élete. Ezen Kennex kicsit elgondolkodik, Robotzsaru elteszi a farkát, és már mehetünk is helyszínelni, mert mindjárt esemény lesz.

Van-e annál jobb, mint egy robothaverrel menni bulizni, és hullarészegen beszólni mindenkinek, mert úgyis megvédenek minket a kidobóktól? Van hát, melóba menni olyan pólóban, amilyen rajtunk kívül csak egy embernek van az országban. Ilyenben:

A Viasat3 volt olyan jó fej, hogy két Almost Human-pólót ajánlott fel azoknak a nyájas hogyvolt-olvasóknak, akik helyes választ adnak két, közepesen sem nehéz kérdésre. A mindkét helyes választ prezentáló olvasók között sorsolunk, a nyereményt postán juttatjuk el, és mindenki nagyon boldog lesz. A kérdések:

1. Mikor játszódik az Almost Human - Emberi tényező?

• a. Alternatív 1984-ben
• b. 2148-ban
• c. 2048-ban
• d. A Ló évében

2. A sorozatban Karl Urban alakítja John Kennex nyomozót. Melyik másik tévésorozatban/filmben szerepelt ezek közül?

• a. Star Trek (a moziban)
• b. A Gyűrűk ura
• c. Xena: Warrior Princess
• d. Mindháromban

A válaszokat ALMOST HUMAN subjecttel tessen elküldeni a hogyvolt kukac gmail pont com címre, mondjuk március 27 reggel 7:06-ig. Aznap sorsolunk is.