Ennek az epizódnak a nyitójelenetében megnézhetjük, milyen király dolga lenne House-nak, ha 2048-ban élne. Az életét megkeserítő walk-in-clinicet már AUTOMATIZÁLTÁK, vagyis nem kell minden testnyílásukból gyanús dolgokat eregető, tüsszögő, krákogó, pláne hülye páciensekkel egy levegőt szívni, itt már simán robotok diagnosztizálják a betegeket. Na ezt pont ebben a pillanatban elégeli meg egy páciens, aki fegyverrel hadonászva ront be a kardiológiai műtőbe (ahol már hús-vér emberek műtenek, a szívsebészet talán mégsem programozható olyan könnyen), hogy foglalkozzanak vele, de azonnal, mert meghal. Szívsebésznek még pislogni sincs ideje, betegünk holtan esik össze valóban, és csak annyit bír kinyögni, hogy „megöltek."

Eközben tanult rendőreink unatkoznak a kocsiban, Kennexnek ráadásul szar napja van, csak a rádiót cseszteti, meg átmegy a piroson, mert türelmetlen, mire Robotzsaru aktiválja a közlekedési rendőr programját, és jól meg is bírságolja. Ezen most kicsit összevesznének, ha nem jönne a hívás, hogy menni kell helyszínelni, de hirtelen. A kórházban Robotzsarut kellemetlen élmény éri, saját képmásával találja magát szemben, egy másik kiszuperált DRN robot éppen valami jelentéktelennek tűnő szerelőmunkát végez, ez mekkora zuhanás a rendőri pályához képest. Vessünk néhány pillantást az áldozatra is, leállt a szíve, ez okozta a halálát, de az érdekes az, hogy mesterséges szíve volt, ami nem szerepel transzplantációs nyilvántartásban ezt Robotzsaru le is csekkolja menten. Csak nem műszerv-feketekereskedelemmel lesz dolgunk ebben a részben? Az tök izgi lenne.

Ami még érdekes lehet, hogy az áldozat a jelek szerint tudta, hogy meg fog halni, és azt is, hogy mikor, már csak percei voltak hátra. Amíg ezen agyalnak, addig Robotzsaru felszedi a hasonmását, hogy elvigye kocsikázni, olyan szomorú látványt nyújtott, ahogy a szánalmas kis áramköröket bütykölgette. Kennexnek ettől persze menten emelkedik a vérnyomása, legtöbbször egy is sok belőled barátom, most meg két Robotrendőrrel furikázzak együtt, annyira nem jó a rendőri fizetés. Robotzsaru azzal érvel, hogy ezt a robottípust rendőrnek tervezték, nem hagyhatta ott, amúgy meg még hasznos is lehet. A véleményét nem árt tettekkel is alátámasztani, Kennex ugyanis már izomból hajítaná ki a másodrobotot a kocsiból, de Robotzsarunak wireless csatlakozása van az autó irányításához, így simán tud vezetni anélkül, hogy a kormányhoz meg a pedálokhoz érne, és még kajánul vigyorog is közben. Kennex egyelőre kénytelen lesz takarékra tenni az akadékoskodást.

Eközben Geek Rudy is szorgoskodott, már szétkapta az áldozat műszívét, és valami azonosítatlan tárgyat talált benne, alighanem az lesz a felelős a szívleállásért. Megtudjuk tőle azt is, hogy ez a műszív a legtutibb bio-mech szív ever, tehát érdemes lesz elbeszélgetni a gyártóval. Az oda vezető úton történik még egy kis közjáték, Robotzsaru2 megunja a kocsikázást, kiugrik, lekapcsol valami rosszarcút, akiről kiderül, hogy körözött bűnöző. Ennyire erősen munkál benne a zsaruösztön, ezen Kennex és Robotzsaru is csak kamillázni tudnak.

Jócsaj Valerie is előkerült, most éppen az áldozat anyjával beszélget egy tuti szinkrontolmács kütyü segítségével. Anyu elmondja, hogy a szív a fiacskájában illegális transzplant volt, így persze még nehezebb lesz kideríteni, honnan szerezte, de ha már Kennexék pont megérkeztek a gyártóhoz, kérdezősködhetnek ott is egy sort. A szívgyár elnökasszonya nem tud róla, hogy ilyen kis chipeket ültetnének a műszívekbe, az nem szériatartozék, nyilván azok a rosszemberek buherálták meg, akik beültették az áldozatba. A nyilvántartásból kiderül, kié volt eredetileg a műszív, az első tulajdonosa már természetesen meghalt, tehát a krematóriumban lehet folytatni a nyomozást.

Megtudtuk azt is, hogy mi történik egy műszívvel, ha a tulajdonosa meghal: megsemmisítik. Ez így első blikkre rohadt nagy pazarlásnak tűnik, olyan nincs, hogy a szuperfejlett, hiperintelligens 2048-as alvilág ne lássa meg az ebben rejlő lehetőségeket. A krematóriumban Kennexék izzasztják egy kicsit a hamvasztási főmunkatársat, és nem is kell sokat dolgozni rajta, hamar kiböki, hogy el szokta adni a gazdátlanná vélt műszíveket. Egy Oscar nevű figura kereste meg, mindig telefonoz, megbeszélik az időpontot, fizet, majd viszi a szívet, emberünk meg többet nem nagyon kérdez. Az üzlet persze virágzik, vagy száz szívet eladott már így, ami ha jól logikázunk, 100 időzített bombát jelent gyanútlan áldozatok mellkasában.

Jócsaj is megdolgozott a fizetéséért közben, utánanézett az áldozat számlatörténetének, és kiderült, hogy nagyobb összeget utal havonta egy számlára, óramű pontossággal ám, az lesz a műszív törlesztőrészlet. Ennél aggasztóbb, hogy Geek Rudy azonosította a műszívben talált kütyüt, ami gyakorlatilag egy időzítő, ugyanis be lehet programozni rajta, hogy mikor álljon le a szív működése, ez emberünknél 30 nap volt. Mekkora szívtelenség egy ilyet beültetni egy műszívbe, az áldozat is mellre szívhatta, amikor ezt a nem túl szívderítő hírt közölték vele. Nem szívesen lettünk volna a helyében.

Ezt az Oscar nevű alakot kéne előkeríteni nagyon sürgősen, mert az eddigi információink alapján elég sok szerencsétlen szívtranszplantos lehet még életveszélyben. A szívkereskedő segítségével fognak csapdát állítani neki, belengetnek egy új műszívet, Oscar majd jön érte, szívre rátesznek egy nyomkövetőt, és kész. Amíg erre várunk, addig kiderül, hogy a DRN szériás robotzsarukat miért vonták ki a forgalomból. A túlzott érzelmi aktivitás miatt pár robot kiszámíthatatlan lett, a központ meg megunta a tesztelést, hogy kiderítsék, melyek a hibás darabok, úgyhogy küldték inkább az egész szériát a roncstelepre. A mi két robotzsarunknak ez egy nagyon fájó emlék. Most éppen a műszemeiket hasonlítják össze, hogy feldobják egy kicsit a várakozás perceit, aminek az a vége, hogy Robotzsaru szemét Kennex kávéjából kell kihalászni. Nem ez Kennex legjobb hete, mióta ismerjük, és ekkor végre előkerül Oscar, egy szakállas hippi. Már viszi is a szívet, rendőrök utána, egy sufni szívátültetés helyszínére igyekszik éppen, a doki már altatná a delikvenst, amikor a rendőrök rájuk rontanak. Hippi, doki és páciens is lekapcsolva, most majd el lehet beszélgetni mindegyikkel, valaki csak mond majd valami használhatót.

Eközben temetkezési vállalkozónk már jól összeszarta magát, az üzletfeleit elkapták, úgyhogy a főnökétől kér telefonos segítséget. Kellemes női hang válaszol, állítsd le a szíveket és semmisíts meg mindent, mert a zsaruk már csak lépésre vannak tőlünk. Ekkor megmutatják nekünk, hogy a krematórium egy félreeső helyiségében a műszívek időzítőinek visszaszámlálói ketyegnek szépen, sorban, mint a kis villanyórák, és mindegyikhez név is tartozik, az egyik ráadásul „Szabo”, úgyhogy most frászt kaptam.

Lássuk, mire jutnak rendőreink a kihallgatásokon. Hippi hárít, hogy ő csak egy futár, pont leszarja, hogy levelet, pizzát, vagy illegális szintetikus szervet kézbesít, amíg jól megfizetik érte. Jócsaj ennél hasznosabb információkat szed ki a műszívre várakozó páciensből. Kiderül, hogy a marha nagy üzlet a dologban az, hogy a műszív törlesztőrészletei fokozatosan emelkednek, és ha nem fizetsz, azzal fenyegetnek, hogy egyszerűen kikapcsolják a szívedet. Márpedig eljön az a pont, hogy nem tudsz fizetni, mert egyre csak duplázzák az összeget a rohadékok. A doki meg egy nevet is ad nekik, amivel persze semmire nem megyünk, mert tutira álnév, mindenesetre ő egy Karen nevű nővel volt kapcsolatban. És ő bizony nem tudta, hogy ezek a kis beépített kütyük azért kellenek a műszívekbe, hogy távirányítással kivégezzék a pácienseket, honnan is tudhatta volna.

Gyorsulnak az események, ez a bizonyos Karen éppen a betegek szíveinek kikapcsolását rendeli el, mert érzi, hogy a zsaruk mindent ki fognak szedni elkapott bűntársaiból. Közben rendőreink is kisakkozták, hogy jó eséllyel most ez következik, vagyis azok az emberek az ő buzgálkodásuk miatt fognak meghalni. Elő kéne keríteni az illegális szívátültetésen átesett embereket. Egyet máris találnak, de sajnos későn, egy szívleálláshoz hívják őket. Az áldozatnál van egy hordozható bankszámla/átutaló kütyü is, éppen fizetni akarta az aktuális részletet, és Robotzsaru azt is meg tudja mondani, hogy volt még annyi pénz a számláján, amennyi kellett, de akkor miért ölték meg? Van közben egy halott féri is, hasonló körülmények közt állt le a szíve, és persze Jócsaj az, aki megfejti az áldozatok közti kapcsolatot. Ők csupa olyan emberek, akinek a transzplantációs kérelmét a műszíveket gyártó cég visszautasította, ezért szerezték be akkor a feketepiacról. Márpedig így a gyanú igen erősen a műszíveket gyártó cég elnöknőjére terelődik, hiszen ő az, aki biztosan hozzáfér azokak a listájához, akik nem jutottak műszívhez.

Kennexék már lengetik is a nő fényképét a doki orra előtt, akinek a szemében nem csillan felismerés, én nem ezzel a némberrel tárgyaltam. Robotzsarunak ekkor epifániája lesz, az asszisztens is ugyanúgy hozzáférhetett a fájlokhoz, akkor biztosan ő lesz a hunyó! Doki ebben meg is erősíti, asszisztens képét már felismeri. Már rongyolnak is az asszisztens lakásához, ami minden túlzás nélkül egy ízléses kis luxuslakás, jól fizet ez a műszív feketekereskedelem. Senki nincs otthon, de Robotzsaru szkenneli a terepet, és rosszul eltüntetett vérnyomokat talál. Itt voltak tehát a hullák, akikből kivették a szíveket, de az még nem tisztázott, hogy mi lett a testekkel. Össze fognak itt érni a szálak pillanatokon belül, hiszen kinek van módja holttesteket nyomtalanul eltüntetni?

Na vissza a krematóriumba. Emberünk éppen a nyomok eltüntetésén munkálkodik, és Kennex „ne mozdulj!” felszólítására kísérletet tesz a rövidtávfutás világrekordjának felállítására. Nem jut messzire, Robotzsaru lazán átnyúl egy falon, kicsit megszorongatja és elkapja, ahogy kell. Ez az ügy itt megoldódott, a fiúk már mehetnek is vissza a rendőrségre ünnepeltetni magukat. Jócsaj füligvigyorral érkezik, de most nem Kennex közelsége villanyozta fel ennyire, hanem a hír, hogy a szívgyár ingyen kicseréli a megbuherált szíveket a szerencsétlen pácienseknek, akik feketén jutottak szervhez, hiszen most ráfér egy kis javítás a cég renoméjára. Azért egy kis szemezés még belefér, de több nem, ezek ilyen tempóban ebben az életben egészen biztosan nem jutnak el az ágyig.

Zárjuk le a Robotzsaru2 szálat is. Elmeséli Robotzsrau1-nek, hogy őt azért menesztették, mert egyszer megszegte a protokollt, hogy megmentse egy kisfiú életét. De amikor a kissrác felnézett rá, mint valami hősre, az volt élete (?) legszebb pillanata. Robotzsaru ettől elérzékenyül kicsit, Főnökasszony meg pont ebben a pillanatban szúrja ki, hogy már két DRN robot héderezik Kennex asztalánál, és akkorát visít, hogy zeng tőle az épület. Még több ilyen kis momentum kéne a sorozatba, csak mondom.

Robotzsaru2 visszamegy szerelőnek, de csak miután Robotzsaru1 törli a rendőrmúltjára vonatkozó teljes memóriáját, jobb lesz így mindenkinek. Azért a boldog megmentett kisfiú emlékét meghagyta neki. Érkezik Kennex, hogy a szentimentális hangulatnak véget vessen, és újabb ügyek parádés felderítésére induljanak, és Robotzsaru jelzi, hogy egy kicsit felvidulna, ha vezethetné a verdát. Na az nem most lesz, vigyorog gúnyosan Kennex, és beletapos a gázba. Ne csak neki legyen szar hete.