Vincent mélyre ásta magát a város történelmébe. Úgy fest, az erőszakos cselekmények, rituálék időről-időre ismétlődtek, és mindig négy helyszínen: Algiers, Treme, Marigny és a mocsár. Mindez a Sivár műve volna? De vajon miért négy helyen? Vincent térképei már tele vannak jelölésekkel, szóval készül a nagyívű összeesküvés-elmélet. Elijah érkezik látogatóba, de a régens nem hívja be – esélyes, hogy még zabos Kinney halála miatt, no meg Marcelt sem találja sehol. Az ősi erre készségesen elárulja, hogy a főnit bezárták, amíg nem hótziher, hogy ez a lidérc már nem befolyásolja. Vincent meg sem lepődik, hogy a Mikaelsonok megint felül kerekedtek, és biztosra veszi, hogy Elijah-nak már terve is van. Ha viszont segít a Sivár elleni harcban, akkor nem árt, ha ismeri a részleteket, szóval jöjjön be, mielőtt meggondolná magát!

990-ben járunk, a kiskölyök Klaus az erdőt járja. Feketeszedret gyűjt, és a színét próbálgatja, amikor kiáltást hall a távolból. Közelebb siet, és halottakat talál, valamint egy fára felszegezett fickót, aki rimánkodva kér segítséget. Csakhogy jön Apu és megöli őt, aztán nyomja a szokásos lecseszést Klausnak amiatt, hogy könyörületet merészelt mutatni – az pedig a gyengék ismérve. Plusz, hogy Klaus milyen szánalmas, meg nyápic, és talán száműznie kellene, hogy ne legyen rossz hatással a tesóira… Ekkor felnőtt Klaus felriad a bóbiskolásból, és úgy tűnik, még ennyi év után is leveri a víz az Apuval kapcsolatos emlékektől. Felkerekedik, és megnézi Hope-ot, aki békésen alszik, a folyosón pedig kék fény kezd derengeni… De Hope korántsem alszik, ébren van, és retteg – ám ebből egyelőre Klaus semmit sem vesz észre.

Marcel gondterhelten figyeli a várost a luxuskéglije ablakából. Sofya fekete neglizsében önként jelentkezik figyelemelterelésnek, ami működne is, ha nem kezdene valaki dörömbölni az ajtón. Vincent az, homlokráncolva közli, hogy az elrabolt gyerekek nem értek haza, eltűntek a mentővel együtt. Mi persze már tudjuk, hogy Kinney a hunyó, aki az erdő közepére, egy fáklyás csoporthoz viszi a járművet, gyerekestől. A nyomozó első blikkre valami varázslat alatt állhat, mert azt mondja, benyugtatózta a kölyköket, és felkészítette őket a „rituáléra”. Erre a fáklyások főnöke – valami főboszi – ad neki egy amulettet, amire majd szüksége lehet. „Mesterük” szimbóluma pedig naná, hogy egy saját farkába harapó sárkány…

Családi kupaktanáccsal indítunk a teraszon. Kol sürgősen lelépne, Elijah viszont halál nyugodtan olvasgat, ami az öcsköst tovább idegesíti. Freya Kollal ért egyet: legalább egy óceánnak kellene Marcel és köztük lennie, de mielőbb. Rebekah ellenben felhívja a figyelmet arra, hogy van egy unokahugi is a képben, akire gondolniuk kell. Végül Klaus azt mondja, elmennek, de nem ma. Szeretne egy békés napot eltölteni a lányával, és ez-nem-KÉRÉS!!! Remek időzítéssel Hayley és Hope éppen az emelt hangra jelennek meg az ajtóban – ennyit az első benyomásról… A kislány kicsit megszeppen a sok rámeredő idegentől, és csak egy Helló!-t bír kipréselni magából (Klaus dettó), aztán megkéri Anyucit, hadd’ játszhasson a kertben. Hayley vállat vonva beleegyezik, Klaus pedig kicsit csalódott…

Egy fickó rohan lélekszakadva az erdőben. Narancssárga kezeslábasan van, szóval szökött rab lehet – csakhogy nincs menekvés. Vámpírok elől különösképpen. Kol rögvest csapra veri a pasast. Kicsivel odébb kész „lakoma” zajlott – úgy tűnik, a magukhoz tért ősiek betámadtak egy elítélteket szállító buszt, és lemészárolták a fegyenceket és az őröket egyaránt. Erre tényleg szükség van? kérdi Freya. Hát, kell az erő, hogy ki tudják szabadítani Klaust – feltéve, ha nővérke nem egyedül akarja csinálni. Freya leginkább egy álcázóbűbájt próbálna megtörni, de a halálsikolyok zavarják a koncentrációban… Erre Elijah ráparancsol Kolra, hogy végezzen már azzal a szerencsétlennel, hogy végre csend legyen. Tisztára, mint egy paródiában…

Néhány hónapos kihagyás után, (amiért ezúton is bocs mindenkitől) visszatér kedvenc ősi családunk, egy roppant elbűvölő és szeretnivaló ráadással...

A folyónál kezdünk, messziről látszik a híd. Ahogy a mélyben Marcel lassanként magához tér, emlékképek villannak fel előtte: az első találkozása Klausszal, amikor az ősi nevet adott neki; aztán amikor arról beszélt, hogy a család sokkal több, mint vérségi kötelék; amikor Elijah zongorázni tanította… Aztán kinyitja a szemét, felúszik a felszínre, kimegy a partra, és bosszúszomjasan ered a Mikaelsonok nyomába.

Jazz szól. Gyászzene. Úgy tűnik, mindenki temetéshez készülődik, miközben Vincent a halálról és a gyászról, fájdalomról és továbblépésről narrál. Hayley, Klaus és Elijah Cami temetési menetében lépked. Vincent, Marcel, Josh és Kol pedig a LaFayette-ben, Davina sírjánál búcsúzik. Josh egy régi titokról beszél, amit csak a lánnyal osztott meg, aki olyan volt neki, mint egy tesó. A legjobb barátja volt. Kol képtelen beszélni, úgyhogy inkább nem szól. Marcel egy papírlapot vesz elő a zakójából, amire leírta a mondandóját, de végül inkább hagyja a francba, mert a szavak nem sokat érnek. Ehelyett ígéretet tesz, hogy a Mikaelsonok megfizetnek Davina haláláért…

Kol még mindig Davina holttestét szorongatja. Teljesen össze van törve, arca és ruhája a lány vérétől mocskos. Csendes gyászában Marcel zavarja meg, aki nem hiszi el, amit lát – Davina nem lehet halott!!!! Kol zaklatottan magyarázza, miként próbált leállni, hogy még le is szúratta magát, de semmi sem használt… Marcelnél itt szakad el a cérna, bunyót kezdeményez, de az ősi nem üt vissza, a padlón fekve, zokogva bizonygatja, hogy szerette Davinát, nem akarta bántani. Hja, csakhogy a lány ettől még halott marad! Viszont a főninek támad egy ötlete: ez itt New Orleans, ahol a boszikat fel lehet támasztani – szóval, ha a fene fenét eszik is, vissza fogják hozni Davinát!

Zsepiket bekészíteni! (én szóltam)

Cami lakása csatatérre emlékeztet: a lány kiütve fekszik, Lucien pedig kedélyesen nézelődik a reggeli fényben, még egy kis teavizet is feltesz forrni. Cami lassan magához tér, és halálra rémül amikor meglátja a karján a harapást, mert pontosan tudja, mit jelent. „Vendége” is megerősíti a hírt, hozzátéve, hogy a csaposlány azóta halálsoron van, mióta Klaus először meglátta. Mindenki így jár – Lucient kivéve persze! A teavíz közben felforr, és amíg 2.0 leveszi a tűzről, Cami a táskájában kezd kutatni valami fegyver után, és végülis egy ördögcsillag akad a kezébe. Remek, ez vagy ezer vágást eredményez Lucienen, és bár a sebek gyorsan gyógyulnak, a lány el tud menekülni. De 2.0 nem izgatja magát különösebben – halál nyugodtan leül teázni…