Előre szólok, ez a kedvenc epizódom az első szezonból. Lesz itt dráma és humor, ármány és szerelem bőven, csak bírjuk követni az eseményeket. Onnan indulunk, hogy Jamie -  sógora elmondása szerint -  az angolok fogságába esett. Claire indulna is kiszabadítani, Ian pedig menne vele, de az asszony lehűti: nincs meg a lábad, nem jöhetsz. Végül a pár napja szült Jenny szegődik mellé az útra. Jól is jön nyomolvasó és az állatok viselkedését ismerő tudása (+ az Ian által rajzolt térkép), hamarosan megtalálják az Őrség egykori tagjait, akikből már a madarak lakmároznak. Egyikük sem néz ki Jamie-nek, de azért Jenny elmond felettük egy-egy imát. Aztán keréknyomokra bukkan, Claire reméli, azért olyan mélyek, mert egy nagydarab vörös hajú férfi súlya húzza le a szekeret. 

Ott hagytuk abba a legutóbbi részben, hogy egy férfi fegyvert szegez Jamie fejéhez. Van némi feszkó a mostani epizód elején, majd kivételesen Jenny oldja és nem szítja a hangulatot, nevén szólítja (Taran) az idegent. Jamie-t viszont unokatestvéreként mutatja be. Ahogy Claire megszólal, kiderül, hogy sassenach. Jenny hűti az indulatokat, ahhoz képest, hogy angol, rendes asszonka ám. Ian biceg be, ők csak jövő hónapban várták a kompániát. Ja, amúgy megcsináltatta a főnök kardját. Jamie pedig egyre ingerültebben figyeli, mi zajlik körülötte. 

Ha elfelejtettük volna, hogy Skócia milyen vadregényesen gyönyörű tud lenni, akkor a nyitóképek emlékeztetnek rá bennünket. Jamie és Claire lovaglás közben a repülőgépekről beszélgetnek. Kiderül az is, hogy az asszony 27,  férje 22 éves. Amint feltűnik Lallybroch tornya, Jamie-nek eszébe jut, mikor járt itt utoljára, és hogy Dougal mesélte, Jennynek lett egy fattya Randalltől. Gyalog sétálnak be a kapun, ahol egykor Jamie-t kikötözték. Claire megszólít egy kisfiút, a háttérben pedig egy fiatal állapotos nő épp a frissen mosott ruhát teregetné, amikor megpillantja Jamie-t. Ruháskosár eldobva, nővérke rohan öcsikét üdvözölni.

Az előző rész végén elfogott Claire-t és Geillist a tolvajok gödrébe dobják. Ahogyan konstatálják, milyen helyzetbe kerültek, egymásnak esnek, mindkettő a másikat hibáztatja. Geillis elmeséli, hogyan mérgezte szisztematikusan a férjét. Közben a  foglár vacsorát dob be nekik felülről - egy szelet kenyeret -, Claire kiabál, ő a klánvezér unokaöccsének felesége, de ilyen helyzetben ugyebár ritkán szoktak hinni az embernek. Geillis hiszi, hogy Dougal jön és megmenti, Claire tudja, hogy nem fogja, hisz Colum elküldte öccsét, és vele együtt Jamie-t is. 

Érzéki reggelre ébredünk, Claire legalább is mindenképp, mert combjai között épp Jamie tájékozódik. Valaki dörömböl odakint, s Murtagh dünnyögi be magát, miután keresztfia ajtót nyit. Konstatálja, hogy az ifiasszony ott pihedezik az ágyban, de a mondanivaló fontos: megérkezett Sandringham hercege. Jamie megörül a hírnek, a herceg mindig is figyelmes volt vele. Murtagh ezt nem egészen így mondaná, őméltósága ugyanis konkrétan bepróbálkozott egykor a kamasz fiúnál. Claire viszont azt tanácsolja, nem kellene megbízni benne, mivel Randall szövetségese, így nem lehet Jamie-é is.

Túl vagyunk a 16 epizódos első szezon felén, és egy változással megyünk tovább, ugyanis Jamie narrációját halljuk, miközben egy folyó partján álldogál és köveket dobál a vízbe. Arról beszél, hogy fiatal fiú korában csak ment előre, nem törődött sok mindennel, de most már tudja, hogy bártmit tett, az egy-egy sorsdöntő lépés volt. Amikor egy fiú ezt felismeri, akkor válik férfivá.A Horrocks nevű dezertőr, miután megkapja a pénzt, azt mondja, maga Black Jack lőtte le azt a katonát, akinek halála miatt Jamie-t körözik. Ezzel nincs kisegítve a felföldi, a kapitánnyal szemben nem léphet semmit. Horrocks a vállát vonogatja, s ekkor érkezik Willie. Miután elmondja, hogy elvitték az angolok Claire-t, a kis csapat Fort Williambe lovagol. 

Vajon mi történik Frankkel, mialatt Claire a mézesheteit tölti 1743-ban? A nyolcadik rész elején meg is kapjuk rá a választ: a helyi rendőrőrsön most érzik elérkezettnek az időt, hogy szembesítsék az oxfordi történészt azzal, hogy felesége valószínűleg lelépett egy skót pasassal. Hat hét után fel kellene hagyni a kerestetésével. A háttérben ott van az első részben látott kísértetszerű alakról készült fantomkép. Frank - bármennyire is elege van már belőle mindenkinek - nem hajlandó elfogadni az elméletet, hogy felesége szimplán csak elhagyta. 

Ugye mostanra mindenki megemésztette az előző rész legfontosabb információját: széles vállú, vörös loknis, pajkos tekintetű lovászfiúnk  még szűz. Senkit nem riasszon el, hogy egy esküvőről szól az epizód, ez az Outlander, mielőtt túl nyálassá válna a dolog, tuti, hogy jön egy karakter, aki trollkodik egy jót. Aztán látunk egy flashbacket, hogyan is nézett ki Claire esküvője Frankkel.  Épp rohannak valahová kéz a kézben, amikor a férfi a hivatali épület előtt megkérdezi, bemenjenek-e. Claire előbb reflexből nemet mond, de aztán beleegyezik. Így kell ezt csinálni, kérem, szépen. Közben hitvesi csókról hitvesi csókra váltunk, a 20. századiról a 18. századira. 

Szinte lélegzetvételnyi pontossággal onnan folytatjuk, ahol az 5. epizódban félbeszakadt a jelenet. A kis hadnagyot az érdekli, ki szavatol a lady biztonságáért. Claire elmondja, vendégségben van a MacKenzie-knél. Ha a hölgy mondja, hát rendben. De azért a helyőrségi parancsnok, aki épp a közeli fogadóban tartózkodik, szívélyes meghívását küldi. Claire-nek nincsen más választása, mennie kell. Dougal is vele tart.

Claire egy tó partján – Loch Ness (?) – állva John Donne egyik versét szavalja, egy alacsony, szemüveges ember pedig csatlakozik hozzá. Ő Ned Gowen, az ügyvéd. A háttérben kontrasztként a felföldiek a társaság legifjabb tagját, a szexuálisan még tapasztalatlan Willie-t ugratják, hogy úgymond létesítsen bibliai kapcsolatot a lánytestvérével. Legalább is Ned így fordítja Claire-nek. Mivel a szemüveges kis férfi nagyon csúnyán köhög, minden bizonnyal asztmás, így Claire némi csattanó maszlagot ajánl. Pár szippantás a pipából, s az ügyvéd máris sokkal jobban van.