Az előző rész végén elfogott Claire-t és Geillist a tolvajok gödrébe dobják. Ahogyan konstatálják, milyen helyzetbe kerültek, egymásnak esnek, mindkettő a másikat hibáztatja. Geillis elmeséli, hogyan mérgezte szisztematikusan a férjét. Közben a foglár vacsorát dob be nekik felülről - egy szelet kenyeret -, Claire kiabál, ő a klánvezér unokaöccsének felesége, de ilyen helyzetben ugyebár ritkán szoktak hinni az embernek. Geillis hiszi, hogy Dougal jön és megmenti, Claire tudja, hogy nem fogja, hisz Colum elküldte öccsét, és vele együtt Jamie-t is.
Másnap arra ébrednek, hogy odakint a népség már nagyon várja, hogy megégessék a boszorkányokat, és a máglyarakók sem tétlenkednek. A helyi templomba vezetik a két nőt, kezdődik is a per azonnal. Claire elmondja nekünk, hogy egyetlen ismerős arcot sem látott a tömegben. A helyzet azon nyomban változik, ahogy Ned Gowen megérkezik. Előbb illegálisnak nyilvánítja a tárgyalást, erre a tömeg enyhén morcos lesz. Aztán azzal érvel, hogy rendben, hogy az angol törvényhozást kikerülik - elvileg ugyebár nincs már olyan, hogy boszorkányper -, de nyilván a skót törvényeket itt mindenki be kívánja tartani, a vádlottaknak joga van a szakszerű védelemhez. Ezzel nyerőre áll a kisember, engedik hogy ügyvédkedjen.
Érkezik is az első tanú: a szobalány, Duncanék mindennapos életét meséli el olyan kontextusban, hogy az boszorkányosnak hangozzon. A gyógynövények, a fűszerek, sőt még Geillis éneke is gyanús, mert még a macskák is kirohantak, ha az asszony danolászni kezdett. Ned közbeszól, ezek szerint egy macska tanúvallomása alapján lesz ítélet? Majd komolyabbra veszi a formát, ugyanis tudomása van arról, hogy a szobalány elégedetlen volt az állásával, tehát nem igazán érdemes egy sértődött munkavállaló mondanivalóját egy tárgyaláson alapul venni. A következő tanú az a fiatalasszony, akinek a gyerekét az előző részben Claire megtalálta egy fa odvában. A nő szerint épp Claire miatt nem jöttek a tündérek kicserélni a gyereket. Hősnőnk ellenkezik, ő segíteni akart, de már nem tudott.
Ned csitítgatja - ez a rész igazi jutalomjáték Bill Paterson számára, ahogyan az alázatos és gúnyos mosolyközött vibrál az arcjátéka, s néha belekeveredik az őszinte aggodalom is -, majd ő tudja, hogyan kell az egyszerű emberekkel bánni. Addig csűri-csavarja a szót, míg oda nem jut, hogy a fiatalasszonynak inkább hálásnak kell lennie, mert Claire végül is segített nekik. A tanuk sorában következik egy férfi, aki látta Geillist a kezével villámokat lehívni és a viharban repkedni. A tömeg őrjöng, égessük meg, égessük meg, Ned pedig tol egy facepalmot. Vége az első tárgyalási napnak, s Claire érdeklődik a kis ügyvédtől, Colum küldte-e. Nem egészen, sőt, a klánvezér nem is nézné jó szemmel, ha megtudná, Ned itt van.
A férfi még gyorsan egy kis flaska whisky-t nyom Claire kezébe, jó lesz éjszakára melegítőnek. A gödörben aztán a két nő elkortyolgatja az italt, Geillis pedig elmondja, hogy könnyű volt a férje aláírását hamisítani, közel 1000 fontot félre tudott tenni (összehasonlításképp: 10 font a vérdíj Jamie fején). Természetesen a jakobita felkelés számára, merthogy az a vágya, hogy Csinos Csárli üljön a trónon. Szóval akkor a politika hozta össze Dougallal? Igen, és Geillist az sem zavarja, ha nem egy hűséges típus a hadvezér, de őt érzi egyedüli hozzá méltónak, mert ő egy igazi oroszlán. Claire döbbenten konstatálja, hogy barátnéja tényleg szerelmes abba a gazfickóba. Geillis elmondja, ő meg hallotta, ahogyan Claire éjszaka Jamie nevét mondogatja álmában.
A másnapi első tanú láttán a két nőnek leesik az álla: Laoghaire érkezik, és elmeséli a múltkori bájitalkérő esetet. Szerinte Claire becsapta és saját maga itta meg. A lány nem szalasztja el elmondani a szokásos "Jamie-t nekem szánták" refrént. Claire dühében vádaskodni kezd, tudja, hogy Laoghaire csalta oda Duncanékhez. A bíróság inkább a következő tanút szólítja. Bain atya félelmetes sziluettje jelenik meg a háttérben, és ripacsabb módon vonul be, mint Lord Percy bármikor A fekete viperában (a közös pont a mindkét figurát játszószínész, Tim McInnery). Dörgedelmes hangon prédikálni kezd, előadása lényege, hogy kudarcot vallott, mint lelkész, mert cserbenhagyta a múltkori mérgezéses fiút, de szerencsére Claire meggyógyította.
Az atya térdre esve és zokogva kéri a gyülekezetet, hogy oldozzák fel lelkészi kötelezettségei alól. Némi hatásszünet, majd valaki - nem csodálkoznék, ha beépített ember lett volna - közbekiált, hogy ez is az Ördög műve, hogy Isten szolgája így beszél. A bíróság erre megtiltja, hogy a pap elhagyja hivatását. Ő alázatosan bólogat, de tudjuk jól, valami ilyesmi hatásra számított. Hirdetnék is már ki az ítéletet, ám Nednek sikerül időt nyernie és elvonul a sekrestyébe védenceivel. Az a nagy helyzet, hogy ma itt mindenképp meg fognak égetni valakit, de egyiküket meg lehet még menteni. És nem Geillis a könnyebbik eset. Claire-nek csak azt kellene vallania, hogy a vörös hajú asszony őt is megbabonázta.
Claire nem akarja, Ned magukra hagyja kicsit. Geillis ingerülten kérdezgeti, hogy barátnéja végül is mi okból került ide. Claire azt mondogatja, hogy véletlen volt, és csak haza szeretne menni, de nem tudja, hogy lehetséges-e. Geillis furcsán néz rá, de aztán inkább hátat fordít és csak magának mondogatja, hogy ezek szerint a semmiért történt, minden a semmiért történt. Aztán dühösen konstatálja, úgy tűnik, ő lesz a mai helyi barbecue party fő fogása. Vissza kell menni a terembe, Ned jelzi a bíróknak, hogy Claire vallana. Az asszony azonban inkább nem mond semmit. A bírók ítéletet hirdetnek, bűnös mindkét nőszemély. Bain atya kb elélvez a hírtől. Ned izeg-mozog az ügyvédi kispadon, majd hirtelen fegyvert ránt, kitör a káosz, az ügyvéd a levegőbe lő.
Közbe Geillis odasúgja Claire-nek, hogy szerinte igenis lehetséges (mármint a hazajutás), és még kimond egy számot is: 1968. Claire próbálja Nedet védeni, őt ne tessék bántani. A bíróknak nem tetszik a hangnem, úgyhogy azon nyomban, ott helyben vesszőzésre (szíjazásra) ítélik az asszonyt. A végrehajtó nyolc-kilenc csapásig jut, amikor Jamie ront be a terembe (ugye, senki nem lepődik meg rajta?). Geillis egy monológba kezd: bevallja, hogy ő ölte meg férjét, Claire-t csak kihasználta ördögi üzelmeihez, és végső bizonyítékként megmutatja a vállán az Ördög Jelét, ami nem más, mint egy oltási heg. Olyat meg csak a 20. században kaphatott Geillis, konstatálja Claire.
A tömeg őrjöng, Geillis pedig folytatja Bain atya performanszát elhomályosító előadását: letépi magáról a ruhát, látszik, hogy állapotos, azt mondja, a Sátán gyermeke. Geillist, akár egy rocksztárt, vállán viszi ki a templomból a tömeg, egyenesen a máglyához. Hogy mi történik vele, már nem tudjuk, mert Jamie jelzi Claire-nek, itt az ideje lelépni. Egy erdőben állnak meg, most a férfi ápolja feleségét. Aztán arra célozgat, hogy bár úgy állapodtak meg házasságuk kezdetén, hogy ha valamit nem akarnak a másiknak elmondani, ám legyen (de amit igen, az csak igaz és őszinte dolog legyen), de most azért jó lenne, ha Claire felvilágosítaná Jamie-t arról a hegről, ami az ő karján is ott virít.
És Claire belekezd: ez egy úgynevezett oltás, megvéd a betegségektől (ez konkrétan a bárányhimlőtől), csupa beteg ember közé mehet, akkor sem kapja el. Arról is beszél, hogy a férjétől hallott Black Jack Randallről és a bukásra ítélt jakobita lázadásról is. Merthogy ő 1918. október 20-án született (vagyis hát fog majd megszületni). Jamie furcsán néz, de azt mondja, hisz a feleségének. Egy csomó mindent nem ért még, de csak folytassa az asszony, meséljen. Jamie-nek leesik, hogy Claire a múltkor a sziklákhoz rohant, mert haza akart jutni. Ő meg megverte engedetlenségért. Bocsánatot kér.
A következő napokban sokat lovagolnak, Jamie mesél Lallybrochról, hogyan képzelte el ott mindig is kettejük közös életét. Az egyik este a tűz mellett letudjuk az epizódonként elmaradhatatlan szexuális együttlétet, ez most egy ujjazásban merül ki. Másnap reggel Jamie kérdi, hogy akkor készen áll-e felesége hazamenni. Claire Lallybrochra érti, de férje mutatja, oda nézz, itt vagyunk a köveidnél. Mi történt legutóbb? Semmi, csak jött ez a zúgás, Claire megérintette a köveket, és... Mielőtt azonban újra megtenné, Jamie elkapja a kezét. Jajj, még ne! Elbúcsúznak, a férfi azt mondja, a közelben táborozik majd. Claire megint közelít a sziklához. Snitt. Este Jamie-t ébreszti, hogy akkor tessék őt hazavinni Lallybrochba.
Facebook kommentek