Ez az epizód mindjárt Vorenusszal indít, aki úgy döntött, hogy megvalósítja Petőfi rémálmát, és ágyban, párnák közt kíván meghalni, farkasszem-versenyezve Fulmen lecsapott fejivel. Pullo bepróbálkozik azzal, hogy a gyászidőszak lejárt, nem mintha érdekelné Vorenust. Mivel nem tud mit tenni, Pullo szépen eloldalog. Közben az Aventinuson kitört a háború, mindjárt látunk is egy kisebb csetepatét, ahol késsel a hátában szaladgál Fülig Jimmy. Tulajdonképp a helyzet olyan, mint egy átlagos Robert Rodriguez-filmnek a belezős jelenetei, minden utcasarkon feltrancsíroznak valakit.
Az arisztokrácia körében eddig nyugodtnak tűnik a helyzet, de Antonius konzul képtelen rendesen végezni a munkáját, neki ez unalmas. Befut Kleopátra is, aki szeretné Caesariont Caesar gyermekének elismertetni, de nem jár sikerrel (egyiptomi nő gyerekét a római nép nem fogja elismerni) – viszont Alexandriában fog állomásozni néhány római légió, és a szokásos áron szállítják továbbra is Rómába a gabonát. Antonius arcán tisztán látszik, hogy simán megdugná Kleopátrát meg is súgja neki, de a nő nem hagyja magát – egyelőre. Ha a családja, és az országa érdekében az kell, akkor szajha lesz.