A New York-i metróban indítunk, amikor a „Blahánál” felszállnak az aktuális rosszarcok. Valami készül. Az egyik berezelt utas gyorsan kiugrik a még álló szerelvényből, mert a hatodik érzéke azt súgja: „itt bizony cipőzés lesz.” A többi gyanútlan tömegközlekedő meg csak pislog bele a legkevésbé sem szimpatikus úriemberek képébe. Megindul a fővezér, nyomában a csicska kamerás szárnysegéd, aki filmre veszi az egész incidenst. Milyen okos ötlet direktbe bizonyítékot gyártani. Pisztolyt elő és már indulhat is a gondosan kitervelt és mérhetetlenül cizelláltan kivitelezett, „vámszedés” fedőnéven ismeretes hadművelet. Ezt a környéket ’Szépfiú’ uralja és aki vonatozni akar, annak jattolnia kell. Egyszerű, mint a vonatfütty, de hogy nyomatékot adjon hangjának és a téma komolyságának, az embereivel együtt, egy jót ketrecharcoznak az utasokkal.
Eközben a Reagan házban, Danny egy elektromos verseny (modell) autót próbál összerakni, a „ha nem megy ésszel, akkor majd megy erővel” alapelvet követve. Danny kétségbe esve, aljas hátsó szándékok által vezérelve próbálja rátukmálni Frank-re e nemes feladatot. De ő, az egészet nagy ívben leszarva olvassa tovább a napi sajtót. Közben betoppan az egyetlen Reagan lány is, aki egyből basztatni kezdi Danny-t, hogy ennyi idősen már igazán leszokhatna a lego-zásról. Teljesen váratlanul Jamie is bekúszik a képbe és így már tényleg teljes a família. A kisöcsi, mint ex-Harvardos, egyből megkapja a megtisztelő feladatot bátyjától: segíthet neki összeszerelni azt a fostalicska modell autót. A nővérük, Erin már a piáért nyúl, amikor Frank lapos kúszásban oda dzsesszel mellé és megkérdi tőle, ugyan mi nyomja a lelkét? De nehogy azt merje mondani, hogy semmi, mert akkor nem szlopálná ilyen sebességgel a whisky-t. Korrekt meglátás. Bizony nincs jól, hisz elvégre válófélben van, ráadásul a hálátlan lánya az apjával akar elmenni San Francisco-ba, egy hosszabb kirándulásra. Frank megértő, mint a szar és szemmel láthatóan szívesen folytatná lánya rosszkedvének, gyenge humorral való palástolását, de egy váratlan telefonhívás megzavarja az apa-lánya momentumot. Danny-nél is csörög a hordozható távrecsegő, gyorsan olajra is lép. Jamie is elhagyja a színt, mert neki éjféltől kezdődik a műszak. Erin csak simán zugivó üzemmódba kapcsol. A papóka meg egyedül marad a modell autó összes darabkájának társaságával.
Danny már a helyszínen van. A metróba lefelé menet hellózik mindenkinek, de választ nem nagyon kap. Az egyik rendőrtiszt tájékoztatja a fennforgó tényállásról: „Hat tettes. Bokszerek és bicskák, egy stukker és egy kamera.” A túlbuzgó helyszínelős asszisztens, mindent pontosan elmond Danny-nek, aki köpni-nyelni nem tud a sok infótól. De ő kiszúr valamit, amit az előléptetésért kepesztő nyomozónő nem. Gyorsan kell cselekednie, ezért az „inkább megyek és hasznossá teszem magam” jelszó alatt elhagyja a helyszínt. Kifelé menet, pont összefut öccsével, akitől szívességet kér, hogy ugyan furikázzák már el a seggét egy darabig. Danny bepattan a fegyencülésbe és onnan dirigál. Satufék, már ott is vannak, ahol lenniük kell. „Maradj hátul öcsi!” érkezik a parancs Jamie irányába. A padon ül egy csuklyás, igencsak gyanús alak, aki alatt egy kisebb vértócsa gyűlt össze. Danny felszólításaira, a füle botját se mozdította. Csak nem halott? De igen. Kapott egy gyomorlövést és ott hagyták. Reagan nyomozó levonja a nagy konklúziót: „most legalább tudjuk milyen bandával állunk szemben.”
Frank beszambázik a központi főhadiszállásra, ahol a titkárnője ellátja az aznapi fontos teendők listájával és a legfontosabb információkkal, s közben a tárgyalóteremben türelmesen várja egy százezredes rangú ombre, hogy közösen megtárgyalhassák a metrós esetet. Végül arra jutnak, hogy a lelőtt bandatagnak ez volt az első akciója, és mivel – feltehetőleg – nem érte el a kívánt brutalitási szintet, módszeresen megölték. De az is előfordulhat, hogy a vezér véletlenül lőtte le. Megesik az ilyen. A fővezér nevét azonban sikerült kideríteni. Steven Jackson-nak hívják és a motivációja nem más, mint az erőszak. Kajak leszarja a pénzt. Ő a környék rettegett uralkodója. A lényeg, hogy mindenki riszpekteljen. „Majd én megmutatom ki itt az atyaúristen.” gondolta magában Frank, és ennek szellemében egy egész hadiflottát megszégyenítő létszámú járőrsereget küldött ki az utcákra, csak azért, hogy érezze a nép, hogy ott vannak a szeren.
Danny az őrsre megérkezve, egy laza egy kilométerről is hallható torokköszörüléssel jelezte, hogy „Helló. Én is itt vagyok.” Gyorsan, de alaposan végigpásztázza a kihallgatásra váró embereket, majd a legártatlanabb, legfélénkebb nőt kiszemelve, behívja a titokszobába, egy meghitt csevejre. Danny továbbra is az atom megértő és minden emberi lelket a gondján viselő figurát alakítja, és amikor a csaj elpityeredik, nem kínozza tovább – úgysem tudott semmi fontosabb infót kiszedni belőle – egy névjeggyel a batyujában útjára engedi.
Hirtelen belecsöppenünk egy tipikusan nagy tanulságokat hordozó öcsi-nővér beszélgetésbe. Azon kívül, hogy Jamie-nek szar került a magánéleti palacsintájába, amin a nővére elcseszett házassági tapasztalatai sem tudnak segíteni, plusz – Danny szíves közreműködésében – tegnap látta élete első holttestét, nem tudunk meg semmi érdemlegeset. Ezért gyorsan visszakanyarodunk az őrsre, ahol Reagan nyomozó a törtető partnerével együtt elemzik a gyomorlövés esetleges kivitelezéseit. A következő a téma: két különböző fegyverről van szó; egy biztosan ’Szépfiúé’ volt, de a másik már kérdéses, mert az akár az egyik bandatagé, vagy akár az egyik rémült utasé is lehet. A nyomozó nyest még több embert kér a kisfőnitől, de őt nem olyan fából faragták, hogy csak úgy csicskáztatni lehessen. Különben is már segítségére bocsátotta Reagan nyomozót, aki szerinte négy halandó emberrel is felér, de ebből Danny csak hármat vállal be, mert nem csak megértő, de iszonyat szerény is.
Frank, az asszisztens nőcske, meg vagy hat IT-s közösen nézik a négy méter képátlójú lapos tévét. A hírszerzés által megtalált videót nézik, amelyen a ’Szépfiú’ mutogatja magát. Frank lefitymáló hangon csak annyit mond: „Ha lenne eszük, megúszhatnák.” Közben, mint egymás lelki társai, Danny is ugyanazt a videót nézi és a mellette álló ombrénak hencegve, apja idézetével dobálózik. „ A faterom erre azt mondaná, hogy…” A Reagan-ék annyira egy hullámhosszon mozognak, hogy az valami félelem. Danny szeméből sugárzik a büszkeség. Közben a túlbuzgó nyomozónő vallat valakit és végre kiderül, mert pont ő az egyetlen, aki tudja, hogy ki lőtte gyomron azt a bizonyos bandatagot. Reagan nyomozó rácápázva az ügyre, gyorsan megmutatja a már kétszer végigpörgetett videót. Rejtély megoldva. Az egyik jól szituált utas volt a másik kézi ágyú végén.
Most már Frank és a hacker csapata is ezt a bizonyos hapsikát nézi a nagy tévén. Lövése sincs senkinek, hogy ki lehet a fószer. Reagan felügyelő nem hagyja ennyiben az egészet, a lassított felvételt nézve a következőt állapítja meg: „melós bakancs van rajta, kesztyű a nadrágja zsebében, a dzsekije nyűtt, - esetleg építkezésen dolgozik – a sportrovatot olvassa, jegygyűrűje van, nem látszik csóró alaknak, ösztönösen meg akarja védeni a mellette ülő nőt. Ez egy családos ember, van állása, sokan ismerik, kedvelik is. A sajtó segítségével simán kézre kerítik.” Frank egy gyors intézkedéssel elveszi a hülyegyerek játékszerét, ennek fényében hama-hirtelen-azonnal letiltatja „Szépfiú” honlapját.
Na, itt most aztán nagyon felpörögnek az események. Épphogy megjelenik a ’Szamaritánus’ arcképe az újságok címlapján, az illető személy foglya és feladja magát az egyik híradós csatornának. Látjuk, ahogy az előző részben már felbukkant Heather Locklier hasonmás, Kelly Davidson riporternő meginterjúvolja a helyi hőst. Az egész őrs egyszerre gondolja magában: a büdös picsába, ezt de beszoptuk basszameg. Gyorsan be kell hozni azt a jótét lelket, hogy egy kicsit alaposabban kikérdezhessék. Így is tesznek. Már is az elbeszélgető szobában üldögélnek édes hármasban. Minden fifikás trükköt bevetve, Danny-nek csak annyit sikerül megtudnia, hogy az ombrét már elítélték egyszer, ezért egy hangyafasznyit mintha félne a rendőröktől. A kisfőninek is gyorsan felvázolják a tényállást, aki nagy sebességgel két részre osztja a csapatot. A feltörekvő nyest foglalkozik a „szépfiús” témával, Danny pedig az önjelölt superhero-val. Danny azért nem ússza meg ennyivel, megkapja a fejmosást és a parancsba iktatott jó tanácsot, hogy amennyiben van rá mód, nem nyomja senki fejét se a wc-be. Nyugtázva a dolgot, mindkét kemény figurában megszólal az önérzet, hogy mekkora szar már, hogy a fickó rossz eszközzel cselekedte a jót. Ez van. Visszanyalt a fagyi, de csontig.
Apropó riporter csaj. Frank is pont látta a lapos tévén az interjút, és annak végeztével az első gondolata az volt, hogy távrecsegőjéhez nyúljon és telefonáljon egyet. A riporter nőcske, Kelly hangját hallhatjuk a vonal másik végén. Na, most Reagan felügyelő jól lebazilikázza a kis kurvinyeket… De hé! Mi van? Ezek bájcsevegnek? „Azonnal látni akarlak.” közölte Frank, nem kis kéjsóvár vigyorral az arcán. Már értem. Szóval őt fúgázza a vén kujon. A Magnum vér – sose vész el –még mindig ott csörgedez.
Eközben Danny-hez beböfög egy csicska járőr, hogy „valami spiné keresi.” Danny egy percig sem habozva, a fél irodát romba döntve rohan a forró nyom után. A gyomron lőtt fószer barátosnéja kereste fel, hogy pár információ morzsát potyogtasson a zsekák elé. A meghitt személyes beszélgetés során a csaj módszeresen beárulja az egész bandát. Na meg alap, hogy az ő fickója kényszerből szállt be, mert ugye alapműködés, hogy aki ellenszegül ’Szépfiúnak’, az egyből kórházi beutalót kap. Na, de a volt faszija is bandatag és ezért keni-vágja, hogy merre szoktak nyomulni a rosszarcúak.
Ahogy azt már álmunkból felkeltve is tudjuk, Danny önfejű, mint az állat, ezért nem lepődünk, amikor látjuk, hogy egyszemélyes hadsereget alakítva kommandózik fel egy tűzlétrán, majd halált megvető bátorsággal mászik be egy ablakon. A házibuliban megy a lazulás, meg az ilyenek és akkor megjelenik a többi fakabát, hogy jól szétcsesszék a hangulatot. Az egyik parti fenomén megpróbál elmenekülni, de Danny csúnyán keresztül húzza számításait. Reagan nyomozó dühében a levegőbe bokszol, amikor megtudja, hogy csak a macskajancsikat sikerült elkapni, a vezért nem. A vallatószobában sem sikerül több infót kiszedni a huligánokból, mert az utca törvényei, a mérhetetlen riszpekt, meg a rohadt betyár becsület kötelezi őket.
Családi ebéd. Már mindenki a jól megérdemelt kafféját burkolja, amikor Danny is csatlakozik. Az aktuális téma, „a fegyvertartás joga” van éppen terítéken. Megy a szakmázás ezerrel, hogy azért mindenkinél ne legyen fegyver, csak azoknál az embereknél, akik azt jóra használnák. Milyen szép utópisztikus gondolat. A bámulatos eszmecserét egy perc erejéig meg kell szakítani azzal, hogy égető kérdést szegezzenek Erin-nek. Röviden kitárgyalják, hogy a görcs lánya – sajnálatos módon – jól érzi magát a görény apjával, és ezért az egész Reagan klán egy emberként filézné ki csóri faszikámat. Az alábbit letudva folytatódik a fegyvertartásos, ’szamaritánusos’ eszmecsere. Úgy tűnik, az étkező asztalnál dűlőre jutottak, de Danny a konyhában, négyszemközt is elbeszélget nővérével. Az érző szívű Reagan bratyó, mindenkit túlszárnyalva alakítja a helyi megváltót és a jogi szabályok megkerülésével próbálja eltusolni az ügyet. „Nem. Nem. Ez nem szép dolog.” valahogy ekképpen válaszol karót nyelt nővére. A beszélgetés közepére azért Frank fater is becsatlakozik, aki természetesen a törvénynek ad igazat. De ha már így kettesben maradtak legidősebb fiával, akkor gyorsan lezavarnak egy apa-fia brainstorm-ot. Danny új beosztása a téma – amiről mi földi halandók semmit sem tudunk – és az, hogy vajon a belső ügyosztály intézkedései után, hogy kaphatta meg azt a rangot. Frank nyers őszinteséggel közli, hogy ő a járőr melót javasolta, de vele ellentétben mások nem így vélekedtek. Danny szótlanul bámult tovább, mint az üvöltő hal.
Megint a tárgyalóban vagyunk, és már megint „Szépfiú” osztja az észt a képernyőn, de most egyenesen Kelly Davidson-nak csinált egy privát anyagot. A sok fenyegetés, meg a páváskodás mellett közli, hogy holnap kirabol még egy metrószerelvényt, de ezúttal, nem az ő emberei közül fog elpatkolni valaki, plusz ad egy exkluzív anyagot Davidson kisasszonynak. A tárgyalóban a százezredes, a riporter csaj (egy jelentéktelen férfi kíséretében), plusz Frank és a titkárnője vannak jelen, akik így, ilyen idilli környezetben tárgyalják meg a látottakat. Annyi érvelés hangzik el az ügyben kompetens video anyag sajtóban történő leadása illetve nem-leadása mellett, hogy követni sem tudom. A konklúzió azonban az, hogy Kelly Davidson egy pendrive-ot dob az asztalra, rajta azzal a bizonyos exkluzív anyaggal. Az alábbi megmozdulással satuba fogta a magas beosztású urak tökeit. Azonban Frank ezt is leszarja, és további embereket küld ki az utcára. A százezredes teljesen megrökönyödik. „De hát ahhoz nagyon sok ember kell. Hé!” Frank fejében már rég túlpörögtek a fogaskerekek, így csak annyit mond: „Igen.” Ezzel magára hagyja tévézni az öreget.
A kis Jamie-t is láthatjuk akció közben. Társával kipattannak a járőr autóból és úgy szemlélik a terepet. Az öreg róka szúrópróba szerűen teszteli a legfiatalabb Reagan-t, akinek vág az esze, mint a veszett fene. A kérdezz-felelek során kiderül, hogy az öreg partner azért orrol Danny-re, mert a tehetségéhez nagyon sok rossz szokás társul. „Na de most már pofa befog, adjunk a melónak is, ha már pont itt állunk egy metró lejáró előtt.” gondolattal hessegetik el sarki fánkos hívószavát.
Frank a kerületi bíróság épületében vár és támasztja a falat, amikor lánya és annak mély dekoltázsa is elegánsan megérkezik. Reagan apu a város bűnügyeinek intézése mellett a család gondjaira is szakít elég időt. Ezért van most itt. A padlásról vagy a pincéből, a lényeg hogy valami iszonyat porosnak vélt helyről előbányászott egy régi kézzel írt levelet, amit még kislányként Erin írt neki, hogy miért „szökött” el a nagyapjával, egy hétvégére. Az enyhén sírós ölelkezés közben Frank azért a bajsza alatt ellövi a legnagyobb sablon szövege, hogy „Minden rendben lesz.”
A nyomozónő egy villámlátogatást tesz a sitten, hogy pár fényképet megmutathasson a ’Szamaritánusnak’, de akkor megszólal a riasztó. Kezdődik a dráma. De ez nem (a) szökés, csak annyi volt, hogy lebökték az ombrét, így már a kórházban tudják nyaggatni a fáradhatatlan nyomozók, az unalomig ismételt kérdéseikkel. Hoppá! Valami felett elsiklottak. Most derül ki, hogy ’Szépfiú’ nem akkor szállt fel a metróra, amikor a többi bandatag, hanem szerelvényről-szerelvényre járt, kiszemelte áldozatait, szólt a spanoknak és azok megérkeztével, közösen csaptak le. „26 vonal, 486 metró állomás” morfondírozik Hotchkiss nyomozónő. Danny nem rezel be a számoktól, inkább gyorsan más megközelítést keres. Az őrsön folytatják a témázást és egy kis karikázás, meg szövegkiemelés után simán rájönnek, hogy nem az a lényeg, hogy hol fognak lecsapni, hanem az, hogy ’Szépfiú’ hol száll fel. És ezt a területet ügyesen-okosan-szentimentálisan Bronx-ra, azon belül is a 147. és a „tököm tudja hányadik” utcára szűkítették.
Rajtaütés szerűen, Danny legnagyobb lelki nyugalommal kiszambázik az egyik metró szerelvényből, majd az állomáson nagyon szigorú tekintettel álldogáló ’Szépfiúnak’ szegezi a kérdést: „Hé! Nem láthattalak a tévében?” A rövidre sikerült hajsza után, Danny bilincsbe veri a huligánt, és ezzel az ügy lezárva.
Egy fenszi lakásban, gyenge lámpafény mellett, szolid jazz soft porn hangulatával megfűszerezve tölti el Frank és Kelly a romantikus légyottjukat. Halkan duruzsolnak egymás fülébe, - a tökéletes bajusztól semmit sem látva, csak feltételezzük, hogy – ajkaik lágyan összeforrnak.
Közben Jamie portáján tovább bonyolódnak a dolgok, ugyanis csak-csak elment az „úgyis rádumálunk, hogy kémkedj a kék lovagok rendje ellen” témájú titkos találkozóra. Konkrét választ nem tud adni, de a „bátyád is ezt csinálta, csináld te is ezt” érvelés, elég jó adunak tűnik ebben a leosztásban.
Danny, orrát lógatva, a vizet bámulva álldogál a rakparton, amikor nővére is csatlakozik hozzá. Danny tovább szajkózza, hogy mennyire sajnálja, amiért a ’Szamaritánus’ élete így elcsesződött, csak azért mert védelmezni akart egy nőt. Erin megnyugtatja, hogy a fickót nem fogják lesittelni, mert a börtönös késelés ügyet is figyelembe véve, csak egy hosszú lejáratú felfüggesztettet szabnak ki rá. A Reagan fivér egyből hajbókolni kezd és cizelláltan megkérdi nővérét, hogy ezért kinek a nemi szervét kellett a szájával illetnie. A pár perces mosolyszünet után, fátylat borítva Danny bunkó megjegyzésére, célba vették az első krimót, hogy sörben úszva múlassák az este további szakaszát.
Facebook kommentek