Hát, ez a mostani rész sem tocsogott a rothadt zombi vérben és a Halálos irambant megszégyenítő akciójelenetekkel, de ez egyáltalán nem baj. Végre egy mély értelemmel bíró évad, ahol nem valami zsebdiktátort kell iszonyat fifikásan legyakni, hanem egy normális(nak tűnő) közösségben kell levedleni a vadember jelmezt és szépen megélni. Ezért nem is fosnám feleslegesen a szót, csak nagyon röviden leírom a rész kb kétsoros cselekményét, aztán összevetem az epizód az internet rögtön ítélő bírósága által legnagyobb baromságnak odaítélt részeit a saját meglátásaimmal. Nézzük!

Rick még egy csecsemővel a karján is instant befenyít bárkit

Talán csak a legelvetemültebb David Lynch rajongók tudnak arról, hogy a legendás filmes lánya író és rendező, bár Jennifer Lynch azért közel sem járt be olyan karriert, mint édesapja. Ettől függetlenül Jennifer a Walking Dead ötödik évadának tizennegyedik részében debütált a sorozat rendezőjeként, és még a hatodik évadban is rendezett egy részt.

Aaron érkezése rendesen felkavarta az állóvizet. Maggie és Sasha elvették tőle a fegyverét, a hátizsákját és beterelték a pajtába, ahol egyből nekifogott a szent beszédnek, hogy milyen jó az ő közösségük, mekkora fallal van körülvéve minden, hogy pénteken még táncház is van… Utóbbi poén volt, de senki sem nevetett. Aaron érzi, hogy mondhat itt ő bármit, Rick hűen vallja a régi Old Spice reklámszöveget, mert neki bizonyíték kell, nem ígéret. Aaron előveteti vele a táskája első zsebéből a rendkívül homályos fotókat, tovább ecseteli, hogy ez az utolsó mentsvár, az ő táborukban béke van, mire Rick felpattan, megindul felé, és lendületből kiüti. Minden különösebb ok nélkül.

Úgy látszik, hogy egy nagyon komoly két epizódos felvezető kört kapott az ötödik évad második felvonása, mert a múltkori kálvária után, hogy Beth után Tyreese is alulról szagolja az ibolyát, most egy kemény depressziós, komor hangulatú, gyászos részt kaptunk.

Daryl, Sasha és Maggie víz és élelem után kutatnak. Teljesen élettelenül, enerváltan csoszognak vissza a többiekhez, akik szintén nem találtak semmit se. Szomorú ez, de sebaj, mennek tovább. Aztán a benzin is kifogy, pont ahogy a másik kocsiból. Gyalog mennek tovább Washington felé, ami nem egy 5 perc séta, hisz még 60 mérföld hátra van…

Az ötödik évad negyedik részének Slabtown a címe, ami így elsőre nem tűnik annyira érdekesnek, pedig egész szép történet áll mögötte. Ugyebár ebben a részben ismerjük meg a Grady Memorial Hospitalt, ahol Beth szép lassan rájön, hogy az idilli környezet sokkoló hátteret takar. A Slabtown elnevezés pedig pont ezért is annyira találó.