A jelenben indítunk, ahol Alexet letartóztatják, de nem börtönbe viszik, hanem le a pincébe kihallgatni. Ugrunk a múltba, Miranda kórházban, a gyerekét körözik. Simon szervezkedik valamit telefonon, de azt mondja, nem tud részt venni az akcióban, vacillál. Ryan elmondja Alexnek, hogy Liam már egy hete nem jött be dolgozni, arról pletykálnak, hogy lecserélik. Alex elmegy Liamhez, akit a lakásában részegen fetrengve találnak, úgyhogy Alex berakja a tusoló alá józanodni. Ugrunk a jelenbe, Alex jogi képviselője egy régi ismerős, Elias, akiből ügyvéd lett. Viszont megérkezik egy szuper kihallgató csoport, akik bármire képesek, hogy vallomást szedjenek ki Alexből, és átveszik az ügyet elnöki utasításra. Ez senkinek nem jó, Elias-nek össze kell dolgoznia Liamékkel, hogy visszakerüljön az ügy hozzájuk. Visszaugrunk a múltba, új epizód, új teszt, egy sorozatgyilkosokra specializálódó szupersztár érkezik, csapatban kell dolgozni, kapnak sorozatgyilkosokat és gyilkosságokat, mindegyik sorozatgyilkosnál az egyik áldozat nem az övé, meg kell találni a kakukktojást. Ugrunk a jelenbe, ahol Diane Goodwin nevű ügynök hullájához hívják Calebet, gyanús lesz neki, hogy nincs meg a halott telefonja, holott minden mása előkerült a törmelékek alól. Liamék lemennek a pincébe és dühösen konstatálják, hogy elvitték Alexet. Alex egy ismeretlen sötét helyen találja magát, ahol egy ijesztő alak üdvözli és megkérdezi, hogy elkezdhetik-e, nagyon sejtelmesen fenyegetően.

Miki lakógyűlést hív össze, amin elmondja, hogy a statikus felmérte a robbanás utáni helyzetet, s ugyan a ház nem fog összedőlni, az épület nagyon megrongálódott, és baromi drága lesz a felújítás. Ha ez nem lenne elég, pár lakónak ki is kell költöznie. Rögtön megkezdődik a pánik, Miki nem is tudja uralni a hőbörgő csürhét.

Tehát ott tartunk, hogy Flora eltűnik és egy nagyon nagy fa csúcsán figyel a kapucnis pulcsija. Gyors mileszhogyleszebbenarészben az elején, még mindig dokumentumfilmes narrátorozás és kezdünk is:

Süt a nap, a rendőrség körében szedik le a sárga kardigánt a fáról, Lee megbizonyosodik róla szaglással, hogy tényleg a lányáé. A fősheriff beszól egyet, hogy elég gyanús, hogy ilyen dolgokba keverednek, kezdi már unni. Lee sértésnek veszi, hát egy kutya kölyke mind a kettő, Ő is rendőr, tiszteletet érdemelne.

Előszó

Bruti fogta a komédia aranyló hímvesszejét, mélyen megmártotta a szépírás szénfekete tintájában, néhányszor megperdítette erős kezei között, majd úgy nyakonbaszta vele a hét hátralevő napjain becsülettel alkotni igyekvő hogyvolt írókat, hogy azóta sem tértünk magukhoz. Az inkontinenciával kísért röhögés mellett azonban kisebb agyfaszt is kaptam, mert a hétvégén támadt az a remek ötletem, hogy a mai posztot feldobandó egy kedves nagymama szemszögéből írom majd a mai hogyvoltot. Ehelyett viszont marad a nihil, az önmardosás, és a kínzó kérdés, hogy Bruti lehallgatja-e a telefonomat. 

Meredith kedves metaforával hasonlítja az immunrendszer által támadott új szervhez Jacksont, aki az anyutól frissen kapott kórházban hangyányit nagyobb befolyással (szavazati jog, vétó) bír majd a kelleténél. Legalábbis a forradalmárok szemszögéből, mert Catherine szerint valószínűleg még ez is kevés. Yang és Torres duóban morog, amiért egy „plasztikás” fog nekik parancsolgatni, a Sheperd házaspár bizakodik. Catherine helyrerakja a pattogó Richardot, aki azt hiszi, hogy az ágyon kívül is számít a szava. (Bár a nőt elnézve túl sok befolyása ott sem lehet.) Avery a fánk mellé kedvezőtlen híreket visz az ellenséges tanácstagoknak: a sürgősségi újranyitásán egy darabig még elagyalgat az alapítvány, de az már fix, hogy Owen le lesz váltva. Erre hirtelen mindenkinek eszébe jut az aktuális műtétje, és ott hagyják mama pici fiát, hadd filózzon a zuhanáson, a halott Lexie-n és az érzelmi zsarolás, mint konfliktuskezelési módszer hatékonyságán. Jacksonnak még a kockái is elszomorodnak.

Kara nagy bajban van, hisz éppen most akarják kinyerni a magzatából a vírus ellenszerét, de az neki nem fog jót tenni, hogy hasba szúrják egy büdös nagy tűvel. De a szúrás pillanatában Green szétlövi az erőmű irányítópultját, így elmegy az áram. Granderson rádiózik nekik, de csak Green válaszol, hogy megcsókolhatja a seggét. A főnökasszony igen ideges lesz és minden járőrt, aki él és mozog, az erőműbe küld. Áram kell neki, de azonnal! Amíg intézkedik Alisha elszökik. Az alagsorból robbantásos módszerrel megérkeznek Chandlerék is, közben Karanának segít az egyik ápolónő, és eloldozza a kezét, így mikor Hamada visszatér a lámpával, Kara simán szíven szúrja az injekcióval. Ebben a pillanatban ront be Tex és a Doki, legyaknak mindenkit, a dráma megoldva.

Emíliát kifaggatják a háziak, hogy mégis mi történt pontosan a baleset előtt, s a pszichológusnő elmondja, hogy Félix lent volt a pincében, mert gázszagot érzett, így kezdődött. Áginak rögtön gyanús lesz, hisz mit keresett Félix a pincében? Meg is pendíti ezt Emíliának, hogy gyanúsnak tartja ezt az egészet, hisz mi keresnivalója volt Félixnek a pincében? Emília viszont elküldi a francba, Ági másba üsse az orrát, nem az ártatlan Félixbe. A pszichológusnő meglátogatja a kórházban a hős Félixet, aki megmentette az életét. A férfi örül a viszontlátásnak, nem különben Emília, így még két csók is elcsattan, miközben megbeszélik, hogy Félix sem tudja, mi történt, csak érezte a gázszagot. Miközben elvannak, Félix telefonjára a Herrtől érkezik sms. Ági továbbra is érzi, hogy valami nem kóser, úgyhogy előadja Mikinek, hogy gyanús, hogy Félix, aki a Herr régi barátja pont ott volt a robbanáskor a pincében. Miki szerint Áginak üldözési mániája van, így nem veszi komolyan, pedig most kivételesen jó lenne…

Az első évad egy komoly cliffhangerrel ért véget, és hál’ istennek pont innen folytatjuk. A hajót megszállták Granderson katonái, Quincy életveszélyes állapotban. A legénység próbálja menteni a menthetőt, a vakcinát, a hajóorvos dugja el, így mire dr. Hamada odaér, már nem találják a lényeget. A legénység viszont nem akarja csak úgy feladni, O’Connor átveti magát a hajókorláton.

A múltkori epizód vége sűrűre sikeredett: szerencsésen előkerült az összes eddig elveszett hulla, viszont cserébe most meg Zayday tűnt el, aki ugyan nem hulla, de még lehet az, ha rendesen viselkedik.

A Chanelek épp egy gigapartyra készülnek, bár az ő köreikben melyik party nem giga? A bulit azzal a Cliff Woo-val akarják megszerveztetni, aki már a múltkor külön erre a célra építtetett egy házat, kaviárral teletöltött medencével, végül a házat felgyújtották és tűzoltónak öltözött sztriptíztáncos fiúk oltották el – pezsgővel. Na, szóval ő rendezi a mostani bulit is… Izgalmasnak ígérkezik, most, hogy egy sorozatgyilkos garázdálkodik a birkák között.

Nem mosakszom előre, de azért szólok, a Hotel hét után várható volt egy kis megcsömörlés, a turbókontent beszakadása. Ez menetrend szerint meg is érkezett. Az sem segített a közepes adás minőségi feljavításán, hogy Nádai Anikó annyira távol állt a bejátszók szakszerű felszopásától, mint Makó Jeruzsálemtől. Oké, nem lehet mindig halál vicces dolgokat beadni műsorba, ha a lakók nem csináltak semmi olyat, de ha már műsorvezetői titulusban van, és fizu gyanánt feltehetőleg nem egy zacskó szotyival dobják meg adás után, talán illene VEZETNI azt a műsort, és nem csak enerváltan beásítani a kamerába pár erőtlenül megformált lepkefing véleményt. Na, mindegy. Elsőként Lóri hívja magához Tivyt egy taktikai megbeszélésre. Ehhez feltétlenül le kell feküdni a sufni kihúzhatós kanapéjára, hisz a sok tespedést nem árt fellazítani egy kis relaxáló, ágyon pusztulós punnyadással. Itt Idézném a beköltözés napjától akut tüdőbajtól köhögő Lórit:

"Evelinnel fogok kimenni."