Mai kalandját Dexter a rituálékról folytatott elmélkedéssel nyitja. Elkábítás, lekötözés, vérminta-vétel, leszúrás, feldarabolás, eltakarítás...nem is olyan nagyon különbözik mindez attól az esti rituálétól, ami Harrison lefektetését előzi meg, lényeg, hogy mindig be kell tartani minden fontos mozzanatot. Dex éppen mesét olvas a fiának, de az a rosszcsont Harrison már most a rémtörténeteket követeli apucitól a kétszavas szókincsével. Nem lesz nehéz előhúzni valami ilyesmit a kalapból, Dex önéletrajzi ihletésű történetekkel jól elszórakoztatja a kisfiát, egészen addig, amíg kicsi Harrison vissza nem kérdez, hogy apa a dobozába teszi a rosszfiúkat? Hoppá, jó lesz ezt sürgősen abbahagyni, ha Dex nem akar kinevelni egy koronatanút az esetlegesen ellene induló büntetőeljáráshoz, ha az valaha bekövetkezik.
Máris megnézhetjük azt is, mivel tölti az estét aktuális főgonosz párosunk. Találtak egy hozzájuk nagyon jól passzoló hangulatos elhagyatott templomot, ami főhadiszállásnak pont megfelel, ide cipelnek most mindenféle gyanús csomagokat. Tanítvány Travis bénázik, a szigorú Mester (az ő nevét még nem tudjuk), meg lecseszi. Nem vagy te elkötelezett az ügy iránt Travis fiam, ebből még bajok lehetnek, mert a végítéletet nem lehet ilyen trehány módon előidézni. Travis zsákjából kiesik egy próbababa-torzó, az öregnél meg egy próbababa fej van, hogy ezek vajon milyen kellékei lesznek az apokalipszisnek, egyelőre nem tudni, de nem sok jót nézek ki a dologból.