Végre itt vagyunk az Ígéret földjén, Charleston-ban, de kiderült, hogy mégsem olyan szép, mint ahogy elképzeltük. A várost egy hatalommániás elnök irányítja, aki a politikának rendel alá mindent, az idegenek számára nem léteznek. De megérkezett a Második ezred és kirobbantott egy katonai puccsot. Ugye, Tomék börtönbe kerültek, majd kijöhettek, mert Bressler tábornok letartóztatta Vezért, és elengedi őket a Fürge-randira, hisz meg lehet fogni az elnyomókat, ő pedig háborút akar. Viszont Tom a katonai diktatúrát sem találja célravezetőnek, hát mehetnek vissza a börtönbe, megint. Vagyis mégsem, mert megszólal a központi riasztó éles hangja, behatolók vannak a bázison, a katonák otthagyják őket, Tomék mennek utánuk. A behatolók nem akárkik, a lázadó Fürgék, Vöröske és a többiek a gyülihelyen várakoznak, előttük csőre töltött fegyverrel katonák várják a tűzparancsot. Ben bukkan ki a Fürgék közül, békés szándékkal jöttek. Tom és Matty boldogan rohan a gyerekhez, Bressler nem vonja vissza a lövészeit, ezt látva Anne, Lourdes, Hal, Weaver majd sorban a Második tagjai közrefogják a Fürgéket. Lövészek visszavonva. Főcím.

Ma kiderül, hogy ha egy bolygó leírásában nincs semmi, az még nem biztos, hogy ártalmatlan. Szerencsére nem kell 10 év hozzá, hogy kiderítsük, ez esetben, hogy jobbára ártalmatlan.

Kislány-Hófehérke puncsos minyonnak öltözve, Velázquez-ért kiáltó testtartással tipeg Ragyogó Nádszálkisasszony anyukájához. A piros bútorkárpit-ruhát nagyon feldobja a 30 centis gyémánt szegély, és láthatjuk, hogy nemcsak szép mindenki, hanem jóságos is, valamint tökéletes. Oly édesek mindketten, hogy egyszerre kell betoljam az egész napi inzulinomat, nehogy cukorkómába essek.

Röviden az eddigi legunalmasabb hétről. Laller és Gaben éppen reggeliznek, miközben haditervet próbálnak meg kieszelni, hogy visszaszerezzék a szerződést, amikor is az idilli képet egy telefonáló Márcselló zavarja meg, aki elveszi Laller kajáját. Nagy a felháborodás, de Gaben szerint igazából a gyerek csak olyan kezd lenni, mint Lali mester. De ugorjunk a következő konfliktusra, Cincogi és Gaben ismét őrjöngve cserélik eszméiket, miközben feltűnik a színen egy titokzatos eredetű bűz, melynek eredete sajnos nem Laller koszos zoknija, se a szaros alsói, se a görényei. Fantasztikus „bűzvadászat” indul, de sajnos továbbra is eredménytelen, a bűz pedig egyre erősebb.

Őshazájában már a második évaddal fut a CW 2012-ben indult produkciója, a Szépség és a szörnyeteg, nálunk két hete rajtolt az első. Ennek kapcsán pedig lehetőségünk van egy új hogyvolt beindítására, vágjunk is a közepébe!

Isten hozott mindenkit Charlestonban, az új és csodálatos élet városában, az ET-k uralta világban a béke és nyugalom helye lenne. A felszínen a város megsemmisült, viszont a Másodikat egy föld alatti óriásbunkerbe kísérik. A hadsereg is véletlenül talált rá a pusztítás után, talán politikai vezetőknek készített bunkernek szánták, félig-meddig parkolóházforma a bejárat, a lenti részeken van a közösségi tér, az étkezde, az irodák, a szállások, a raktár, van itt minden, ami csak kellhet. A helyiek épp étkezéshez gyűlnek, mikor a Második megérkezik, hősnek kijáró tapssal köszöntik őket. Isten hozott mindenkit. Főcím.

Csodaszép napra virradt ez a csodaszép világ, ahol ember és idegen békében és barátságban él együtt. Vagy legalábbis egy ideális világban így lenne, de ez Defiance, ember és idegen ott és úgy fúrja egymást, ahogy tudja. Nézzük meg ezt a lezuhant bárkát, két nappal vagyunk Sukar isteni tette után, Tommy és Nolan a felderítők. A hajó felé tartva Tommy Istenről cseveg, Irisától kapott egy róla szóló könyvet, Nolan annyit megígér neki, ha bántja a lányát, személyesen ismerheti meg Istent. A bárkán belül, a halott utasokon kívül földi cuccokat találnak, például egy űrhajó leszállóegységét és egy orosz és egy amerikai űrhajós felszerelését. A hajó egyik épségben maradt részén emberek, igen emberek, haltak meg egy magzatburokszerű szerkezetben. Az egyik ilyen életre kel, és az abban tárolt férfi csodálatos módon még él. Főcím.

Végre valahára utazunk Charleston-ba, az Ígéret földjére, ahol lesz meleg víz, kaja, pia, nők, hivatalos kormány és nem kell a csúnya földönkívüliekkel harcolni. Legalábbis elméletben így van, szóval kezdődjön a nagy utazás. Este kezdünk, a Második konvoja rója a kilométereket a Szentföldig, Tom gondolatai a középső gyerkőcénél járnak, az elválás szomorú pillanatait idézte fel az apuka. Matty próbálja Apu gondolatait terelni, már izgatottan várja mikor érnek a városba, ami kitérők nélkül is egy jó 12 órás út után lesz. Hosszú lesz még ez… Matty vegy végrendeletet ad Tomnak, ha esetleg bármi történne vele, kevéske ingósága a családra száll. Tom meg sem akarja hallani, bár a szeme bepárásodott, minden rendben lesz, Charleston várni fogja őket! Főcím.

Tragikomikus melodrámává fajuló sorozatunk az utolsó előtti részhez érkezett, a sakkfigurák a helyükön a grandiózus fináléhoz, aminek pár momentumát már most meg lehet tippelni, de minek, reménykedjünk, hogy a forgatókönyvírók tartogatnak valami váratlant is az ingujjukban, vagy hol szokás az ilyesmit. A főcím előtt Dáviddal vagyunk, aki ahhoz a nyikhajhoz megy el Lénát menteni, (mert szereti) aki annak idején a kollégájuk volt, és egyszer, egy jelentéktelennek hitt jelenetben felhívta Lénát a kettes villamosról, de az 1) elküldte a picsába, 2) nem adott neki melót. És ez a Petike most egy bulvártévénél dolgozik, és éppen Léna apja és színésznő anyja egykori pásztoróráját teregetné ki, mert ez egy ilyen kegyetlen műfaj. Dávid nem jár sikerrel.

Kedves nézőinknek jelentjük, itt vagyunk a „Dóm” alatt, aminek senki és semmi nem árthat. Egyszerre uralkodik el a pánik a nézők és a karakterek szívében. A nagy bumm utáni első pillanatok: A bomba mindent letarolt Chester’s Mill környékén, azonban a Búra sima, mint a baba popsi. Senkinek nem áll össze a kép.  Két féleképpen értelmezhették a történteket: hogy túlélték és a Búra megvédte őket a robbanástól vagy pedig, hogy sosem jutnak ki, hiszen elpusztíthatatlannak tűnik. Talán jobb lett volna a bomba által meghalni?