Nyitójelenet: Alisha végigsuhan a tömegen, és minden jobb pasihoz hozzáér. Rendszeres szexuális élet: pipa. Az a sanda gyanúm, hogy bármennyire élvezi jelenleg a „hatalmát”, gyanítom, hamarosan rá fog jönni, hogy inkább átok ez, mint áldás. Elvégre többé nem érhet hozzá senkihez, ha tudni akarja, valójában mit éreznek iránta, és akkor a szexuális zaklatásról még nem beszéltem. Jelenleg azonban ez a gondolat még látványosan nem okoz neki álmatlan éjszakákat.
A mostani epizód aztán bővelkedni fog minden jóban, elég, ha csak a címre pillantunk, és ezzel az egy szóval még nem is lőttek le minden poént az alkotók, amit a mai rész tartogat számunkra, ezért most a szokásosnál kicsit hosszabb lesz a hogyvolt, több képpel.
A reggeli gyakorlaton láthatjuk, hogy a még életben lévő újoncok, tehát a germán fivérek megkapták a B betűt az alkarjukra, a próbatételt ugyan nem láthattuk, de azért nem sajnálkozunk nagyon, ennél csak izgalmasabb dolgok fognak ma még történni, de tényleg. A fiatalabb testvér Duro panaszkodik, hogy neki még mindig vérzik és kurvára fáj a billog helye, bátyja Agron meg jól kiröhögi, mint szokta. Egyébként Duro a saját rekordját döntötte meg azzal, hogy egy 8 szavas mondatában 5 szó káromkodás volt, innen gratulálunk hozzá.
Újabb borzalmas epizód Meseországból. Bábfigurák, nevető nép. A nép mindig is ostoba volt. Szeplősbamba ki is rabolja mindet, ahogy megérdemlik. Zsákmányol egy tücsköt. Vagy szöcskét. És kijelenti, hogy ezek az állatok oly szabadok, mert ugrálhatnak - bár ez a példány pont kisketrecben van. Mert őt bezzeg Nem-Garyoldman és a Rondanő eszmei fogságban tartja, hogy legyen ki lopjon nekik. Mert a „jó" a „gyenge" szinonímája. Jaj. De van kínosabb: váltunk a Pszichotücsök rendelőjébe.
Az előző részben a folyamatosan textil ledobáló Balázst, az idegesítően jókislány Lindát és a Berényiséget valószínűleg bebukó Andrást hagytuk magunk mögött. A mai részből kiderül, vajon tényleg mostohatesó-e a balek, beleszól-e a két okostojás barát (Hanna és Balázs) Linda életébe és Peti találkozik-e Zsolt öklével. Kezdünk. Andráséknál nyitunk, olvassák bőszen a levelet, mindenki les, mint vakegér az autósmoziban. Attila már rémüldözik, hogy ha András nem a testvére, akkor ő egyedül van ebben a családban. Mindjárt sírva fakadok, annyira sajnálom. Kár, hogy András nem veszi a poént. Melodramatikus zene kíséretében ragozzák tovább a családból kirakott bátyus történetét, mikor befut Miklós, hogy mentse a helyzetet. Vagy még jobban elbassza, meglátjuk. Önfeledten dörzsöli a tenyerét, Vilibá mondta, hogy nosztalgiabuli van, hol a retro bakelit meg a pálinka? András be is kérdez egyből, igaz, amit írtál? Miki persze osztja az észt, csak vicc volt, nem komoly, hogy én vigyáznék rád? LOL. Még mindig nem röhög senki, pedig Miki szerint ezen röhögni kell, gyerekek! Laci busófejét indokoltnak látták bevágni a jelenetbe, pedig meglettünk volna nélküle szerintem.
Harmadik X-faktor válogató jeles alkalmából Magyarország összes színitanodája és vidéki művelődési háza összefogott, és ráeresztette az RTLKlubra azokat a színészeit, akik túl hangosan énekelnek a kórusban és ezzel ellehetetlenítenek minden jelenetet, pedig csak érvényesülni szeretnének. De ez még csak később lesz, először is meg kell nézni megint egy kis montázst a múlt hét legpusztítóbb produkcióiból, meg eltaláltabb mentorbeszólásokból, pár okosság, és kezdünk. Keresztanyu azt nyilatkozza, hogy jó előadást az nyújt, akibe ő két perc alatt beszeret, MalekMiki meg azt, hogy ő az X-faktor önjelölt ízlésrendőre Ezt nem úgy kell érteni, hogy aki Crocsban, szandálzokniban, vagy neadjisten ribancrendszámmal érkezik, azt meghallgatás nélkül kihajítja, hanem zenei vonatkozásban nem tűri az ízléstelenséget.
Ilyen felvezetés, meg a műsor hagyományai után az első produkció valami kivételes szar lesz, erre egy havi fizetésemet fel merném tenni. Én lőn, fiú-lány páros érkezik, nem is tudom, volt-e ennek a felállásnak sikeres képviselője a kilencvenes évek eleje óta. Srác a húzóember a duóban, ez azonnal egyértelművé válik, amikor holt komolyan olyanokat mond, hogy ő minimum oda akar eljutni, ahova Ákos, mert ha Magyarországon ma azt mondja valaki, hogy Ákos koncertre megy, mindenki tudja, miről van szó, és ez 20 éve is így volt. 20 év múlva meg majd azt mondja mindenki, hogy Zoltán koncertre megy. Szép, sőt gyönyörű, szőke kollegina máris el van feledve, pedig még el sem indultak a sztárrá válás kemény és rögös útján. Kezdenek, amint arra a mentoroktól engedélyt kapnak, akik azonnal meg is bánják ezt a könnyelmű döntést, mert a performance pont egyformán káros a szemre és a fülre nézve is. Forognak, futnak, kergetőznek, helyet cserének gyors egymásutánban, amivel talán ki szerettek volna fejezni valamit művészileg, de azt hiszem, erre a mai kor közönsége még nem kellőképpen befogadó. Mentorok megkövült arckifejezéssel nézik és hallgatják végig a rettenetet, mert ezt határozott utasítást kapták a fülükbe, majd pár olcsó poénnal kitessékelik őket, nem mostanában fogunk Zoltán koncerten tombolni, pedig mennyire eredeti művésznév már ez.
1914 júliusa van, már két év telt el azóta, hogy nyomon követjük a Downton Abbey lakóinak életét, gyorsan számba véve a következők történtek: a Titanic katasztrófája, örökösödési gondok, szívből jövő testvéri gyűlölet, egy halott török attasé, sok potenciális kérő és végül egy lánykérés.
A szokásos sertepertével kezdünk, Kulcsárné hajcsárkodik, a szobalányok törölgetik a csillárt - a család most ér vissza a londoni kiruccanásról, illő lenne hogy rend várja őket. Lord és neje bevonul Edith és Sybil társaságában, Méri még a nagynénjénél maradt, a főbb téma itt is, ahogy máshol hogy szegény Ferenc Ferdinándot megölték Szerbiában. Persze a lokális hírek sem maradhatnak el, William gyásza anyja halála miatt, a kórház javára rendezett kerti parti megrendezésének feladata és Hamvaska sikere a Városban. Carson papát és Kulcsost mindezek mellett saját kis uradalmuk gondjai is foglalkoztatják, mi legyen az egyre rosszabbul látó szegény Mrs Patmore-ral, és Bates feltételes felmondásával.
Nu, egy hét csúszással de itt vagyunk megint, van ez így, ha az ember elmegy nyaralni. A harmadik rész hogyvoltja még a héten kimegy valamikor, csak mondom.
Pinokkina és a pinaszakállas Atesz ismét a kerek erdő mélyéről köszöntik a nagyérdeműt, és próbálnak választ adni arra a nem egyszerű kérdése, hogy mi a fasz vesz rá egyébként tök normálisnak tűnő embereket arra, hogy egy tévéműsorban esküdjenek meg, ráadásul nem is magukban, hanem egy ismeretlen párral együtt, és nem is olyan körülmények közt, ahogy eltervezték. Mert ebben a műsorban erről van szó, ugye, öt kategóriában kell megegyezésre jutni a pároknak, kaja, helyszín, ruha, zene, ceremónia lebontásban. Pinokkina ruhája szokatlanul visszafogott és még jól is áll neki, lehet elfogyott a saját kollekció?
Bandita Viagra-szállítóból drogfutárrá lépett elő Zsolti bácsi szárnyai alatt, Peti valszeg bebukta a matek érettségit, Attila és Juli pedig még mindig nem tudott lecuppanni egymásról, pedig alábbhagyhatna már ez a vonal a nézői jó ízlés érdekében. Miklós megint kicseszett a családjával, Zsófit pedig visszaédesgette egy kis zsarolással. Ennyi dióhéjban, de lássuk, hogy is volt.
A Rózsa raktárában nyitunk, Zsolt vádolja be Petit drogozással Linda előtt, aki persze szájat tát, mintha egy szafaládé lenne előtte. Peti tablettái, nem vagyok díler, kislányom, tiszta vagyok, mint a hó, úgy ismersz engem, mint egy bűnözőt? Úgy. A Bandika a futár! – vágja oda az élest Peti, de valljuk be őszintén, ez elég hihetetlenül hangzik, Linda is csak kamillázik. Zsolt már rendőrséggel fenyeget, de mivel Peti szerint ő a helyi cukrosbácsi, előbb vinnék el bilincsben apucit. Mindketten a másikra kenik, Peti Vandát emlegeti, mint elrettentő példát, Zsolt pedig bepróbálja a mintaapa-dumát, bár elég vészjósló hangon adja elő, szóval Linda helyében gyanakodnék.
A mai részben egészen Seattle-ig kell elutazni, hogy a már-már unalomig ismételt menüt – képzeletben – végigehessük.
Egy ideig nyaraltam, emiatt múlt héten a matolcsysta gazdaságpolitika nyomvonalán dübörögve nem haladtunk egy tapodtat sem a hogyvolttal, most viszont egy indukciós ugrással visszakerülünk az eredeti pályára és tartjuk a hét év lemaradást. Ebben az epizódban Kids szerepét a Madame Tussaudsból kikölcsönzött két viaszbábu vette át, egy tőmondat, egy fél gesztus vagy arcrándításnyi reakció nem jutott most nekik. A Kanapé a tőle megszokott egyenletesen stabil színészi játékot hozza. Ted-apu a Kidset pótló viaszfiguráknak Robin nénikéjük kezdeti Halloween-jelmezes szárnypróbálgatásairól szóló részt ígér. Hah, jó duma, az eddigiek alapján én inkább ismét egy olyan Ted-randi képén vizionálom, amiből nem lesz semmi komoly. A bárban indítunk, Lily különösen jól néz ki most, adunk is róla egy képet a sztori előtt.
