Star Trek-féle sci-fi forgatásába csöppenünk, elég gagyi, eltávolodva a képernyőtől látjuk, hogy Hodges nézi, miközben egy gyíkarc magyaráz, hogy ez a Csillagkutatók című sorozat, ami legendás és most 750 dollárért Hodges megvehet a sorozatból valami kütyüt, ami eredeti és a parancsnoké volt. Hodges naná, hogy megveszi, mert egy idióta és megy vele villogni, de pár lépés múlva szembejön vele egy ugyanolyan kütyüs emberke. Höhö, szopacs. Csillagkutatók fesztiválon vagyunk, mindenféle űrlény mászkál mindenfelé. Hodges szeme megakad egy beöltözött jócsajon, aki megfordulva nem más, mint Wendy a laborból.

Tisztázzák, hogy mindketten nagy rajongói a Csillagkutatóknak és szemmel láthatóan Hodges rádöbben, hogy Wendy nőből van, méghozzá jó nőből. Majd mond valamit vellkoniul, amiből se Wendy, se  mi nem értünk egy szót sem, Hodges meg csak sejtelmesen mosolyog. A hangos bemondó harsan fel: helyzet van, halottat talátak a helyszínen a díszletek között. Wendy és Hodges rögtön megy is helszínelni, bár közük nincs hozzá, mint háttérmelósnak ugye. Hodges felhívja Brasst, aki ledöbben, hogy honnan van meg a száma. Nos, Hodges klónozta Grissom telefonját, mert hangsúlyozottan idióta. Brassnek dunsztja sincs róla, hogy mit hadovál, ki halt meg és milyen rendezvényen vannak, de azért persze megy, hamár hulla van.

Kezdőmomentumként a full részeg Nate-et kapjuk, amint megpróbál kiszállni egy taxiból. Szigorú tekintettel igyekszik egy fogadásra, ahol köszönésképp lefejeli a beengedő bácsit, majd fegyvert fog Ian Blackpoolra, akinek a tiszteletére rendezték a fogadást. A pasas üdvözli őt, és mivel Nate azt mondja, ma este még nem kívánja eltenni láb alól, ezért beinvitálja, hiszen rákot szolgálnak fel. Ütős kezdés az évadzáró duplaepizód első részének. Odabent andalító zene szól, és Nate előhozakodik, hogy miért is jött, ha nem megölni Iant. El akar adni valamit a férfinek, a fülébe is súgja, hogy mit, amitől Ian bácsi arca elkomorodik, majd Poria-ért kiált, aki a Vatikáni Múzeumból jött. Portia szerepében Sophie-t láthatjuk. Tehát bele is csöppentünk egy átverés kellős közepébe.

Most először ugrunk visszafelé az időben, két héttel a fogadás előtt találjuk magunkat a főhadiszálláson, ahol a főnök ittasan kóvályog, a csapat pedig a tárgyalóban fogadja, kis borítékokkal. Ez az a bizonyos „közbelépés”, amit az amerikaik előszeretettel alkalmaznak, mielőtt valamelyik kedves rokonukat, ismerősüket bevágják egy elvonóra. Nate rá is kérdez a dologra, de nem rehabra küldik őt, de nem ám. Ugyanis Nate-nek nem arra van szüksége, hanem arra, hogy bosszút álljon Ian Blackpoolon, aki miatt tulajdonképpen meghalt a fia.

Buffy és Riley együtt vadásznak, de a jól végzett munka után most nem Giles-hoz vezet az első útjuk, hanem az ágyba egy kis testedzés céljából. Másnap persze beszámolnak Gilesnak arról, hogy az éjjel egy démon egy vámpír segítségére próbált lenni, pedig ez nem esik meg mindennap, mert a két faj nem szívleli egymást. Ebben az új baráti kötelékben valószínűleg Adam keze lehet. Buffy és Riley a mai napot sem hagyja elveszni, és még a buli előtt - amit Riley tart - szexelnek egy hatalmasat.

 Este mindenki Riley buliján van, de Anya nem akart elmenni, így a városban ténfereg, ahol összeakad Spike-kal. A két ex-rossz ölési képességek hiányában a lelkiéletüket beszélik meg egymással. Na így kezdődik a démon-vámpír barátság, és még Adam se kellett hozzá. Közben a bulin Buffy és Riley nem bírja levenni egymásról a szemét, ami persze szerelmes fiataloknál nem fura, de a házban van valami ijesztő. Az hagyján, hogy délután megsérült az egyik katona fiú a kandallóból kicsapó tűz miatt, de egy másik fiú is elég érdekeset él át, amikor óvatlanul a falnak támaszkodik.

Visszatér a teleregény, támad a Mars, az előző rész alapján egészen biztosan, kitettek magukért az írok, ennyi hülyeséget egy rakáson rég láthattunk. Junior gimnazista lett, meg címlaplány is (no nem a Playboyban), GG beleszeretett Charlotte-ba, pusztán üzleti alapon, ezzel Flowerpower doktor szabadult, ment is Etushoz. Feri még mindig otthon nyuvad, Lenke is, de a házban illegális filmforgatás folyt, ez megzavarta a békés mindennapokat. Ráadásként Fenékasszonyról kiderült, hogy egy rohadt csaló állat, aki eladná a saját apját is.

Reggeli körkapcsolással nyitunk, az újrafrizurált Jutka (a mai részben Tupír Queen) egrecíroztatja Ferit, aki orvoshoz készül, és a töke kivan az odaadó asszonyi gondoskodástól. Taki és Lenke az aranylakodalomra készülődnek, de nem akarnak nagy felhajtást, csak egy vacsorát, ezt persze Fogtündér és Erdészke kihallgatják, merénylettel készülnek a nagyszülők ellen, na ezekből szokott mindig balhé lenni, már várom. Etus ismét csíkos pólóban és kendőben van, ez eddig is rettenetes volt, most is az. Az észt is osztja, egyébként gyerekfelvigyázni jött. Meg vásárolni, Józsival a szilva árán nyavalyognak, Józsi házhozszállítást ajánl, de Etus reggel morózus, este meg Virág van ott. Egyből nem annyira fontos az a házhozszállítás...

Ismét fontos információk birtokába jutunk a Moya legénységéről: Rygel nem tud festeni, pedig szívesen megörökítené fenséges önarcképét, Johnnak meg büdös a szája. Az előbbin nem nagyon lehet segíteni, az utóbbit viszont D’Argo igyekszik megoldani, ám mivel ő nem tartja elég alaposnak és kielégítőnek a földi technikákat, egy fehér kis férget nyom bele Crichton szájába, aki kelletlenül elismeri, hogy a lárva mentolos íze nem is rossz. Persze, nem is egy átlagos nap volna a leviatánon, ha a csapat nem kerülne veszélybe. Most éppen egy nagy rakás aszteroidatörmelék mellett lavírozik a Pilóta és Aeryn, mivel a köd túlsó oldalán egy Martalóc típusú Békefenntartó hajó pásztázza a környéket.

Aeryn gyorsan ledarálja a tudnivalókat: a Martalócokon ötfős elit kommandó utazik, akik még a Békefenntartók között is durváknak számítanak. Csupa örömhír. Szerencsére a köd leárnyékolja a hajó érzékelőit, így egy idő múlva megfordul, és továbbmegy. A csapat fellélegzik, de csak mert nem tudják, hogy a köd – ami igazából nem is köd, hanem sok ezer bogárszerű izé – éppen beszivárog a Moya nyílásain. Rikoltozós főcím.

Mivel augusztus 26. és szeptember 7. között nem leszek gépközelben, hanem a Superbutt zenekar európai miniturnéján próbálok kikapcsolódni és nem alkoholmérgezést kapni, a hogyvoltok élesítéséről a kedves kollégák NE nekem, hanem erre a címre írjanak: commentcom kukac googlegroups.com, mert ezt mindig olvassa valamelyik szerkesztő, és élesíteni tudja az anyagokat.

FONTOS LENNE, hogy mielőtt az író beidőzíti az új anyagot, nézze meg, hogy az adott napra van-e már valami feltéve, (és ha igen, mikorra) majd az időzítést 2 órával a már bent levő anyag elé vagy után eszközölje. Köszönet előre is.

Az elmúlt részben Syd először majdnem lebukott, de szerencséjére a CIA nem lépett közbe, Arvin csele nem jött be, majd Syd ténylegesen is lebukott, mert elfogták a Vaughn-féle jeladóval belőtt második jelet, ami a genfi bankból ment ki. Szar van, babám, ebből nem lesz könnyű kimászni. Will nyomozása is előrehaladt, Eloise Kurtz dísztűjébe rejtett poloskát hallgatja valaki, aki rejtélyes módon eljuttatott Willnek egy kazettát, amin egy nőt gyilkolásznak.

Syd egy föld alatti börtönben raboskodik, Sloane közben fent arra veszi rá Syd új társát, akit Dix helyett kapott, hogy játssza meg, őt is kínozták azért, hogy Syd beszéljen. Régi trükk, ennek örömére Russeket szarrá verik, majd behajítják Syd mellé, aki persze nem beszél. Jack érkezik dolgozni, észleli, hogy Syd gépe sehol, kérdezősködik, majd megtudja, amit már mindenki más tud. Marshallt látjuk már, talált valami furát a gépén, rohan Arvinhoz, közben a pincébe egy szociopata kinézetű ürge fut be, sokkolóval, és tűkkel. Syd beszélni akar, de a tűs faszi csak hallgat, és szúrni készül. Hosszú lesz ez a nap... Főcím.