Wesley büszkén mutatja Angel-nek az új szerzeményét (a szépemlékű bajor fejsze után): egy olyan tőrt, ami az egyedüli fegyver a Kek démonok ellen. Angel tapintatosan megsúgja, hogy sajnos a Kek démonok mára kihaltak. Wesley csalódott. Cordelia ellenben nagyon izgatott, életében először süteményét süt, saját „improvizációját” felhasználva. A szaga és az állaga alapján Wesley nem szívesen kóstolna bele, de mivel Angel nem vesz magához emberi táplálékot (valószínűleg életében először örül ennek), ő lesz a kísérleti alany. Mivel a konyhai kés kevés a feladatra, Cordelia a Kek démonirtó késsel próbálkozik. Angel megpróbálja lecsendesíteni a civakodó feleket, csakhogy Wesley-t véletlenül Doyle-nak hívja. Dermedt, néma csönd. Wesley arcán látszik, hogy azért ez szarul esett neki is.

Ezalatt máshol, mintegy válaszul az előbbi jelenetre, két testvért, egy fiút és egy kislányt láthatunk, amint egy játékon veszekednek. A szülők a vitát lezárandó ágyba küldik a gyerekeket, ez idáig szokványos szituáció, csakhogy az ajtajukat jó erős lakattal zárják le. Ez már nem annyira. (more tag)

Két hónap telt el, Caesar Hellászban hajkurássza Pompeiust, Vorenus Antoniust szolgálja, Evander holtteste pedig Pullo közreműködésének köszönhetően a csatornában rohad. Vorenus régebben azt hitte, hogy a családi élete nem lehet annál rosszabb, mint amikor Niobe és a gyerekei mártírként járnak-kelnek a jelenlétében. Tévedett. Ennél sokkal pocsékabb, amikor a feleségének a nővére a felszívódott kanos sógor miatti bánatában megszállja az otthonát. A fancsali képű kósza szellem naphosszat csak a falat bámulja, néha-néha felsír, Niobét meg úgy zabálja a bűntudat és az aggodalom, hogy egy Voyager szonda sebességével távolodik a férjétől. Eredmény: a szöszke veszettül rosszkedvű. 

Antoniusra hárult a feladat, hogy a gazdi távollétében Posca segítségével igazgassa a várost. Beköltözött Pompeius hajdani villájába, és egy törpével meg egy szajhával az oldalán fogadja az elé járuló alázatos kérelmezőket. Már-már lefordul a székről fenenagy unalmában, amikor megérkezik a hebegő-habogó, határozatlan Publius Servilius szenátor, azon utolsó mohikánok egyike, akik Rómában maradtak. Antonius figyelmeztetés nélkül rázúdítja a személyiségét, és mire a jóember kettőt pislant, már meg is kapja a konzuli címet. Persze nem a két szép szeméért neveznék ki, hanem mert kell egy báb, akinek a segítségével leerőltethetik a szenátus torkán az elképzeléseiket. Először is, ki legyen a társkonzul? Hát Caesar. Az nem számít, hogy már övé a diktátori cím, az összeférhetetlenség fogalma vele kapcsolatban szóba sem jöhet. Másodszor, van egy népszerűtlennek ígérkező törvénytervezet a tarsolyukban, amely a rabszolgamunka korlátozásával a szabad polgárok foglalkoztatását segítené elő.

17 óra. A múlt részben ugye Jack bekattant és megint úgy gondolta (hozzá teszem nagyon helyesen), hogy csak ő tudja a világ szarát letunkolni a csatornában, így megszöktette Salazart a börtönből, ezzel mintegy felütve a „Hogyan vágjunk fát magunk alatt” c. fejezetet. Nem először csinálja, szóval én vele vagyok.

Mackópofa éppen belekezd a tv-s vitába, amiért tulajdonképpen idejött, amikor a börtönben már javában folyik az emberkedés. Jack és Ramon elkapnak két őrt, és átvedlenek rohamosztagossá. Chase erősen ráncolja a homlokát, ami valószínűleg nála a fokozott agytevékenység jele, de még így turbó módban sem tudja követni Jack észjárását. Tudjuk be ezt fiatal korának. Minden esetre tájékoztatja Fürtöst, és átveszi az irányítást a börtönben.

Ahhoz képest, hogy a backdoor pilotban az expozíció néha meglehetősen hosszúra nyúlt, most nem tökölünk egy percet sem: azzal nyitunk, hogy egy egyelőre ismeretlen flotta megtámadja a kentauriak egyik mezőgazdasági kolóniáját, a Ragesh 3-at. Ennek híre néhány perccel később a Babylon 5-re is megérkezik, össze is hívnak gyorsan egy villám-csúcstalálkozót, de sajnos senki nem tud semmiről, G’Kar még sajnálatát is kifejezi a kentauri veszteségek miatt. Kb. 5 perccel később természetesen kiderül, hogy a narnok támadtak.

Londo nem az a halvérű ember és G’Kar sem mentes minden temperamentumtól, érthető hát, hogy a narn támadás hírére a biztonságiaknak kell őket visszatartani egymás darabokra tépésétől kétpercnyi kedélyes eszmecsere után a most és a régebben történtekről. Nem sokkal később Londo vidáman meséli Sinclairnek, hogy hiábavaló erőfeszítés volt őket lefogni, mert egyszer úgyis kitekerik G’Kar-ral egymás nyakát, ezt a kentauriak körében megszokott, a halálukat jelző profetikus álomból tudja, úgyhogy nem üres fenyegetőzés.

Adós vagyok egy fontos, dologgal, amit ezentúl minden hogyvolt elejére ki fogok írni, ezek pedig a számadatok, amelyek a Numb3rs openingjében szerepelnek. Tehát:

3,2 millió megrögzött hazárdjátékos, 116 ékszerrablás, átlag 53 ezer dollár szerencsejáték adósság, 1 fénykép. Ebben az epizódban egy már messziről gyanús, de mutatós nő lép be az ékszerüzletbe, ahol a vastag bankszámlával rendelkező Mr. Rausch dolgozik. A csaj idegesen közli az asszisztenssel, hogy neki nem kell kávé, és sorban állni sem akar, neki rögtön kell beszélnie Rausch-al. A fazon persze nem ért semmit, de amikor a nő kipakolja a felesége és a gyereke fotóit, amint egy székhez vannak kötözve enyhén bepánikol. A csaj az ékköveket követeli (megbízásra persze) és szépen folyik is a tranzakció a nő táskájába. Arra még felhívja Rausch figyelmét, hogy semmi rendőrség, semmi FBI (kiaksztó, hogy ennyire külön definiálják magukat) különben a családnak annyi, szokásos fenyítés. A kotnyeles asszisztenscsaj felhívja erre a biztonsági őr figyelmét, aki nemes egyszerűséggel lelövi. Persze nem legyilkolni volt a célja hanem ártalmatlanná tenni. De legyilkolta, szívás. És akkor a főproblem: Hol vannak a túszok? Merthogy Rablócsaj ezt magával vitte a másvilágra.

Buffy és egy Sheila nevű lány raporton van az igazgatónál, aki úgy gondolja, hogy a két lány az iskola legnagyobb bajkeverője, így ad nekik egy külön munkát. A tanár-szülő estmegszervezése lesz a feladatuk, ami ha nem sikerül jól, kicsapás lesz az ajándék. Természetesen Sheilát pont nem érdekli a dolog, ezért az egész szervezés Buffy nyakába szakad, így elkel majd a barátok segítsége. Xander azzal kezdi a segítést, hogy egy mondattal a falra festi az ördögöt, így Will és Buffy faképnél hagyja a fiút.

Az éj leple alatt némi veszély érkezik Sunnydale-be, a veszély neve egyszerűen Spike. A vámpírok teljesen más okból tervezgetnek, mint Buffy és barátai. A mester halála miatt be kell tölteni a vezető helyet, és ezt a kitüntető címet az kapja majd, aki megöli a vadászt. A vadász megölésére Szent Vigius éjjele a legmegfelelőbb időpont. Ha gyűlés van vámpírfalván, akkor Spike is odaállít, mert nem csak gonosz, de sokat is hisz magáról. Dicsekedni kezd azzal, hogy már megölt pár vadászt, így kinevezi magát főnöknek és vállalja, hogy megöli a jelenlegi vadászt.

Mai első betegünk kórista. Egészen pontosan karácsonyi énekkar-vezető. Szegény asszony rossz területre tért társaival, miközben próbálták terjeszteni a karácsony igéjét, és most korrekciót műtétre vágynak mind az öten (volt egy kis csihi-puhi). Balesetbiztosításuk nincs, így Mrs. Grubman alapítványára építve szeretnének megszépülni. Cserébe énekelnek. Vagyis a McNamara/Troyból téli csodaországot alkotnak. Karácsonyi epizódnak tekintünk elébe… Christian, Sean és Julia karácsonyi húzásra készülnek. Olyan igazira, amit általában általános iskolában szoktak csinálni a gyerekek, ők viszont ezzel ünneplik, hogy régóta nem voltak együtt karácsonykor. A limit 10 dollár, és az első jelentőségteljes pillantásokból tudjuk, hogy ki kit húzott (egyelőre nem lövöm le a poént). A legnagyobb húzás persze Matt csodálatos balesetének híre, mikor telefonálnak a kórházból, mindhárman pattannak és szaladnak hozzá.

Természetesen Matt nem halt meg, csak összeégett, most viszik az intenzívre. Julia az egyetlen, akit igazi karácsnyi meglepetésként ér, hogy Matt és Kimber metamfetamin laborja robbant fel, a fiúk csak hümmögnek, hogy azt hitték, már vége. A srác amúgy tényleg jól összeégett, apucik egyesült erővel operálják le a hátáról a pulcsi darabjait. Mikor Matt magához tér, az első értelmes gondolata, hogy ne mondjanak róla le, és Julia rögtön helyesel is, hogy ó dehogy, ő sosem (végülis, 4 évad alatt nem tette, pedig…), Sean viszont összehúzott szemöldökkel kijelenti, hogy Matt nem mehet el a karácsonyi családi mókára, úgy tűnik, most telt be nála a pohár. A tékozló fiúnak persze mindig mákja van, igazi apuci stabilan kitart mellette, mint ahogy mami is.

Házibulin vagyunk, amit Cordelia rendezett. Rengeteg ismeretlen ember, jó hangulat. Angel a szoba közepén ácsorog egymagában, és valószínűleg azon tűnődik, hogy vajon ez is a vezeklés része-e, merthogy a legszörnyűbb rémálmát éli át éppen, az is biztos. A rémálom szerves része lehet az is, hogy Wesley táncol, ez a látvány sajnos leírhatatlan. Angelnek legalább van annyi önkritikája, hogy nem is próbálkozik ilyesmivel.

Máshol, egy raktárszerű épületben egy fickó egy hatalmas ládát őriz, amin „Veszélyes anyag! Ne nyisd ki!” felirat gondoskodik arról, hogy a láda egészen biztosan kinyitásra kerüljön. A fickó arcából ki lehet következtetni, hogy valami elképesztő szörnyűséget pillantatott meg benne.

Szomorú pillanattal indítunk, vagyis szomorú lenne, ha nem Botwinékról lenne szó. Egy zsidó temetőben vagyunk és éppen Judah sírkövének leleplezése zajlik. Andy meg is ragadja az alkalmat, hogy búcsúztató címén egy jóféle egotripbe kezdjen. A rabbi Shane karateszerkója után, ezen már meg sem lepődik. Agresticben Celia és Dean és reggeli házastársi csevej folytatnak, ami akkor vesz érdekes fordulatot, amikor Celia bejelenti, hogy lefeküdt egy fekete fickóval. Dean elég döbbent fejet vág. Megjegyzem ebben a részben Dean és Celia egy D.H. Lawrence regényt regény fognak előadni pantomin verzióban. Vissza Botwinékhoz, ketté válik a társaság, Nancy a srácaival Shane karate bajnokságára, Lupita pedig a két semmirekellővel a.k.a Doug és Andy hazamegy a Botwin rezidenciára. Andy elővigyázatlanul megjegyzi, hogy a ház még mindig Judahtól gőzölög, ami szegény Lupitát totál megijeszti, és elkezdi tapogatni a falat, mintha előugorhatna belőle elhunyt munkaadója.

Egyedül Doug értékeli Andy nem mindennapi búcsúztatóját, majd rövid szóváltás után arra a konklúzióra jutnak, hogy tépniük kell. Andy el is megy megkeresni Nancy titkos készletét, ami a párna után egy újabb roppant elmés helyre rejtett, a tamponos dobozába. Erre aztán senki sem gondolna, csak épp az agyalágyult Andy is megtalálja, szép munka Nancy. Hirtelen valami gikszer üt be, mert a dobozt rágcsálók rágták meg, szóval most Nancy házában csomó betépett patkányka rohangál. :) Nancy a karate versenyen a „Go, Kill!” felkiáltással indítja el Shanet, aki ezt úgy tűnik szó szerint veszi, és azonnal lábon harapja az ellenfelét. Nancy zavarában irdatlan szófosásba kezd a zsidó szokásokról és walesi szénbányász őseiről, majd megadja a számát a megharapott gyerek apukájának, Peternek.

Danny, az építőiparban megtanulta, hogy hogyan kell precízen hegeszteni, és ezt a tudását sikeresen hasznosítja vadonatúj barátnőjénél, aki először, mint ingatlanügynök lépett az életébe. A kellemes jelenet, megfelelő felütés egy olyan részhez, amiben végre minden együtt van amiért szeretni lehet a sorozatot. Rejtélyes halott a golfpályán, Paris Hilton-kutyát sétáltat Big Ed, veszélyessé válik a zuhanyzóban szeretkezés, valamint Sam közelebbről megismerkedik egy dán doggal, de máshogy!

Danny fülig érő vigyorral, és a Montecito tulajdonosával, Monica-val érkezik egy idős néni házához. A ház pontosan a golfpálya közepén van, pedig évek óta győzködik a hölgyet az eladásáról. Hiába a vele elfogyasztott több tonna ceyloni, taktikát vált az új főnök, és berendez neki egy lakosztályt ugyanazokkal a bútorokkal, ami neki van, mínusz a molyirtó szag. Ennek a mami sem tud ellenállni, költözik, és már épül is a 18. lyuk a háza helyén.