Immár a második részben keménykednek a szuperkatonák, rögtön akcióval kezdve. Sötét folyosón lopakodnak libasorban, állig felfegyverkezve, tökig álcakrémben. Ám az élet nem csak játék és mese... hamarosan kilőnek kettőt közülük, majd az újoncunk egy hanggránát segitségével megszabadul a hallásától. (President Blane nincs bekenve álcakrémmel, ő a néger az alagútban.) Természetesen mindez csak ÚjoncBob álma volt, feltehetően a kényelmetlen matrac okozta... Levezeti a feszkót a feleségén egy kis veszekedéssel és még idegesebb lesz amikor megtudja, hogy a csapat nélküle kelt útra.

SzőrősMack és PresidentBlane valahol Afrikában autózgatnak, előbbi egy fogpiszkálót, utóbbi egy szivart szívva. Ki-ki érdemei szerint. Ráérnek ilyesmire, ők a fedezők a két latin macsó számára, akik a lepottyant kínai Műhódot birizgálják. Megérkeznek a rosszfiúk is, kicsit késve ugyan, de törve nem. Pár golyóváltás után a szuperkommandó próbál elszelelni.

A múlt héten ott hagytuk abba, hogy Adama parancsnok továbbra is szakszerű orvosi ellátásra vár félholtan a gyengélkedőn, és egy csata során a Galactica landolóegységébe csapódott egy cylon csapatszállító, fedélzetén úgy fél tucat robottal. Helo és Kara ezalatt összefutottak a Capricán, ám összeborulásuk közben az ál-Sharon megpattant a Raiderrel, amely idáig hozta a pilótát.

A sikeres összeütközésből hazatért pilóták épp ünnepelnek a hangárban, amikor váratlanul kikapcsolnak a fények, és Galactica-szerte megszűnik az áramellátás. Miután bekapcsolódik a tartalék energiaforrás, Gaeta megállapítja, hogy valószínűleg a nemrég behatolt cylon vírusnak sikerült bemásolnia magát néhány alrendszerbe, és az csapta le a biztosítékot. A következő percben újabb áramingadozás fut végig a fedélzeten, majd a vezérlő jelentést kap, hogy a gondolában cylonokat észleltek.

A sorozat harmadik epizódja klasszikus kollégiumi idillel nyit: hetibeteg fiúka beadja a tanárának, hogy beteg, csak hogy szexelhessen a barátnőjével. Ez csak félig hazugság, mert valóban köhög, sőt kiütései is vannak, de a barátnőt egyik sem tudja leállítani, pillanatokon belül Richter skála szerinti 8-as erősségű rengések észlelhetők a szobában, a srác pedig kidől. Szó szerint. Ide House kell, aki meglepően kevés fanyalgás után el is vállalja az esetet, Jimmy megtanult nagyon szépen mosolyogni, amikor egy beteg aktáját tolja haverja orra alá. Mehet is a brainstorming, a fehér tábla már az elején tele van tünetekkel, ezért jöjjön most egy kis antibiotikumos kezelés, hátha le lehet majd törölni párat.

House most sem ússza meg a klinikai ügyeletet, és hogy az egész kevésbé legyen unalmas, tart egy remek rögtönzött monológot a várakozó betegeknek, amiben tökéletesen összefoglalja az ars poetica-ját. „Én Gregory House vagyok, elismert zseni, a klinikai szolgálatot utálom, mint a szart, de mit csináljak, ez a szadista itt tűsarkúban kényszerít rá. Ha már végképp nem bírlak titeket elviselni, bekapok párat ebből a vikodinból, amit a fájdalomra szedek, de lehet, hogy nincs is fájdalmam, csak már annyira be vagyok állva, hogy azt se tudom, hol vagyok. Ha ezek után is van köztetek olyan, aki meg akarja vizsgáltatni magát velem, az egyes vizsgálóban leszek.” –kb. ezek a sarkalatos pontjai a beszédnek. Úgy láttam, páran már a második mondatnál menekülőre fogták a dolgok, az ott maradottak csak bambán pislognak, Cuddy viszont rendkívül gyakorlatiasan beküldi az első beteget House-hoz, ez nem kívánságműsor.

Azzal kezdünk, hogy Emó, akinek a haja már teljesen normális, és csak megszokásból hívjuk így, egy ír kocsma ír székéhez van kötözve kínai kötéllel, és a Star Trek Enterprise egyik szereplője locsolgatja egy vödör vízzel. Emó a klasszikus "amnéziás vagyok, bazmeg" történetszálnak megfelelően semmire nem emlékszik, pedig jó lenne, mert az írek egy konténernyi iPodot keresnek rajta, és addig fogják verni, míg elő nem húzza a cuccot. Nem fogja. It sucks to be you, Emó.

Klermackó tovább lázad otthon és persze a gimiben is, mert ő már csak ilyen. A SZE ennek nem nagyon örül, de csak hallgasson, mert ő meg titokzatoskodik az indiai nem-híróval meg Parkman nyomozóval. (közjáték - Nissan reklám.) Klermackó muterja az újságban megátja, hogy Hiro-fater halott, mire a SZE előkapja Izsák egy festményét, és mondja, hogy ő ezt tudta előre, tessék, bejött a fehérszemmel festő heroinista jóslata, sőt, van még hét kép valahol, amiken szintén jóslatok vannak, ajaj, meg kell keresni mindet.

Buffy az állatkertben összeakad néhány undok osztálytársával, akik nem túl kedvesek és jókat nevetnek rajta. Nemsokára viszont olyanokkal is találkozik, akik kedvelik őt, Willow és Xander személyében. Ez az állatkerti móka suli kötelezettség, úgyhogy az undok tinicsapat Buffy után egy másik osztálytársat is kezelésbe vesz. Az undokok és áldozatuk a lezárt hiéna ketrec felé veszi az irányt, amit Buffyék is meglátnak, így az áldozat fiú segítségére mennének, de az állatkerti gondozó nem engedi meg, hogy a lezárt területre bemenjenek.

Közben Xandernek sikerül bejutnia és kimenti az undok csapat kezéből az áldozat fiút, de történik valami fura is. A hiénának a ketrecben zölden izzanak a szemei, majd a 4 tagú undok tinicsapatnak is zölden felvillannak a szemei. Ezután fölülről meglátjuk, hogy valami törzsi szimbólum van a ketrec előtt a földre rajzolva. Ez még hagyján, de Xandernek is zöld villogó szeme lett. Buffy és Willow már a Bronzeban vannak, de Xander még sehol sincs. A lányok között a pasik a téma, Xander és Angel. Befut Xander is, de elég furán viselkedik, főleg mikor beugrik az undok csapat is. A lányok nem nagyon értik őt.

Addison háza, csapat – kivéve Samet és Naomit. Utóbbi hamarosan megérkezik és határozottan nem fog tetszeni neki, amit lát. Ugyanis az a bizonyos váratlan látogató Samhez érkezik, mégpedig egy sztriptíztáncosnő személyében. Cooper rendelte neki, és mivel Addison házából a legjobb a rálátás az eseményre, hát odamennek leskelődni. Arra persze senki nem gondolt, hogy a doktornő egy máik doktornővel, nevezetesen Naomival tervezett estére egy „öntsük ki a lelkünket pár üveg bor mellett”-féle programot. Egy kis huzavona után (lámpa le-lámpa fel) Pete megpróbálkozik egy „ez Samet úgysem érdekli” kezdetű mondattal, de mivel a látottak meglehetősen ellentmondanak neki, rövidesen befejezi. A mozinak Naomi betoppanása vet véget, aminek bizony nem lesz jó vége.

A következő kép már a másnapi csapatértekezlet, ahol Addison újfent meglepődik az Oceanside Wellness rendszerén. Valószínűleg a változás szócska ismétlődik folyamatosan a fejében, amikor azt hallgatja, hogy még házhoz is kell menniük – mindannyiuknak. Naomi pedig gyönyörűen figyelmen kívül hagyja Sam megszólalásait, és gyorsan el is megy, Addison meg utána. Cooper nehezen tud leszakadni a térd-könyök témáról, de Sam már látja, hogy igen nehéz napja lesz.

Alig pár hete állt össze az Angel Nyomozóiroda, de Cordelia máris fizetésemelést kérne. Kérne, ha lenne miből, ugyanis Angel nem hajlandó elfogadni fizetséget az ügyfelektől, mert ez nem férne bele az Önzetlen és Nemes lelkű Hős imidzsébe. Doyle szegény két tűz között találja magát, mert egyrészt bármire rábólintana, amit Cordy mond; de Angel-lel szembeszegülni az már egy más kérdés. Maradjunk annyiban, hogy Doyle egy igazi Angel-fanboy. Szerencséjére a kritikus pillanatban látomása támad, így az állásfoglalást megússza egy időre.

A látomásban szereplő nőről egyelőre annyit tudunk, Melissa Burns-nek hívják, egy papírgyárban dolgozik, és hamarosan bajba fog kerülni. A következő jelenetben már Melissát láthatjuk az irodában, ahol egy hatalmas csokor virágot kézbesítenek neki az ő „örök szerelmétől, Ronaldtól.” A nő ettől nagyon ideges lesz, annyira, hogy nyugtatókat kell bevennie. Angel már vár rá a parkolóban, de az ő fellépése sem különösebben megnyugtató. Még dolgoznia kell a kommunikációs stratégiáján (és a ruhatárán), különben az összes potenciális ügyfelet elijeszti. Melissa azért elfogad egyet a bagolyfejes névjegykártyákból, biztos, ami biztos. Hátha szükség lesz még „személyi védelemre.” A szolgáltatás ingyenes, természetesen.

Egy sötét, elhagyatott épületben járunk. Az egykori Roosevelt Elmegyógyintézet ugyan le van zárva, a fiatalokat mégsem lehet távolt tartani, gyakran betörnek az épületbe kíváncsiságból. A helyi legenda szerint ugyanis az egykori ápoltak szellemei még mindig itt kísértenek – és ha itt töltöd az éjszakát, reggelre téged is megőrjítenek. Érdekelné a halált a sok gógyis szelleme. Úgy tűnik, mégis van pár bátor vállalkozó. Két helyi fakabát a betolakodók nyomába ered. Az öreg hamar rá is talál az idióta kölkökre, és hazazavarja őket. A fiatalabbik rendőr azonban vélhetően rossz helyre téved, mert bár nem látjuk, mi történik vele, az biztosan nem jó jel, ha az elemlámpád hirtelen lemerül és pár perc múlva gonoszan nézel és folyik az orrodból a vér… Valami minden bizonnyal történt odabent, mert a műszak után hazaérvén Walter, a fiatal zsaru se szó se beszéd fogja a pisztolyát és lelövi a csini kis feleségét. Jó éjt drágám.

Sam és Dean Apa után nyomoznak, de nem sokra jutnak. Hiába hívják végig az összes szellemvadászt, senki nem hallott felőle, és a naplójában sem találnak semmi használhatót. Sam-en már éppen kezd eluralkodni a hisztéria, mikor Dean mobilja megcsörren. Az üzenet egy ismeretlen számról érkezett és két szám áll benne: 42, -89. Biztos Apa küldte, hisz máskor is üzent már így. A koordináták pedig nem más helyet jelölnek, mint az illinois-i Rockford-ot. A helyi újság híreit böngészve Dean hamar rá is talál Walter sztorijára, amiből megtudjuk, hogy nem csak a feleségével, hanem saját magával is rövid úton végzett. Persze ez az egész nem lenne egyáltalán érdekes, ha Apa naplójában nem állna egy feljegyzés a Roosevelt Elmegyógyintézetről – rögtön a Wendigo mellett – hiszen már több gyanús észlelés és haláleset volt itt. Tehát Apa egy melót küldött. Dean már veszi is a kabátját.

Itália térképével nyitunk, egy bölcs öregemberhang ecseteli zanzásítva az elmúlt 400 év történéseit: Róma köztársaság, a birodalom hatalmas, de a városon belül a pórnép és a nemesség marakodik. Történetünk idején a hatalom a két konzul, Gaius Julius Caesar és Cnaeus Pompeius Magnus kezében van. Hajdan Pompeius volt a népszerűbb és erősebb, de az elmúlt nyolc évet Róma rendjének fenntartásával töltötte, míg Caesar végigháborúzta-fosztogatta-erőszakolta Galliát, szemérmetlenül gazdag és befolyásos lett, ráadásul a köznéppel bratyizik. Jesszumpepi, akár még király is válhatna belőle. Ó, mondd, te kit választanál?

Lássuk hát Caesar híres seregét. Csatajelenet következik, melyben a 13. légió száll szembe a tévés költségvetésnek megfelelő méretű gall hordával. Ömlik a vér, törnek a lábak, a tökös római legények szigorú harci koreográfia alapján ontják a beleket. Kivéve egyet, egy nagydarab, önfejű, kissé másnapos fickót, név szerint Titus Pullót, aki a móka kedvéért jól megtöri az alakzatot. Vöröses hajú, citromba harapott képű parancsnoka, Lucius Vorenus az első adandó alkalommal próbálja visszarugdosni a helyére, de cserébe csak egy jól irányzott pofont kap.

Razziával kezdődik a munkanap. Mackey épp a letartóztatási parancsokkal csereberél, mikor betoppan az első részből megismert ismerőse. Connie, a prostituált. Egy kliens csúnyán elbánt vele, még most is vér folyik nyakából. Dutch szagot fog a lány által felírt rendszámtöredék nyomán. A kommandó rutinletartóztatások közben lecsap néhány békésen füvezgető egyedre. Egyszer csak hoppá, ki állít be, a közismert kosaras, Derrick Tripp. Fűvel és gatyakorcba dugott stukkerrel lazulni gondot okozhat Los Angelesben, még az esti meccs sem felmentés. Meccs...üt szöget Shane fejébe az ötlet és már tárcsázzza is bukmékerét, hiszen az ellenfél legjobb dobóját épp fogva tartják, yeah. Ma este sporttörténetet írunk, jelenti ki Vic és kibérel egy közeli lakást.

Eldugják a kosarast, majd látszólag lázas ügyintézésbe fognak. Állítólag eltussolni az ügyet. Az idő lassan telik, ideje ellátni autogrammal a kosárlabdákat, melyekkel a kommandó állít be. Amúgy 150 dolcsit kér Derrick az aláírásokért civilben, de most eltekint a kaszálástól. Vic felesége telefonon emlékeztet közben, mára behívta apát az óvónő egy kis beszélgetésre, Matthew fiuk ügyében. De mi lesz a letartóztatásokkal? - aggódik Shane.