Lisa és Alice tovább folytatja a kapcsolatát. Mostmár csak azt kéne eldönteni, hogy ez egy heteró kapcsolat-e (Lisa férfi volta miatt), vagy egy leszbikus (Lisa leszbikus érzülete okán). Hamarosan pedig Danánál látjuk viszont a szőkeséget, próbálja kiráncigálni a letargiájából a barátnőjét. Elég kevés sikerrel jár ezen próbálkozása, mert Dana nagyon maga alatt van,  Larával történt szakítás és a szülei miatt. Az anyja nem igazán vette jó néven, mikor bejelentette, hogy meleg. Pedig neki is volt egy ilyen jellegű kalandja még fiatal korában. Anyuka kedvesen megpróbálja a lányát a ’helyes’ útra terelni. Leszervez a lányának egy randit, az egyik barátosnéja fiával. Dana gyorsan lerendezi a srácot, megmondja neki a tutit a másságáról és lelép. A helyét Alice veszi át, és rögtön rá is hajt a srácra, mikor megtudja, hogy teljesen heteró.

A babát váró pár körül továbbra sincs minden rendben, Bette úgy érzi, hogy Tina nem igazán beszéli meg vele a döntéseit. Ez a kisebbik probléma Bette életében. A nagyobbik továbbra is a munkája, és a Provokációk kiállítást ellenzők egyre növekvő tábora. Ez a tábor egyre inkább hallatja a hangját, telefonon zaklatják a múzeumot, mindenféle címkékkel csúfítják el az épületet. Mikor menne haza, a múzeum előtt belebotlik egy nőbe, aki a keresztény eszmékkel és erényekkel traktálja Bettet, ráadásul még a homoszexuális kapcsolatát is felhozza, és elítéli.

Gyerekként azt hisszük, hogy minden lehetséges. Azt hisszük sérthetetlenek vagyunk. A világban a jó uralkodik és mindig győz a gonosz felett. Raines ebben a részben két fiúval kerül kapcsolatba. Egy élővel – Jack, Charlie fia – és egy halott emlékképével – Jimmy Davis. Mindkettő elindult egy lejtőn, mely a gonoszhoz vezet. Talán az egyiket még megmentheti.

Jack épp az iskolából jön ki. Körülötte a többiek ugrálnak, fogócskáznak, de ő csak komor képpel gyalogol az utca felé. Raines várja. Mióta Charlie meghalt megpróbál azzal segíteni az özvegynek, hogy törődik a fiúval. Megpróbál úgy vigyázni rá, ahogy Charlie tette vele, amíg élt. De Jack nem jól fogadja a törődést. Keserűség feszül benne. Még mindig nem tudta feldolgozni apja halálát. És ez legalább annyira fáj Rainesnek, mint Charlie halála. Jack haragszik a világra. A világra, ami elvette tőle az apját. Minden emléke és minden ember, ami és aki az apjára emlékezteti, csak mélyebb és mélyebb sebet vág belé. Ezt már dr. Samantha mondja Rainesnek, aki vállalja, hogy segít a fiúban lévő harag feloldásában. És ez lassan sikerül is. Raines beszélget a fiúval. Kártyázik vele. Képregényt visz neki + nyalókát. Dr. Samantha rajzolásra bíztatja, s úgy látszik ez segít. A történet végére Jacknak sikerül elfogadnia, hogy Raines segíteni akar neki, és talán elindulhat visszafelé a lejtőn.

Az előző rész tartalmából: ott tartottunk, hogy egy kellemetes kis ísztszájd-vesztszájd kosármeccs keretén belül megismerhettük Avon drogbéli riválisát Proposition Joet. Az Aktatologató Brigád Freamon vezetésével utánakotort Avon pénzügyeinek, ingatlanjainak és igen érdekes dolgokat találtak. Kimáék beszervezték Shardenet, Omar pedig egy újabb rablás mellett mintegy bónuszként körbelövöldözte Avont, de közben bekapott egy golyót a vállába. Délelőtti Orlando’s: Avon, Stringer és Wee Bay az előző esti Omar attakról tanácskoznak. Wee Bay gyilkolná lefelé az ellent, ám úgy látszik Avonból előtörni látszik az IQ, és élni kíván Stringer korábbi ötletével, miszerint fegyverszünetnek látszó alkuval altassák el Omar figyelmét, majd mikor már nem számít ellencsapásra nyírják ki. Wee Bay is bólogat, majd elindul ‘közhírré tétetik’ útjára az utcára. A két főgengszer marad még egy kis dumcsira: szóba kerül a BÜFIs nyomonkövetés, aminek természetesen egyikük sem örül. String, az ész javallja, hogy ha a rendőrség ennyire Avon senekében van, tán jobb lenne parkolópályára térni egy ideig: Avon még véletlenül se menjen se pénz, se drog közelébe csak amig elül a vihar. Nyomatékosításként még Avon csipogóját is elveszi, mert mégiscsak fő a biztonság!

Bíró irodája: Jimmy egy újabb hónapra szóló engedélyt szeretne kisírni Phelantól, mert Stringerék tönkrevágták a gödörbeli telefonokat, és az újakra meg nincs parancsuk. Phelan eddig lelkesedése alábbhagyni látszik, s bár megadja az újabb 30 napra szóló engedélyt most már Ő is szeretné rövidre zárni a Barksdale ügyet. Bunker: Jimmy, Freamon és Sydnor egy újabb lehallgatott beszélgetést fülelnek: 99%, hogy Avon fő-rejtekéről jön a hívás! A vonal túlvégén a fő-rejtek vezető, de hogy pontosan kicsoda, azt még nem tudni. A rendszer a következő: mikor fogyóban a drog, a tornyokból jelzik egy csipogóval, ezután kb. fél órán belül visszahívják őket erről a számról, mely pimlicóban van észak-nyugaton. MINDIG ez a menet, a titokzatos ember felveszi a rendelést, majd megy az utántöltés. A feladat roppant egyszerű 0-24-es megfigyelés a pimlicói utcai telefonnál. Carv nincs elragadtatva, hogy már megint napokig tartó ücsörgéssel egybekötött várakozás lesz az étlapon, főleg hogy Herc továbbképzésen (!) van, tehát 12 órázniuk kell. Megjön Kima, aki Omar felől érdeklődik Jimmytől, de annak se híre, se hamva. Jimmynek egyébirányú tervei vannak: úgy hallotta, van egy Wallace nevű fiú, aki ki van akadva Branden meggyilkolásától, tehát meg akarja látogatni, hátha van valami infója a gyilokról. Nem habozik sokat, el is megy Wallace ‘lakásához’, ám a koszon, és kuplerájon kívül nem talál senkit a kéróban.

Napfényes nyári délelőtt, ideális időjárás, hogy a munkában megfáradt dolgozók kimenjenek a szabadba, és egy kis mozgással töltsék idejüket. Így dönt Cooper ezredes és fia is, a tiszti golfklub ideális helyszín egy kis apa-fia csevejnek. Megtudjuk a problémát is: a srác másnap egyetemre, apu meg Irakba megy, szomorú, hogy így széttépi a családokat ez a háború. Srác rosszkedvű, apu meg megnyugtatja, hogy nem kell aggódni, holmi 18 hónap, és végleg leszerel. A békés idillt egy golflabda lázadása vágja ketté, aki úgy dönt, hogy most ő röpíti messzire az ezredest, hatalmas füst és robajlás kíséretében.

A központban szokásosan indul a nap, Tony és McGee komoly elméleti vitát folytat az olasz kultúra zsenialitásáról, amit Ziva kétkedő kérdései tesznek még színesebbé, Gibbs pedig az igazgatónő irodájában, mint valami hű kutya várja az eligazítást a robbanó golflabdáról. A tiszti golfklub a terroristák vágyálma, de a robbantást még egy szervezet se vállalta magára. Egyes helyeken az ilyen ügyeket megoldanák egy perc alatt: a formaságok kedvéért gyorsan kimenni a helyszínre körülnézni, írni egy frappáns jelentést, majd várni, hogy Bush bejelentse, ezentúl a sportlétesítmények előtt is reptéri szigorral kell az ellenőrzéseket végrehajtani a terrorveszély miatt. Szerencsére az NCIS washingtoni különítménye Leroy Jethro Gibbs vezetésével csakis lelkiismeretesen dolgozik, és addig nem nyugszik, amíg az ügyet meg nem oldja.

Mint már többször írtunk róla, egyáltalán nem kell egész nyáron azon agyalnunk, hogy Edie Britt vajon tényleg feldobta a talpát vagy csak cseleznek velünk, mert a Tv2 szünet nélkül, április 25-től belefog a 4. évadba. Ennek rávezetőjeként pénteken az első három évad legfontosabb történéseit összefoglaló részt vetítették a lemaradtaknak és a fanatikusoknak, ezért nincs ma hogyvolt.

A 4x01 összefoglalója jövő hétfőn délelőtt kerül majd fel. Aki viszont igazán jót akar magának, ne hagyja ki a pénteki adást sem, mert nagyon király, már-már börleszkszerű jelenetekkel tarkított epizóddal nyit a - kritikákban egészében is agyondícsért - SzülFel 4. szezonja.

A földeken járunk, ahol mexikói bevándorlók rabszolgamunkát végeznek. Javier, a fiatal fiú, aki anyjához jött Amerikába, szökni akar, és az akcióra rábeszéli barátját, Fransiscót is. A meggyőzésben nagy szerepe van annak is, hogy egy idősebb kolléga éppen mellettük esik össze holtan a munkától. A részeg vágó véletlen a Kukorica gyermekei egyik jelenetét vágja be, ahol két fiú menekül a kertek alatt járó szörnyeteg elől. Ja, nem, ez Javier és Fransisco, akiket a föld alatt száguldozó gaz üldöz. Fransiscót egyszer csak elnyeli a föld – szó szerint.

Lanának és Lexnek nem elég a vagyon, aranyat akarnak, ezért korán kelnek. Dörzsölhetjük a tenyerünket, most végre megtudjuk, mi volt a válasz A Kérdésre. Hát nem! Lana, jó szokásához híven, bizonytalan, és még nem válaszolt, Lex meg nem sietteti, inkább elküldi az asszonyt egy amszterdami múzeumba, hogy majd a romantikus várostól tisztára bezsong, és meg sem állnak a kápolnáig.

Körbereggel van, ami annyit tesz, hogy megnézhetjük hogyan készülődnek reggel a Darlingék és Nick. Elsőként Tripp és Nick ébred párhuzamosan, nagy a különbség a fényűzően kiszolgált Tripp és Nick reggele között. Az egyik vadlazacot reggelizik, a másik szétégeti a kezét a pirítóssal, na vajon melyik-melyik. Egy kis Nick-Lisa belvillongás bejátszik, természetesen a ne dolgozz a Darlingéknak témakörben. Karen és Letitia reggeli készülődését is végigkövetjük fodrásszal, manikűrössel és kedves csevejjel a másnapi nagy családi fotózásról. Váltunk Patrick reggelére, aki épp öltözik fel a travinál és közben fogadkozik, hogy ő márpedig nem lesz szenátor. Ugrunk az ikrekhez: Juliet és Jeremy egy hotelszobában, ahol Juliet "önálló" életet kezdett, a "hotelszoba" akkora mint a lakásom háromszor, ezt titulálja Jeremy bélyeg méretűnek. Anyád. Erre csak ennyit tudok mondani. A penthouse lakosztály foglalt, hogy a rosseb esne bele, így most kénytelen a kis Juliet egy 200 nm-es szobácskában nyomorogni. Anyád kétszer. Jeremyt bízza meg, hogy derítse ki, ki lakik a penthouse lakosztályban, hogy jól kiutálhassa onnan.

Brian és a zabigyerek (ő amúgy Brian junior) hotdogot reggeliznek az utcán, közben Brian betanítja a gyereket, hogy mit kell hazudnia: a gyerek svéd árva, akinek meghaltak a szülei egy vonatbalesetben. Aha, mert a svédeknek általában barna hajuk és szemük van. Tripp irodájában járunk, Nick esik be, elkésett a metró miatt. Ezen Tripp lehal, hogy hogy lehet metróval járni, majd ő küld érte autót minden nap, de Nick hős és nem hagyja hogy a segge alá tolják a kényelmet. A megbeszélés témája a másnapi családi fotózás, ami Patrick kampányához kell, hogy legyen friss családi idilli kép. Nick dolga, hogy mindenki megérkezzen a fotózásra időben és ehhez kap egy köteg pénzt. Mert ismerve a családját, Tripp biztos benne, hogy közbejönnek majd mindenféle gubancok.

Ha valaki azt hitte, hogy az első két rész rohanása után kicsit leülünk pihenni, az nagyon tévedett, zajlanak az eseménye a szigeten és Szájid jövőjében is, mert ismét flashforwardot kapunk a múlt heti 5 (!!!) flashbacket követően. Meg egy olyan vaddöfakk pillanatot a végére, hogy a fal adta a másikat.

Azzal kezdünk, hogy Szájid imádkozik (asszem először láttuk a hithű muzulmánt  ilyesmivel foglalkozni), Miles meg idegbeteg, és Ben hollétét akarja kiszedni Dzsekkből. Szájid ebbe nem folyik bele, inkább Naomi zavaróan nyitott szemeit zárja le, és közben megpillant egy karkötőt a kezén, amibe ügyes indonéz gyerekmunkások az "Örökké veled maradok, R.G." feliratot vésték. Szájidnak elege lesz Miles pofázásából, és megkérdezi a pilótát, hogy ha már volt oly bűbáj és egyben letette a helikoptert, mi lenne, ha elhúznának innen a vérbe? Frank szerint hárman beférnek a repülő szerkezetbe, de csak akkor indulnak el, ha Szájid visszahozza Charlotte-ot, mert az iraki ex-kihallgatótiszt túszmentőnek is kiváló. Szájid tökös gyerek.

Egy kis hogyvolt, egészen a kezdetektől napjainkig, majd az egykori elnökök beszédeit jegyzetelő elnöknő. Komoly, távolba meredő nézések, mélyenszántó, magvas gondolatok. Apu ma a Demokrata párt fejeseivel partizik, Bauer-papa pedig a republikánus főmuftikkal diskurál a saját esélyeiről. Hazafelé menet apu eléggé kivan, mintha bepiázott volna. Kint meg is csúszik a járdán, olyannyira, hogy az egyik hamvas demokrata gyakornok mellét használja kapaszkodónak, s persze máris villannak a vakuk. A végeredményt reggel már anyu is látja, az újságok címoldalán. Érthető módon nincs túl jó kedve, meglehetősen zord most apuval. Ajjaj.

Bauer-papa is a címlapot nézi, neki, meg a régi-új kabinetfőnökének is kifejezetten tetszik. Kelly már nem értékeli ennyire, ugyanis az aktuális sajttáj minden kérdése apura vonatkozik. A tájékoztató után a szűk stáb úgy dönt, apu ma is dolgozzon, mert az kevésbé gyanús. Van is neki való feladat, egy rendkívül rossz arcú republikánus képviselőt kell lebeszélnie arról, hogy az elnöknő új törvényébe indítványozza új börtönök építésének beillesztését. Cserébe ígér neki későbbi támogatást, közös elnöki fotót, stb, erre a fickó bele is egyezik, hurrá. Az elnöknő közben a hajléktalan szervezethez látogat, akiket kiemelten akar támogatni, és bár itt is mindenki apuról kérdezi, az újságírók leszerelése mellett még arra is jut ideje, hogy váltson néhány szót Gáti Katival, a mi állandó sorozatszereplőnkkel. Bizony, ő most itt egy ex-hajléktalan, aki a szervezet jóvoltából felállt. Hurrá.

Filctoll. Szike. Hüvelykujj. Hát igen, ma ujj-visszavarrással kezdünk. Készpénzért. Újabb izgalmas átalakítós nap elé nézünk. Pláne, ha dokijaink összekeverik az ujjak sorrendjét. Christian annyira beleszomorodik ebbe, hogy rögtön leszarsebészezi magát, mire Sean megnyugtatja, hogy nincs gáz, összeillenek, Dr. Troy a tervező, Dr. McNamara pedig szimplán tehetséges. Ezzel nincs is gond, amíg megélnek belőle, csakhogy úgy néz ki, Christianünknek nem elég, hogy jó a dumája, igaziból nem igazi sebész, ez pedig a hamarosan megejtendő pót-szakvizsgán be fog bizonyosodni. Dráma lesz ma itten (és mi most még nem is tudjuk, mekkora).

Megan és Sean a dokinál csücsülnek. Megan elég szarul néz ki, az orvos szerint nem húzza sokáig. Sean győzködi, hogy meg tudják oldani a problémát, de barátnője elég negatívan áll a dologhoz. Eközben Christian egy bizonyos Mr. Charlest győzköd, aki nem más, mint Mrs. Grubman, kedvenc plasztikai műtétfüggőnk új pasija. Ja, és herefelvarrást akar. Bizony, egy kor fölött is megéri igényesnek lenni.  Pláne, ha az a bizonyos testrész a földet verdesi, meg ha az asszony is megfiatalítja a vagináját, merthogy Mrs. Grubman természetesen megint kitalált magának valamit. Na és persze ingyen, hiszen nem is olyan régen dokijaink bennehagyták egy kauterizáló tű hegyét.