Újabb rejtély oldódik meg ezen a héten, szerencsére gyorsabb tempóban haladunk, mint anno a Lost esetében, lássuk is gyorsan mivót, hogyvót. Leena panziójában nyitunk, magát a bongyorhajút ebben az évadban nem sokat láttuk, most sem fogjuk, helyette Pete vitatkozik az anyjával: Régens lettél, és nekem nem is szóltál róla, hát anya az ilyen? Jane éppen belekezdene a válaszba, de ekkor Mrs Frederic tűnik elő, szokása szerint a semmiből, és kijelenti, nincs most idő magyarázkodásra, a raktár támadás alatt áll, az A-tól Z-ig Technológia nevű cég a fő ellenség, és az, aki mögötte van. Pete-et azonban továbbra is dühíti, hogy nem kap válaszokat, ezért sértődötten elvonul a szobájába.

Kicsit megcsúsztunk a hogyvolttal, elnézést mindenkitől, pedig ez a rész igazán állat volt, vitathatatlanul a 3. évad eddigi legjobbja: bajba került Régensek, újabb áll-leejtő infók a raktár korábbi történelméből és működési elvéről, úgyhogy hegyibe! Artie monológját halljuk arról, hogy a Régensek a 2. raktár alapítása óta védelmezői a mindenkori raktárnak, ők a legfőbb őrzői az összegyűjtött leleteknek, most viszont elérkezett az az idő, amikor az ügynököknek kell megvédeniük a veszélybe került Régenseket. Eközben azt látjuk, hogy az évad főrohadékává előlépett Sally Stukowski éppen az egyik Régenst faggatja és kínozza a tüzes fogóként használt ajtónyitó gombbal, amit a múltkori részben lopott el Jinkséktől, majd dolga végeztével lazán fel is gyújtja a szerencsétlen nőt.

Váltunk a raktárba, ahol Artie kijelenti, hogy az első számú feladat megkeresni a fedőtevékenységül FBI ügynökként működő Stukowskit. A közelmúltban már négy Régens halt meg gyanús körülmények között, és most eltűnt az ötödik is, Theodora Stanton. Jinksy és Pete hamar rábukkannak az FBI-osra, valami atlantai krimóban iszogat egyedül. Az ügynökök hivatalos arccal lépnek fel, Stuko azonban lestukkolja őket pár korsót és poharat felhasználva, és kirohan az utcára. Ott azonban Myka a backup, aki egy gyönyörű lövéssel lesokkolja a menekülőt. Pete észreveszi, hogy az utca túloldalán egy kocsiban addig figyelő csávó elhajt, akiről mi tudjuk, hogy Marcus Diamond, Stukowski bűntársa (és mellesleg a Grimm sorozat főrendőre). Főcím.

A mai epizódban visszaidézzük az annak idején a pilotban többször emlegetett denveri incidenst, amelynek során az akkor még a titkosszolgálatnál dolgozó Myka ügynöktársát, egyben szerelmét, Sam Martinot lelőtték. A jelenben kezdünk a denveri főpályaudvaron, Myka és Pete természetesen újabb leletre vadászik, ezúttal valami vasúti éket keresnek. Pete takarítónak álcázva kopogtatja a falat, a közelből Myka utasnak álcázva biztosítja a terepet. Figyelmét azonban hirtelen elvonja egy ismerős figura, és a nyomába ered. Eközben Pete rátalál a titokzatos ék rejtekhelyére, és feltűnés nélkül kibontja a falat (egy napi több tízezres forgalmú pályaudvaron, ugye). Előírás szerint felhúzza a leletbegyűjtő lila kesztyűt és kiemeli az éket, az azonban felsérti a védőkesztyűt, ilyet se láttunk még. A lelet ennek megfelelően el is kezdi kifejteni hatását a baltaarcú ügynökre, fekete füst bodorodik elő belőle és lasszószerűen Pete köré tekeredik, lassanként kiszorítva belőle a szuflát. Fülesen szerencsére még segítségül tudja hívni Mykát, aki emiatt kénytelen felhagyni az üldözéssel és rohan vissza társához. Gyors mozdulattal bedobja az éket a semlegesítő tasakba, Pete így újra levegőhöz jut. Myka mentegetőzik: Bocs, hogy magadra hagytalak, de észrevetettem Leo Bockot, ő volt az, aki három évvel ezelőtt lelőtte Samet. Főcím.

Virtuális valóság és Stukowski ügynök újabb akciózása, két szálon fut a mai cselekmény olyan tempóban, hogy csak kapkodjuk a fejünket, lássuk hát. Az univille-i kávézóban kezdünk, Claudia vásárol kávékat elvitelre a raktáros kollégáknak, közben Pete-tel beszélget. Baltaarcú barátunk arról győzködi, hogy lépjen fel a kávézóban saját zenés repertoárral, hiszen tök jól gitározik. Claudia szabadkozik, nem vagyok én olyan jó, inkább csak magamban szeretek pöngetni, stb, ám ekkor csörög a mobilja. Valami Gibson Rice nevű csávó hívja Douglas Fargo megbízásából (Fargóval már találkoztunk a 2x5 13.1 c. epizódban). Vészhelyzet van, és Doug azt hagyta utasításnak, hogy akkor téged hívjalak, hadarja izgatottan a telefonba. Gyere gyorsan ide, mert lehet, hogy Doug meg fog halni! Főcím.

Időutazásos résszel megyünk tovább, ezek mindig jól szoktak sikerülni, nézzük is az eheti felhozatalt. A felirat szerint Londonban kezdünk 1893-ban, (itt volt a 12-es raktár, ezt már korábbról is tudhatjuk), a hajnali szürkületben kalapos férfi siet valami találkozóra. Pár szólt vált egy járőröző rendőrrel, majd befordul a sarkon. Váratlanul erős búgó hang hallatszik és a szerencsétlen nyom nélkül eltűnik, még a kalapjából sem marad semmi. A bobby futva siet felderíteni a tényálladékot. Ugrunk 1962-be Ohio államba, a Greenbury nevű település közelében a helyi Schmidt Egon vizsgálja távcsővel a madárvilágot. Egy elhagyatott fészer tetején takaros sármány billegeti magát, a madarász közelebb oson az építményhez, hogy jobban lássa. A fészer udvarán a sok lim-lom között megakad a szeme valami csavart szarvhoz hasonló dolgon, amiből váratlanul erős búgó hang hangzik fel és a balszerencsés természetbúvár nyom nélkül eltűnik, még a gukkeréből sem marad semmi. Harmadik helyszínünk napjaink Pittsburgh-je, vigyázat, a tetőn dolgoznak, a hatalmas hirdetőtábla körül tetőfedő szakmunkás sertepertél. Váratlanul erős búgó hang hangzik fel, a szakembert elnyeli valami lökéshullám, ami a fél plakátot is leszakíjja.

A raktárban kezdünk, Artie feldúltan üldözi a pár epizóddal korábban megszökött szkarabeusz leletet, és végül sikerül is megfognia. Ezt kapd el, ne a náthát, mondanánk neki viccesen, de ezzel a jókívánsággal elkéstünk, mert a szakállas főügynök már elkapta a náthát IS, úgy tüsszög össze-vissza, hogy beleremegnek a falak. Mindeközben Steve és Claudia a Siloh Katonai Emlékparkban nyomoz Ulysses Grant, a polgárháborús tábornok, később amerikai elnök flaskája után, a parkban éppen a polgárháború egyik legismertebb csatáját készülnek újrajátszani lelkes történelemrajongók. Hát igen, az ismert történelmi személyiség igencsak szerette a tütüt, de azt egyelőre nem tudjuk meg, miért fontos megtalálni az eredeti laposüveget, mert becsörög Pete egy rendkívül fontos kérdéssel: Nem tudjátok, hol tartja Artie a dugesz pehelycukrot? Artie persze pont ekkor lép be az irodába, Pete zavartan vigyorog, a helyzetet újabb hatalmas tüsszentés oldja fel, a szkarabeusz kiugrik Artie kezéből és eltűnik, úgy érzem, lesz ezzel még gond. Majd telefonál Leena és közli, hogy a panzióba látogató érkezett Pete-hez. Baltaarcú ügynökünk éppen valami nagyítóval hülyéskedik: Nem érek rá, sok a dolgom, amúgy ki az?, kérdezi két grimaszolás között. A volt feleséged, jön a válasz, Pete meglepetésében eldob mindent, még magát is, és hatalmas puffanással székestől felborul. A háttérben Artie újból óriásit tüsszent, főcím.

Szerelmi bánat, beléd estem, mint ló a gödörbe, olyan a bőröd, mint a pacal, jutnak eszünkbe az epizód eredeti címéhez kapcsolódó különféle kifejezések. Volt már néhány szerelmi szál eddig a sorozatban, lássuk, ezúttal kiknek okoz galibát ez a felfokozott érzelmi állapot. Salt Lake Cityben kezdünk, orvosok mentőkocsiban küzdenek egy fiatal nő életéért, kevés sikerrel. Adrenalint nem lehet neki beadni, mert az injekcióstű nem hatol át a megkeményedő bőrön, az újraélesztő is hatástalan, csak a monitort süti ki, de a páciensre nem hat. A mentő megérkezik a kórházhoz, ahol az előresiető Vanessa Calder dokinéni (vele először a 2x07 For the Team c. részben találkoztunk, ő Artie titkos szerelmének tárgya) gyorsan tájékozódik a helyzetről, majd közli a többi dokival: Be kell vonnom egy tanácsadót. Na és vajon kit? Artie-t bizony, aki az éjszaka közepén megpróbál csendben távozni a raktárból, de mivel valamennyi ügynök ébren van, a próbálkozás erős cikizésbe torkollik. Nocsak, még a szemöldöködet is kifésülted?, incselkedik a főgonosz Claudia, majd felajánlja, hogy elkíséri Artie-t, ha esetleg a kórházban elájulna a sok vér láttán.

Repülőgépen nyitunk, a két pilóta leszálláshoz készülődik Seattle-ben, közben sztorizgatnak, viccelődnek, láttál-e már falon pókot, voltál-e már török börtönben, ilyesmi, amikor váratlanul az Adam Ashby nevű főpilóta szeme kimered, arcán ezüstös erek tűnnek fel. Miután magához tér, tanácstalan arccal fordul társához: Hol vagyok, hogy kerültem ide? A másodpilóta a vészhelyzetre tekintettel igyekszik gyorsan letenni a gépet. Főcím.

A Viasat 6 elkezdte a 3. évadot, így mi is felvesszük a fonalat, hogy kövessük a 13-as raktárban történendőket, ahol a feladat nem kisebb, mint folyamatosan őrködni az emberiség biztonsága felett, és begyűjteni minden olyan tárgyat, ami potenciális veszélyforrás lehet. (Snag it, bag it, tag it, ahogy már többször is hallhattuk.) Gyorsan frissítsük fel eddigi ismereteinket: a raktár története több mint kétezer éves múltra tekint vissza, és mindig abban az országban volt a központja, amelyik az adott az időszakban a legerősebb volt. Eddig a 2-es számú raktárról tudtuk meg konkrétan, hogy Egyiptomban, Alexandriában működött, amíg a rómaiak el nem foglalták a várost Kr. előtt 31-ben, a jelenlegi pedig természetesen az Egyesült Államokban, Dél-Dakotában. Minden raktárnak saját gondnoka volt, a jelenben ez Mrs. Frederic, és egy vezető ügynöke, aki e pillanatban Artie Nielsen. Az első két évadban két új ügynök, Myka Bering és Pete Lattimer kalandjait követtük nyomon, hozzájuk csatlakozott később a technozseni Claudia Donovan. A sztorit ott hagytuk el, hogy Myka váratlanul lelépett a raktár csapatától, mert magát hibáztatta azért, hogy az évadzáró epizódban miatta majdnem elpusztult az emberiség. Nézzük tehát, mihez kezd a csökkentett létszámú csapat. Hosszú lesz, de évadnyitó esetében ez talán megengedhető.

Jersey Cityben nyitunk, nagy az izgalom, ki kellett üríteni a helyi rocktörténeti kiállítást, ahol ismeretlen eredetű kisülések tüzet okoztak. A nagyhatalmú ATF (Bureau of Alcohol, Tobacco and Firearms) két ügynöke ordibál az egyik alkalmazottal, aki éppen most vallotta be, hogy zárás után beengedett valami Jimi Hendrix rajongó nőt a kiállításra, aki mindenáron meg akarta érinteni a gitárkirály hangszerét. Eközben a Steve Jinks nevű ügynök (akinek jellegzetes tulajdonsága, hogy azonnal felismeri, ha hazudnak neki) észreveszi Lattimer barátunkat, amint az kedélyes vigyorral feltépi az ajtót és eltűnik az épületben. Odabent már várja Artie és Claudia, akik a kiállított Hendrix-gitárt akarják megközelíteni, amiből elektromos kisülések csapkodnak kifele, sorra gyújtogatva a berendezést. A rockrajongó hölgyeményt foglyul ejtette a telefonfülke, Pete lázasan keres valamit, amivel kiszabadíthatja. A káoszt fokozandó berontanak az ATF ügynökök is, Artie-ék először terelnek, de Jinks minden hazug magyarázatot azonnal kiszúr, így a szakállas végül bevallja, hogy ők Hendrix gitárját jöttek ártalmatlanítani. Jinks ezt már elhiszi, így Claudia gyorsan lekapja a gitárt az állványról, felcsatolja rá a tremolo kart, és ezzel sikerül véget vetnie a gitár romboló tevékenységének. Pete is sikerrel eloltja a telefonfülkét nyaldosó tüzet és így a csinos rajongó is kiszabadul.

Ott hagytuk el, hogy Mykát és Pete-et lesokkolta Helena a 2-es raktár közepén, mert valamire készül. Ügynökeink nem sokkal később magukhoz térnek, szidják a fekete démont, mint a bokrot, de Helena nyom nélkül eltűnt. Kedves ajándékként azt azonban sikerült elérnie, hogy a raktár beindította saját önvédelmi mechanizmusát: a falak több helyen megnyíltak, és árad be a sivatagi homok. Ki kell jutnunk, biztos van valahol egy vészkijárat!, pörögnek Mykáék, és hamarosan meg is találják: vagy kétszáz méter magasan a mennyezetbe ágyazva. Fasza, és oda hogy jutnak fel? Vizsgáljuk át a polcokat, kell lennie itt valami ókori leletnek, ami a segítségünkre lehet, mondja Pete, és rá is bukkan egy szőnyegre. Ráül, de úgy látszik, ez mégsem Aladdin repülő szőnyege, mert hiába rángatja, meg sem mozdul.

Szerencsére megtalálják a Daidalosz által használt szárnyakat: Ezt a csávót ismerem, ő volt Ikarosz apja, fitogtatja mitológiai ismereteit Pete, majd felcsatolja a szárnyakat és nyakába véve Mykát szép lassan felemelkednek a vészkijáratig. Egy rántás a kallantyún – ami egyből enged, és lezuhan a mélységbe. Artie azonban kitűnő időzítéssel épp ekkor érkezik, és kívülről felnyitja a csapóajtót, kiszabadítva az ügynököket. Köszönjük Artie, hálálkodik Pete, és milyen jó a szerkója, tisztára úgy néz ki, mint valami Jerusalem Jones.