A mai epizódban visszaidézzük az annak idején a pilotban többször emlegetett denveri incidenst, amelynek során az akkor még a titkosszolgálatnál dolgozó Myka ügynöktársát, egyben szerelmét, Sam Martinot lelőtték. A jelenben kezdünk a denveri főpályaudvaron, Myka és Pete természetesen újabb leletre vadászik, ezúttal valami vasúti éket keresnek. Pete takarítónak álcázva kopogtatja a falat, a közelből Myka utasnak álcázva biztosítja a terepet. Figyelmét azonban hirtelen elvonja egy ismerős figura, és a nyomába ered. Eközben Pete rátalál a titokzatos ék rejtekhelyére, és feltűnés nélkül kibontja a falat (egy napi több tízezres forgalmú pályaudvaron, ugye). Előírás szerint felhúzza a leletbegyűjtő lila kesztyűt és kiemeli az éket, az azonban felsérti a védőkesztyűt, ilyet se láttunk még. A lelet ennek megfelelően el is kezdi kifejteni hatását a baltaarcú ügynökre, fekete füst bodorodik elő belőle és lasszószerűen Pete köré tekeredik, lassanként kiszorítva belőle a szuflát. Fülesen szerencsére még segítségül tudja hívni Mykát, aki emiatt kénytelen felhagyni az üldözéssel és rohan vissza társához. Gyors mozdulattal bedobja az éket a semlegesítő tasakba, Pete így újra levegőhöz jut. Myka mentegetőzik: Bocs, hogy magadra hagytalak, de észrevetettem Leo Bockot, ő volt az, aki három évvel ezelőtt lelőtte Samet. Főcím.
Egy másik helyszínen, valami wisconsini farmon Claudia és Jinksy is lelet után kutat, a jól csengő Leletkereső Körút c. tévéműsor megbízásából, Claudia büszkén feszít az erre a célra készített Artifact Roadshow feliratú pólójában. A nyugdíjas néni nagyon örül, hogy néhai férje ajtógomb gyűjteménye (!) ennyire érdekes lehet, bár a tévéújságban sehogy sem találja a vonatkozó műsor címét. Amíg elmegy a konyhába frissítőért, ügynökeink gyorsan nekiesnek a gyűjteménynek, a keresett tárgy egy olyan szövőgyárnak az ajtógombja, ahol tűz ütött ki és az ott dolgozó 146 nő bennégett, mert nem tudtak kijutni. Az ajtógomb az ő összes fájdalmukat és szenvedésüket magába szívta. Jinks hamarosan rá is bukkan, de a gomb váratlanul átégeti a védőkesztyűjét, nocsak, ez már a második ilyen lelet, akkor most hatásos a lila kesztyű vagy nem? Szerencsére pont ekkor érkezik vissza a néni, Jinksy hálás köszönettel dugja megégett kezét a jeges limonádéskancsóba. Elbúcsúznak a nénitől (a titokban magukhoz vett leletről persze nem szólnak neki), és indulnak vissza a kocsihoz, amikor egy édi-bédi kutyus megy oda hozzájuk ismerkedni. A kutyabolond ügynökök egymást túllicitálva cirógatják a jószágot, ám egyszer csak a nyakukhoz kapnak és elalélnak. Valaki kábító lövedékkel lőtte meg őket, na tessék, kellett nektek kutyuli-mutyilizni.
Miután magukhoz térnek, konstatálják, hogy az értékes lelet eltűnt, ki a frásznak kellhet egy dzsuvás ajtónyitó gomb, kérdezzük, nyilván olyan valakinek, aki tisztában van a hatásával, adjuk meg máris a választ. Miután ilyen jól megegyeztünk magunkkal, tovább figyeljük a két ügynököt, akik felidézik, hogy korábban a közelben láttak egy ezüstös-kékes autót, nyilván abban ült a rosszember. Máris hívják Artie-t, aki kész tervvel áll elő: Kutya is van ott? Hozzátok be azonnal a raktárba! Na, ezzel meg mit akarhat, új reklámarcot a Pedigree Palnak? A raktárba érve hamarosan választ kapunk erre a kínzó kérdésre. Mert mit csinál minden kutya, ha induló autót lát? Természetesen utánafut, ahogy nyilván ez is tette, és így láthatta a hátsó rendszámtáblát, amit egy elmés szerkezet segítségével elő lehet hívni a kutya memóriájából. Na, erre kíváncsi leszek.
Előtte azonban nézzük meg, hogy halad a nyomozással Myka és Pete. Visszanézik a pályaudvar biztonsági kameráinak felvételeit, és Myka ki is szúrja a távozó Leot. A csávó három évvel ezelőtt nyomólemezeket lopott a pénzverdéből, és most visszatért, mit akar megint?, hozza képbe Myka Pete-et, mindent tudok róla, balkezes, kedvence a gin-tonik és nincs epehólyagja, de három éve képtelen vagyok elkapni. A kijárat előtt buszmegálló, a csávó innen tehát busszal ment tovább, ideje segítséget kérni: Pete javaslatára megkeresik Myka volt titkosszolgálati kollégáit. Zach és Jim örömmel üdvözlik volt társukat és együtt átnézik Sam aktáit. Leo mindig öltönyt viselt, de most úgy nézett ki, mint valami közönséges turista, mereng Myka. (Hello tourist, dúdolja közben Pete az ideillő dalt.) Hamar rájönnek, hogy a pályaudvar előtti megállóból a városnéző busz indul, aminek harmadik állomása (tadámm!) a denveri pénzverde. Leo nyilván új kliséket akar szerezni magának, rohanás!
A pénzverdéhez megérkezik a busz, Leo viszont kiszúrja Mykát és az ügynököket félrelökve bemenekül egy sikátorba. Vazze, négyen vagytok és nem tudjátok elkapni!?, csapkodjuk dühösen a fotel karfáját. Myka és Pete félrevonul és agyalni kezd, hogy tűnhetett el nyom nélkül a csávó, hiszen csak alig pár másodperc előnye volt. Akárhogy is kalkulálnak, ennyi idő semmiképpen sem lehetett neki elég, hacsak nem volt nála valami lelet. Nyilván három évvel korábban is azt használhatta, azért tudott akkor is nyomtalanul eltűnni Myka elől. Myka visszamegy az irodába, hogy újra átnézze Sam jegyzeteit, közben eszébe jut, hogy az ominózus akció napján Sam akart neki adni valamit, amit aztán végül nem kapott meg. Jim szerint Sam személyes holmijait átadták Alisonnak, a volt feleségének, Myka indul is hozzá.
Az ex nej és az ex barátnő találkozása nem túl vidám, bár Allison bevallja, hogy Myka feltűnése előtt egy évvel már különköltöztek Sammel, viszont annak sem tudott nagyon örülni, hogy Sam hamarabb tovább tudott lépni, mint ő. Azért nincs köztük harag, Allision elő is hozza a személyes cuccok közül azt a borítékot, amit Sam saját kezűleg címzett meg Mykának, de végül nem adott oda neki. Myka visszaül a kocsiba Pete mellé és együtt bontják ki a borítékot, amiben egy gyárilag megírt zenélő üdvözlőkártya van „Gratulálok az új kocsidhoz” szöveggel. A zene a Car Wash a Rose Royce-tól, hű de utálom ezt a számot, és ezt Sam is tudta, jelenti ki Myka. Pete persze egyből mozogni kezd a zenére, neki természetesen az egyik kedvence, de a csodás performance-ot megzavarja Myka telója. A titkosszolgálati kollégák hívják, újra sikerült rábukkanni Oroszlánszagú Leóra, megint a pályaudvaron bóklászik, gyerünk!
A bejáratnál találkoznak Zach-kel és Jimmel, Myka viszont arra kéri Pete-et, maradjon ki ebből, mert nem akarja veszélybe sodorni mostani ügynöktársát. Pete nehezen, de elfogadja a javaslatot. A másik három benyomul az épületbe és pisztolyt szegezve körbeveszi a padon ücsörgő Leót, aki az ügynököket meglátva felpattan és megadóan felemeli a kezét. Myka egy pillanatra behunyja a szemét, és mikor kinyitja, Leo kezében is pisztoly van, bár az arcán mintha zavar tükröződne. Zach reagál a leggyorsabban és lelövi Leót. Befut Pete, de az ő segítségére már nincs szükség. A csávónál viszont semmilyen leletet nem találnak, akkor most mi van? A holttestet vizsgálva Myka észreveszi, hogy Leo a jobb kezében tartja a pisztolyt, pedig balkezes. És még egy dolog: Pete órájához képest Mykáé 47 másodpercet késik. (Az óráikat korábban, a pénzverde előtti akciókor hangolták össze.)
Ideje telefonos segítséget kérni, hívják is Artie-t, aki pillanatok alatt kész a válasszal. A II. világháború alatt a haditengerészet az ún. philadelphiai kísérlet keretében sikeresen elérte, hogy az Eldridge hadihajót 47 másodpercig ne érzékeljék a radarok. Akkor tehát a keresett lelet ebből a kísérletből maradhatott meg, és ezek szerint Leo nem egyedül dolgozott, hanem volt egy társa, aki a lelet segítségével 47 másodpercre el tudja téríteni az időt. Saját bőrét védendő ez a titokzatos társ beáldozta Leót, hogy ő továbbra is rejtve maradhasson. Myka el van keseredve, amiért ismét kudarcot vallott, a valódi geciember továbbra sincs meg, és úgy dönt nem nyomoz tovább. A kocsiba visszaülve Pete vigasztalni próbálja társát, és jobb híján ismét a zenés kártyát kezdik el vizsgálgatni. Valamit tutira akart ezzel Sam, hallgassuk végig az egész számot, akárhogy is utálod, mondja Pete. Az ötlet jó, mert mikor a zene véget ér, egy titkos felvételről felhangzik Leo hangja, aki éppen azt javasolja ismeretlen társának, hogy a lelet segítségével állítsa le Sam Martinot, mert az ügynök kezd túl közel jutni hozzájuk. A Leo elleni akcióról annak idején viszont csak Zach és Jim tudott, akkor tehát kettőjük közül lesz valamelyik a hunyó!
Visszamennek a titkosszolgálat központi irodájába, magukhoz hívják Zachet, és indulnak hárman Jim irodájába. Itt Myka a Leóval való együttműködéssel kezdi vádolni Zachet, amit az ügynök dühösen visszautasít és indul kifelé, közben Pete a pisztolyával babrál. Pete-nél fegyver van!, kiáltja ekkor Jim, mire Zach megpördül és lő. Ezzel egy időben Jim előkap valamit és megnyomja, mire ő és Myka kívül kerül a valós időn, és együtt nézik a dermedten álló Zachet és Pete-et, köztük a félúton megállt lövedékkel. Szóval te voltál?, mondja Myka Jimnek. Jim kiejti kezéből azt a bizonyos leletet, amiről kiderül, hogy az Eldrige-ről származó barométer. Lehajol érte, Myka azonban egy jól irányzott rúgással ágyékon találja Jimet, aki hátratántorodik. Pont ekkor jár le a 47 másodperc, és az újra elinduló lövedék szerencsésen mellkason találja Jimet, aki holtan esik össze. Na, ennek reszeltek, ügy megoldva.
Azért ne feledkezzünk el másik helyszínünkről sem, mert mi történt ezalatt a raktárban? Artie a leletek végtelen sorából előkeres egy kezdetleges gondolatátviteli kütyüt, ami két fezből és némi vezetékből áll. És ezzel jól megtudjuk, milyen rendszámot látott a kutyus, jelenti ki a szakállas főügynök. Egyszerre kell feltenni a kutya és az én fejemre, vigyázva, hogy a fez mindvégig fennmaradjon, mert különben a fogadó oldalon, azaz nálam, komoly agykárosodás léphet fel, figyelmeztet Artie. Claudia és Jinksy elhelyezi a takaros piros fejfedőket (a látvány fenomenális), akció indul.
Pár pillanat múlva Artie már mondja is az első három számot: 385. Ekkor azonban a padlóból váratlanul előmászik a korábban már többször hajszolt kék szkarabeusz és szerencsésen elvonja a kutya figyelmét, aki csaholva utánarohan. Jinks és Caludia kétfelé válva indul megkeresni az ebet, a háttérben Artie öntudatlanul hanyatlik hátra a fotelben. A polcok között mászkálva Claudia megpillantja Pavlov csengőjét, és hirtelen ötlettől vezérelve megrázza. A lelet működik, a kutyus előjön, szájában a szkarabeusszal, szerencsére a fez rajta maradt a fején. A csengő viszont nem kívánt mellékhatással is rendelkezik: 24 órán át tartó önkéntelen nyáladzást okoz, de nem a kutyánál, hanem a csinos hackernél. Drága Clau, nem most foglak elhívni randizni, az biztos.
Folytatódik a gondolatolvasás, a magához tért Artie már mondja is a rendszám hiányzó karaktereit: Q93. Az erősen nyálzó Claudia máris rákeres (a klaviatúrára azért vigyáz közben, nehogy beázzon), és hamarosan megvan az eredmény: bérelt kocsi a keresett járgány és a nyilvántartásból az is kiderül, ki bérelte ki. Valami Helen Coldby nevű nő, a név ugyan nem mond semmit, de a jogsin szereplő fénykép annál többet: a monitorról Sally Stukowski néz a meglepetten pislogó raktáros csapatra.
Facebook kommentek