Lilu stylistja ma nem annyira érezte a $tílu$t
Ilyen se volt még. A mai adás a színtiszta őszinteség, a megmásíthatatlan igazmondás, a legtökösebb trúság jegyében zajlik, minden galuskás kurvaanyázástól mentesen. Az első szegmensben Kispesti Amarózó szerelmi bánatából kapunk a kelleténél jóval nagyobb adagot. Egy mondatból is megértettük volna, hogy emberünk geci szarul van, de a drámát csúcsra kell járatni, így ennek is kell hagyni 10 percet, hogy nagyobbat üssön az éles váltásban érkező VV-balett. De arról majd később. Szóval Kispesti Kurasszó nincs jól, a reggeli pállott leheletben összekacsintós mementók Dorkával már nincsenek, és ha valamitől, akkor ettől könnyen megborulhat az ember elméje. Ezen a ponton rájön, hogy amúgy a családja is hiányzik neki, úgyhogy az lesz a legjobb, ha Ádámmal leboltol egy egyedi dealt, hogy majd őt vigye ki párbajozni. Ádám nem eszik ebből a szépen telibe szart palacsintából, köszöni szépen. Merthogy vissza is akar jönni, meg nem is vele akar kibaszni, mert ezt most csak a hirtelen indulatok mondatják vele. Jössz te még az én utcámba, rohadjál széjjel, te köcsög – mondja Zsóti, ahogy a módi megköveteli a köszönésnek ezen kulturális formáját és a villa valamelyik szegletében tovább búslakodik.