Az előző részben végre felcsillant egy reménysugár Logan számára, hogy az anyja talán mégis életben van. Veronica a tőle megszokott óvatossággal nem inna előre a medve bőrére; de ezzel alaposan elkésett. Logan ugyanis már menthetetlenül beleélte magát, és valóban, a tények mintha őt igazolnák. Minden arra vall, hogy Mrs. Echolls él és virul valahol. És ami még meglepőbb: Logan és Veronica között valami alakulóban van, vak is láthatja.

Még Duncan-nek is feltűnik a chemistry, mert félig(?) viccesen megjegyzi Veronicának, hogy úgy tűnt, mintha a legjobb barátja épp most hívta volna meg az ex-barátnőjét a bálba. Merthogy újabb bál esedékes a Neptune High-ban, aminek a diákbizottság elnökeként Duncan a főszervezője. A mottó egyébként Total Eclipse of the Heart, szóval éljenek a 80’as évek. Veronica elvicceli a dolgot, de felesleges, mert Duncan nem úgy viselkedik, mint akit különösebben érdekelne, hogy kivel-mit csinál Veronica. Ez bizony a „de azért barátok maradunk, ugye?” c. örök klasszikus gyakorlati alkalmazása lesz.

Ismét ott folytatjuk, ahol az előző rész abbamaradt: Logan meg akarja keresni a mindenki által halottnak hitt anyját, és Veronica segítségét kéri. Veronica tanácstalan, annál sokkal racionálisabb, hogy elhiggye Logan teóriáját a szökésről, de nincs szíve ahhoz, hogy ezt a fiú arcába vágja. Így inkább megígéri, hogy utánajár a dolognak.

De mielőtt ez megtörténne, lássuk, mi lesz a hét főügye. A Neptune High legnépszerűbb tanára, Mr. Rooks tart történelemórát. A fickó kb. olyan kaliber, mint Robin Williams a Holt költőkben, csak felturbózott, fiatalabb és jobbképű kiadásban. Éppen egy tv-s vetélkedőnek álcázott feleltetés zajlik, ahol a diákok gombnyomással válaszolhatnak, és a helyes válasz esetén pontokat gyűjtenek. Mindenki jól szórakozik, csak egy lány nem vesz részt a játékban, aki most kivételesen nem Veronica Mars, hanem Carrie Bishop névre hallgat. Mr. Rooks az extázis határán járva Carriet szólítja fel, aki a következő választ adja: „A válasz az, hogy nem vagyok terhes. Úgyhogy nyugodtan felveheted a telefont. És tartsd meg a pénzt, amivel ’el kéne intéznem a dolgot’. És ha már itt tartunk, visszaadom a kulcsodat.” Max-pontos válasz. Mr. Rooks extázisa mintha kissé lelankadna.

Bone Hamilton, a hírhedt rap-mogul kér segítséget a Mars-nyomozóirodától. Idáig gondtalan és fényűző életét élte Neptune-ban, amolyan helyi Győzikeként, de most attól tart, hogy elrabolták a lányát, Yolandát. Mars-apuka már előre érzi, hogy Bone a „problémás ügyfél” kategóriájába fog tartozni, de arra még ő sincs felkészülve, hogy a „vannak-e ellenségei” kérdésre egy nagyobbacska listát fog kapni. És ez csak Dél-Kaliforniára vonatkozik. Valószínűleg csak Veronica az egyetlen ember, akinek a Bone Hamilton név nem mond semmit, ellenben a Yolanda Hamilton már annál többet.

Mars-apuka a lista első jelöltjével, Sam Bloom-mal találkozik. Sam Bone ügyvédje volt egészen addig, amíg választania nem kellett a törvény és Bone között, az előbbi javára. Bone-t 2 évre lecsukták adócsalásért, Sam Bloom pedig egy rejtélyes támadás következtében örök életére tolószékbe került. Veronica közben Yolanda legjobb barátnőjével, Gabrielle-lel beszélget, aki azt ecseteli, hogy Yolanda eltűnésének estéjén csak úgy repült az idő a tanulással. Veronica nagyon büszke magára, hogy árulkodó testbeszéd-jelekből összerakja, hogy a lány hazudik, pedig ehhez nem kell felvenni Bevezetés a magánnyomozásba c. kurzust, ekkora kamuszöveget bárki kapásból felismer. Gabrielle Veronica erélyes fellépésére megtörik („Légyszi ne hazudozz már.” „Oké.”), és bevallja, mi történt valójában. Gabrielle pasija kidobó egy L.A. Blander nevű helyen (előtte Yolanda apjának dolgozott), így azon az estén ebben a bárban buliztak titokban. Na, ez már mindjárt hihetőbb történet.

Elöljáróban annyit, hogy ez egy igencsak jó rész, ha valakit a pilot esetleg nem győzött volna meg, akkor érdemes ezzel is próbát tenni. Neptuni időszámítás szerint kb. 1 év és három hónap telt el Lilly Kane meggyilkolása óta, és az iskolai tanácsadónő valamiért pont ezt az időpontot választja, hogy a „serdülőkori gyász hosszú távú hatását” vizsgálja a diákokon. Mindenkit behívat, aki közeli kapcsolatban volt Lillyvel, és ez alól Veronica sem kivétel. Ismerve a tanácsadónőhőz fűződő nem túl felhőtlen viszonyát, az együttműködés kizárólagos oka csak az lehet, hogy valamit megint forgat a fejében. Mondjuk azt, hogy a beszélgetés alatt az őrületbe kergeti a tanácsadónőt a tűzőgép folyamatos csattogtatásával és piszkálásával. Mielőtt a tanácsadónőt kitépné Veronica kezéből, hogy halálra kínozza vele (csak pillanatok választják el ettől), Veronica „véletlenül” leejti a tűzőgépet, és kicseréli egy ugyanolyan, bepoloskázott darabra.

Közben Clemmons igazgató és Lamb seriff egy Rick nevű srácot hallgatnak ki az igazgatói irodában. A fiú az elmúlt éjszaka egy barátjával, Timmel a város összes bárját végigitták, aminek következtében Tim alkoholmérgezés miatt kómába került. Lamb seriff arra kíváncsi, hogy kitől kapták a hamis személyiket. Rick vallomást tesz: Veronica Marstól.

Váratlan gyilkosság zavarja fel az amúgy sem túl csendes neptuni állóvizet: egy fiatal lányt megfojtottak egy gitárhúrral. Már csak azért is váratlan, mert egy Gitárhúros Fojtogató néven elhíresült személyt már elkaptak egyszer pár évvel ezelőtt, Oakland-ben, és éppen Mars-apuka vezette a nyomozást. Most legalább bebizonyosodott, amit már akkor is sejtett (persze ugyanúgy süket fülekre talált, mint mindig): az oaklandi és a neptuni fojtogató két különböző személy. De legalább megtört a Kasszandra-átok: a vezetőség – Lamb seriff és a polgármester-helyettes személyében – fülét-farkát behúzva jön visszakönyörögni Mars-apukát a bizniszbe. Egy időre vége a hűtlen férjek/feleségek utáni kémkedéseknek: a régi seriff visszatért a városba! Legalábbis erre az ügyre.

Veronica sem tétlenkedik, bővíti a profilját a Neptune Highban. Legújabb szolgáltatása: a Nagy Szülőleleplezés, azaz megfelelő ellenérték fejében kompromittáló anyagot kutat fel szülői elnyomásban szenvedő diáktársainak. Amiket a „bezzeg az én időmben” típusú szentbeszédek idején röhögve lehet a felmenők arcába sorolni. Persze ez csak azokra vonatkozik, akik nincsenek olyan kiváltságos helyzetben, mint például Madison Sinclair (ő volt a pom-pom bitch, aki meghamisította a szavazólapokat). Neki igazán nem lehet oka panaszra: nem minden szülő küld vonósnégyest és tortát az iskolába a lánya 17. születésnapja alkalmából. Kivéve persze az MTV My Super Sweet Sixteen-féle agymenésekben.

Karácsony van (legalábbis Neptune-ban), a szeretet és a megbocsátás ünnepe, máskülönben mi magyarázná, hogy Weevil és Logan saját akaratukból egy légtérben tartózkodnak. (A másik lehetőség, hogy ennyire megkedvelték egymás társaságát.) A fiúk megint pókereznek, méghozzá Loganék vendégházában. Rajtuk kívül a seggrészeg Duncan és két eddig ismeretlen 09-es srác vesz részt a játékban. Weevil viszi a bankot, illetve csak vinné, merthogy a kassza üres, és nyilván nem magától lett az. Weevil nagyon ideges lesz attól, hogy a gazdagfiúk le akarják nyúlni a nyereményét, elvégre 5000 dollárról van szó. Úgyhogy a történet most tényleg vetkőzőspókerbe csap át (ez már nagyon érett az előző részben), mert Weevil biztos akar lenni abban, hogy senki sem rejtegeti a pénzt a ruhái alatt. Legnagyobb sajnálatára az egyetlen oda nem illő dolog Logan és Duncan egyforma, rénszarvasos alsónacija, amit valószínűleg Bridget Jones anyukája szőtt saját kezűleg.

Weevil nem ragaszkodik a készpénzhez, egyszerűen csak lefoglalja a neki tetsző tárgyakat. Erre a sorsra jut Echollsék Fabergé-tojása és Duncan laptopja is. Veronica ebből most szívesen kimaradna, egészen addig, amíg Duncan el nem meséli neki, hogy a laptopján tárolta a személyes naplóját. Azt a naplót, amiben a kapcsolatuk minden egyes apró, intim részletét megörökítette. Veronica hatalmas energiákkal veti bele magát a nyomozásba.

Ott folyatjuk, ahol az előző rész abbamaradt: Veronica igyekszik megemészteni az Abel Koontzól hallottakat. Tehát az új felállás mostantól az, hogy Jake Kane az apja és hogy vérfertőző kapcsolata volt a saját testvérével. Ahelyett, hogy önsajnálatban fetrengve a világ végére bujdosna inkognitóban, ahogy ezt mondjuk egy szappanopera-hősnő tenné; úgy dönt, hogy inkább egyszemélyes bosszúhadjáratot indít Jake Kane ellen. Akárki is állt idáig a feketelista első helyén, most fellélegezhet egy időre.

A bosszúhadjárat kiváltó oka (de inkább ürügye) egyébként az a Veronicát ábrázoló fotósorozat, amit Mars-anyuka banki letétje rejtett. Veronica most már egyértelműen Jake Kane-hez köti a zsarolást, és mint általában, most is igaza lesz. Kis utánajárással beazonosítható, hogy pontosan mikor és hol készültek a fotók, és mivel a helyszín „véletlenül” pont egy étterem volt, elég csak visszamenőleg kikeresni az egy évvel ezelőtti számlákat, és meg is van a tettes bankkártya-száma. És a neve, Clarence Wiedman. A Kane-vállalattól. Mr. Kane ezért fizetni fog, méghozzá sokat.

Az előző részekből kiderült, hogy a Lilly Kane-gyilkosság közel sem olyan egyértelmű, mint amilyennek látszott. Valaki a halál időpontját és a tárgyaláson felhasznált bizonyítékot is meghamisította, és a feltételezett gyilkos ennek ellenére semmit sem tesz, hogy megvédje magát. Itt az ideje, hogy Veronica személyesen is elbeszélgessen Abel Koontzzal, és Cliff, a már jól ismert ügyvéd el is juttat hozzá majd egy levelet. A gond már csak az, hogy Abel Koontz nem hajlandó látogatókat fogadni, de Veronica kéréseire általában nem lehet nemet mondani. Ez tényleg így van, de ettől még továbbra sem örvend nagy népszerűségnek, főleg nem a Neptune Highban. Legalábbis, ha valaki zuhanyzás után az öltözőszekrény helyett a WC-kagylóban találja a ruháit, akkor felmerülhet benne a gyanú, hogy talán nem kedvelik. Még szerencse, hogy van valaki, aki menti meg attól, hogy törölközőben kelljen végigsétálnia az iskolában (aki látta a Freaks and Geeks idevonatkozó részét, az tudja, hogy létezik ennél kellemetlenebb szituáció is), azzal, hogy kölcsönadja neki a saját váltásruháját. Ami egy szurkolólány-jelmez.

A nap hőse, Meg egyébként a 09esek egyike, csak ő jószívű és testileg-lelkileg ártatlan, vagy ahogy Veronica jellemzi: az a típus, akinek reggelente Disney-madárkák fonják be a haját. Úgyhogy eléggé kilóg a többiek közül, akik felszínes, romlott és erkölcstelen társaság, és erre újabban már hivatalos bizonyítékuk is van, a „szemérem-teszt”. A szemérem-teszt, mint ahogy azt Meg barátnői, Pam és Kimmy elmesélik, egy főleg szexuális szokásokra vonatkozó internetes kérdőív, amit titokzatos módon az iskola összes tanulója megkapott emailben, és szinte mindenki ki is töltött. Még Wallace is, aki legnagyobb bánatára a pontjai alapján maga a megtestesült ártatlanság. Erre az eredményre egyedül Wallace-anyuka lehetne büszke, aki ebben a részben bukkan fel először, és nem is szeretné, ha a fia rossz társaságba keveredne, rossz társaság alatt pedig most Veronica Mars értendő. Szerinte biztosan jár még sok rendes diák a Neptune Highba, akikkel Wallace barátkozhatna. Hát, hogy ez mennyire igaz, az hamarosan kiderül, mert a szemérem-teszt honlapja időközben érdekes ajánlattal állt elő: 10 dollárért bárki tesztje megvehető!

Klasszikus flashbackre-épülő epizóddal van dolgunk, vagyis a kérdés most nem az, hogy mi lesz a történet vége (azt láthatjuk a kezdő képsorokból), hanem az, hogy jutunk el addig a pillanatig, melyben Veronica önmagát hibáztatva ücsörög az apartmanházuk lécsőjén, miközben a mentősök éppen egy sebesültet szállítanak el. Hm, valaki megint belekeveredett valamibe.

A felirat szerint egy héttel korábban találjuk magunkat, szintén az apartmanházban, ahol egyelőre még minden a Melrose Place-szerű megszokott kerékvágásban zajlik és láthatóan még az összes szomszéd épségben van. A közös mosás alkalmával egy szomszédlány (ismertetőjegyei: terhes, művész-féle, és egy csivavát cipel magával mindenhová) nemcsak a ruháit, hanem a magánéletét is kiteregeti, és szipogva elmeséli Veronicának, hogy mostanában sokat veszekednek a féltékenykedő pasijával, eltűnt a naplója; szóval nagyon jól jönne most neki egy kis baráti támogatás, amire egészen konkrétan a következő orvosi vizsgálatán lenne szüksége. Veronica természetesen igent mond a felkérésre, a sztoriban pedig megvan a potenciális szomszédáldozat-jelölt.

Átlagos reggel Echollséknál. Logan elegánsan kigördül egy rolleren az újságért, ahol egy kisebb csoport rajongósereggel találja magát szembe. Bármennyire egzotikus látványt is nyújt Logan (pizsama+köntös+roller), a lelkesen kattintgató turisták nem rá kíváncsiak, hanem a híres Aaron Echolls-t akarják látni. Aki rögtön meg is érkezik, és le kell szögezni, sokkal stílusosabb a belépője, mint a fiának. Barátságosan autogramot osztogat, és nagylelkűen Logannel is lefényképezteti magát (otthon a rajongók majd úgy is kivágják szegényt a képről). Milyen szép apa-fiú pillanat.

Egy másik, hasonlóan megkapó családi jelenetben Jake Kane győzködi a fiát, hogy induljon az iskolai elnökválasztáson. Tudjátok, Duncan politikusi pályára készül, Schwarzenegger kormányzóval pacsizik, meg hasonlók. Nagy az atyai nyomás Veronicán is. Mars-apuka arra készül, hogy hétvégén az állatkertbe(!) vigye a lányát, mert több időt szeretne vele tölteni. Veronica nincs elragadtatva az ötlettől. Talán nem kellett volna kiutálni a tanácsadónőt. A „kinek szarabb a helyzete az apjával”-versenyt Wallace nyeri, mert neki nincs is apja. Közben éppen egy botrány készülődik a Neptune Highban. A helyi lázadó csaj, Wanda kínai kaját rendelt ebédre, ami a helyi szurkolólány-bitchnek szúrja a szemét. A szabály értelmében csak azok hozathatnak kaját az iskola területére, akik kalóz-pontokkal rendelkeznek. Kalóz-pontokat pedig azok kaphatnak, akik öregbítik az iskola hírnevét, például az iskolatanács tagjai, vagy a sportolók. Vagy a szurkolók. A szurkolás is sport. A jogaiban megsértett bitch az igazgatóhoz szalad árulkodni, aki erélyesen elkobozza a kínait. Nem foglalnék állást a helyzet komolyságát/komolytalanságát illetően. Wanda bepöccen, és az acélbetkós bakancsait nem kímélve széttrancsírozza a bitch pizzáit. Lázadás!