Az „all time low”-t és annak levezetését követően egy kicsit javuló színvonallal egészen nézhető részt kaptunk ismét. A halottak napja volt a heti fő téma, így megtudtuk végre, hogy néhai Szikszay és Ádám szülei 1956-ban szenderültek jobb sorsra, azt viszont nem tudjuk, ki lőtte el az emeletet. Az ivadékokat tekintve lehet, hogy ők maguk. Junior a sokéves átlagnál is hülyébb volt, Ádám meg az új mentős lánnyal hetyeg. Takiék adakoztak, Vágásiék a temető-iskola-kórház Bermuda-háromszögben mozogtak.
Hajnali körkapcsolás van, reggel fél ha van, Junior kel a bárányszőrös falvédővel (divatos darab 86-ból), ki van akadva, hogy sok az órája, minden nap nulladik óra, apja is kiakad, mert felébreszti. Akkor még jobban kiakad, amikor Senior közli, hogy a havi kajapénzt ruhára költötte, Flóra szülinapi tortájára sem nagyon van pénz. Lenke is korán megy dolgozni, Bőhmmel megbeszélik az élet nagy igazságait, mint kevés alvás öregen, aggasztó politikai helyzet, szerencsére érkezik Feri, így Lenke elhúz. Ferit otthon a hullasakál Jutka várja, aki bizonyítja az örök tézist: nézd meg az anyját, fojtsd meg a lányát. Frusztra sírva könyörögne a receptért, Jutkának semmi nem jó.