A tv2-n ugyan - egyelőre - vége a heti Smallville-nek, ám én úgy döntöttem, hogy kezdem az elejéről, hátha lesz, aki olvassa. Tudom, hogy a Viasat napiban adja hétfőtől, de az az igazság, hogy a heti ötöt nem mertem bevállalni. Remélem azért még így is élvezni fogjátok a hogyvoltokat.
A sorozat – ahogyan az egy űrlény életéről szóló szériánál illik – az űrben nyit, de csak itt a szomszédban. A Hold mellett meteorok száguldanak el, köztük pedig egy űrkapszula, mely a világ leendő hősét rejti – de psszt, ezt még nem tudjuk! Gyorsan képet is váltunk, a Luthor művek helikopterébe (közben azt is megtudjuk, hogy 1989 októberében járunk), ahol a szörnyen vörös hajú Lex nem meri kinyitni a szemét. Nem csodálkozom rajta, ilyen fejjel én sem mennék ablaküveg, vagy bármi más tükröző felület közelébe… Lionel, jó szokásához híven, a fiát korholja: egy igazi Luthor nem olyan kis betoji, mint Lex. Mondja ezt tíz év múlva! (Mellesleg apró kikacsintás, mely így a későbbi évadok ismeretében máris jobban feltűnik: a Lionel kezében tartott újság főcímében a Queen Iparvállalat eltűnt vezérigazgatójáról olvashatunk.)
Lana már kislányként is elvarázsolt hercegnő volt, s az évek alatt csak romlott a helyzet. Éppen a nagynénje, Nell boltjában hadonászik varázspálcájával, mikor befut Martha és Jonathan, hogy tulipánt vegyenek. Nell egyértelműen rá van gerjedve Mr Kentre, s mindeközben durván oltogatja Marthát, aki azonban rá se bagózik. Ehelyett odamegy a kislány Lanához, akinek félelmetesen nagy szemei vannak, és – bármilyen hihetetlen – még kevésbé tud színészkedni, mint a felnőtt énje. (De neki legalább ott van az a mentség, hogy csak három éves.) Kiderül, hogy Martha mindennél jobban vágyik egy gyerekre, ám még mielőtt túlságosan belemélyednénk a témába, berobog a városba a győztes focicsapat. Lionel valami kukoricaföldet vesz meg, de nem is ez a lényeg, hanem Lex, aki sikeresen eltéved benne, és egy cölöphöz kötözött srácra bukkan. Ekkor csapódik be az első meteor, alaposan felforgatva a dolgokat Smallville-ben.